(condominium). Egy dolog nem lehet többeknek tulajdona ugy, hogy mindenikök az egésznek tulajdonosa legyen. Duorum in solidum dominium esse non potest. Ez a tulajdonjog (l. o.) kizárólagosságának szükségszerü folyománya. De lehet egy dolog többeknek tulajdona ugy, hogy mindegyiket abból egy bizonyos eszmei - ideális - rész illet. Ez az Ö. v. közös tulajdon (l. o.).
l. Lövés.
többeknek osztatlan uralma meghatározott terület fölött. A trónöröködésnek napjainkban mindenütt érvényes oly szabályozása, hogy a trónhoz legközelebb álló a távolabbikat az uralkodásból kizárja. A középkorban nem ritkán előfordult Ö.-nak elejét veszi s lehetetlenné teszi az államnak a középkorban s hazánkban is előfordult természetben felosztását. Korunkban az Ö.-nak sajátságos esetét vonta maga után az 1864-iki német-dán háboru az által, hogy Ausztria és Poroszország Schleswig-Holsteint közös birtokba vették. A gasteini konvenció (1865 aug. 14.) Schleswig kormányzását Ausztriára, Holsteinét Poroszországra bizta, de magát az összuralmat meg nem szüntette, amelynek csak a prágai béke vetett véget, amelynek értelmében mindkét tartomány porosz kézre került. Elzász és Lotaringiának viszonyát a szövetséges német államokhoz többen az Ö. fogalma alá akarták vonni, azonban helytelenül, mert Elzász és Lotaringia «birodalmi tartomány» (Reichsland), mely fölött az államhatalmat nem a szövetséges német államok, hanem a császár gyakorolja.
(növ., inflorescentia universalis), dúsan elágazó virágzat összege, p. az orgonafa virágbokrétája; Ö. az is, midőn számos kisebb virágzat más virágzat módjára egyesül v. helyezkedik el, p. a cickafark fészke sátorozón, az ajakasak álöve füzéresen v. fürtösen.
(finnül: Pohjanmaa), Finnország É-i részének vidéke; Wasa länt egészen és Uleĺborg egy részét foglalja magában.
svéd tartomány és O-'s v. Linköpings län néven közigazgatási kerület a Keleti-tenger és a Vetter-tó közt, 10 977 km2 területtel, amiből 1070 km2 esik a tavakra, (1893) 266 892 lak. A szárazföldi területnek 23%-a szántóföld, 7%-a rét és 61%-a erdő. Legnagyobb tavai: Glan, Sommen, asunden és Roxen. Közepén van a legtermékenyebb része, a Motala által öntözött terjedelmes síkság. A legjelentékenyebb a fém- és szövőipar. Két csatorna: a Göta- és Kinda-csatorna szeli át. Fővárosa Linköping.
izlandi vulkán, l. Eyjafjalla.
l. Károly Vilmos, német festő, szül. Göttingában 1805 jun. 22., megh. Hannoverben 1891 márc. 28. A göttingai egyetemen művészet-történetet tanult, Drezdában Matthäi tanítványa volt; járt Olaszországban is, azután Düsseldorfban és Münchenben a festészetben képezte ki magát, 1831. a művészettörténet tanára lett a göttingai egyetemen, de 1863. lemondott állásáról és egészen a festészetnek szentelte magát. Művei közül, melyekben kora romantikus ízlésének hódolt, említendők: Berlichingeni Götz a börtönben; Wittekind megtérése; Jefta leánya; Krisztus és Ahasverus; Beatrice és Dante; Lenore; Krisztus megáldja a gyermekeket; Krisztus a kereszten; A két menyasszony; Csipkerózsika ébredése; Memling a brüggi kórházban stb.
2. Ö. Károly, német festő, az előbbinek fia, szül. Göttingában 1839 jan. 23. A hannoveri politechnikumon tanult, azután Düsseldorfban Bendemannak és Degernek volt tanítványa. 1865. elkészítette a lübecki dom Memling-féle oltárképének másolatát, majd Novégiában tett utazásai hatása alatt egészen norvég tájképek festésére adta magát. Ilyenek: Raftsund (1879, boroszlói muzeum); Saltenfjord (1882, hamburgi műcsarnok); Lodenwand (1885, londoni nemzeti képtár); Erdei tó (hannoveri gyüjtemény); Halászok a fjordban (1892) stb. Valamennyi rendkivül hatásosan adja vissza a fjordok sajátos fénytüneteit, a sziklák csudálatos alkotását.
igy nevezik azt a produktiv tevékenységet, amely az ásvány- növény- és állatország tárgyainak gyüjtésével, eltartásával és szaporításával. foglalkozik. A termelés tárgyát tekintve megkülönböztetjük az őstermelő foglalkozások között a halászatot, vadászatot, állattenyésztést, növénytermelést és bányászatot.
sziget és kerület, l. Faröer.