Örvkettőzés

(növ., gör. pleotaxis), a levélkörnek, különösen a virágkörnek rendellenes megkettőződése vagy többszörösödése.

Örvvirágzat

(növ., verticillus florum), az olyan, melynek örves levelei tövéből egy-egy magányos virág fejlődik, mint p. a lófark (Hippuris vulgaris).

Ős-agyagpala

a. m. fillit (l. o.).

Ősállatok

l. Véglények.

Ősanyag

a. m. elem, l. Elemek.

Ősboróka

(növ., Juniperites Brongn.), ősvilági fa, különösen a borostyánkőben lelni.

Őse

a honfoglalás idejében Öcsöb vezértársa a Veszprémtől Vasvirág terjedő vidék meghódításában (l. Öcsöb). Fia volt Urkum.

Őséger

(növ., Alnites Göpp.), az égerfának (l. o.) ősvilági elődje, de ma élve ismeretlen.

Ösel

(észtül Kurre-saari v. Sare-maa), sziget a Keleti-tengerben, amelyet Dagötől a Sölasund, Mohntól a kis Sund és Kurlandtól a 38 km. széles Domesnäsi-szoros választ el, 580 km. kerülettel, 2618 km2 ter. és 42 000 lak. Partjai, amelyeken a lassu emelkedés jelenségei láthatók, szakadozottak; a legjelentékenyebb félsziget D-en a 30 km. hosszu Sworbe (esztül: Serwe-maa). Öblei közül csak kevés az alkalmas kikötő. Felülete részben halmos, részben sík. Folyói közül csak a Naswa hajózható, amely a Sur-lacht nevü tavat a tengerrel köti össze. Földje eléggé termékeny. A föld belseje meszet és a parton jáspist és achátot szolgáltat. A lakosok, nagyobbára esztek, mezőgazdasággal, halászattal és lótenyésztéssel foglalkoznak. Fő helye Arensburg. Ösel (Osilia) a XIII. sz. elején dán birtok volt. 1227. a kardlovagok foglalták el és a lakosokat a keresztény vallásra térítették. Ösel utolsó püspöke 1559-ben a szigetet eladta a dánoknak. 1645. a svédek és 1721. az oroszok foglalták el. - 2. Ösel, járás Livonia orosz kormányzóságban, magában foglalja Ösel, Mohn, Runö, Abro, Filsand és még néhány kisebb szigetet, 2863 km2 ter., 58,246 nagyobbára eszt lak., Arensburg székhellyel.

Öser

1. Ádám Frigyes, festő, szobrász és rézmetsző, szül. Pozsonyban 1717 febr. 17., megh. Lipcsében 1799 márc. 18. Bécsben Donner Ráfáel szobrásznak, Van Schüppennek és Graunak volt tanítványa, azután Drezdában Mengs és Dietrich vezetése alatt a festésben képezte ki magát. 1764. a lipcsei művészeti akadémia igazgatója lett és ilyen nagy befolyással volt a tanuló művészekre. Többek között Goethe is tanítványa volt. Winckelmann álláspontjára helyezkedett és a barok meg rokoko művészet ellen küzdött. Festményei, többnyire allegoriai tárgyu dekorativ művek, nagy részt elpusztultak. Néhány vallásos tárgyu és allegoriai képe a lipcsei muzeumban van. 45 rézkarcot készített. Szobrászati művei közül említendők: Igazságos Frigyes Ágost szobra Lipcsében; Matild dán királyné szobra Cellében. Illusztrációkat is készített a korabeli hires költők műveihez. V. ö. Dürr, Adam Friedrich Ö. (Lipcse 1879). - 2. Ö. Keresztély, l. Schröer.


Kezdőlap

˙