Ősmész

őskorbeli szemcsés mészkő.

Ősmicelium

(növ., promycelium, konidiumtartó), a gombák rendes miceliumától (l. o. és Gombatelep) eltérő előleges képződmény, mely némely penész, kivált az üszög meg a rozsda csirázó spórájából keletkezik és csak ennek a spórájából lesz a rendes micelium.

Ősnemzés

(gör. abiogenzis, lat. generatio aequivoca, heterogenea v. spontanea), a régibb korbeli buvároknak az a nézete, mely szerint élő, szerves lények nem szerves anyagokból is képződnek. Okát e nézetnek az adta, hogy rotható anyagokban különböző alsóbb rendü állatokat láttak kifejlődni. Megerősítette ezt a felfogást a geologiai vizsgálatok azon eredménye, mely szerint földünk valaha forró égi test volt, melyen csak akkor támadhattak élő lények, miután az a kellő fokra lehűlt. A jelenkori kutatások azonban a szerves lényeknek. Ö. útján való keletkezését igen kétessé teszik és igy még az sem mondható, hogy a legelső szerves lények a földön ily Ő. útján keletkeztek volna. Egyes vizsgálók azon nézetnek adtak kifejezést, hogy a szerves csirák más égi testről meteorkövekkel jutottak a földre. De még ha a dolog ugy is volna, ami igen valószinütlen, akkor is az első lények keletkezésének kérdésével csak a földről számítnánk más égitestekre. A fiziologia mai állása szerint abban az időben, midőn a föld melege lehült, ugy hogy élő lények rajta már élhettek, szilárd kérgére a környező légrétegből vizgőz csapódott le, mely viz kellően lehűlvén, beállott a szerves lények képződésére alkalmas időpont, anyagok szakadtak le, melyek szilárd folyékony halmazállapotuk mellett a mai protoplaszmához legfeljebb annyiban hasonlítottak, hogy élenyt s más anyagokat vettek fel, szénsavat bocsátottak el és talán oszlást is szenvedtek. Ez anyagokból fejlődhetett idővel a protoplaszmához mindinkább végre a növény-, majd az állatország kezdetleges alakjai képződtek.

Ősnövény

(protophyton), a földnek őstörténetében a növényvilágnak, a növényéletnek, sőt általán a szerves életnek kezdete. Más értelemben véve Ő. a geologiai formációkban előforduló ásatag növények, végül Endlicher növényrendszerének egyik csoportja: a moszatok meg a zuzmók öszefoglalása, a telepes növények között.

Ősnövénytan

l. Paleontologia.

Ősnyálka

l. Chlorococcum.

Ősnyomtatványok

l. Inkunabulák.

Ősök

eredetileg a nagyszülők, tágabb értelemben valamennyi előd. A nemességnél szűkebb értelemben apai és anyai ágról származó nemesi elődök. Bizonyos előjogok, kiváltságok, címek stb. elnyerésénél a nemesi származás egymaga nem elégséges, hanem a bizonyos számu nemesi előd kimutatássa szükséges. L. Nemesi próba.

Ősök tisztelete

az animizmus (l. o.) alapján fejlődő halott-tisztelés (l. Holtak tisztelete) azon kialakultabb formája, mely főleg a törzs jelesb őseinek, kiválóbb főnökeinek holtuk után való kultuszában nyilvánul s a tiszteletben tartott ősök istenítésévé fejlődik, amint a köréjük szövődő legendák őket a mind távolabbi mult ködébe burkolják s tetteik mindegyre csodásabb szint öltenek.

Őspalák

a. m. a föld őskorának felső szintjét alkotó kristályok palák szisztémája. L. Őskor.


Kezdőlap

˙