kikötőváros Kristiansand norvég tartományban,a Söndelöv és Sandnäs-fjordok közt, (1893) 3145 lakossal, fakereskedéssel, csupa faházakkal.
Jemtland svéd tartomány egyedüli városa és tartományi székhely a Stor-tó K-i partján, vasút mellett, (1895) 5788 lak., fakereskedéssel, tüzérarzenállal; gyertya- és sörgyárral.
l. Jemtland.
l. Geologiai korszakok és Történelem előtti idők.
l. Bos primigenius.
v. közvetett választási rendszer, a képviselőválasztásnak az a módja, melynek alapján a cselekvő választói joggal biró polgárok, az u. n. ősválasztók, nem közvetlenül választják a képviselőt, hanem ők csak képviselőválasztókat választanak, a képviselőt azután ezek választják. Ellentéte a - nálunk is, érvényes - közvetlen választási rendszer. Az Ő. mellett fel szokás hozni az ősválasztók egy helyre összegyüjtésének (különösen nagyobb kerületekben) nehézségét; a kluburalom, s a tömegizgalom megakadályozását, s azt, hogy a képviselőválasztók rendesen intelligensebb elemekből kerülvén ki, ez csak a választás előnyére szolgálhat. Kétségtelen, hogy az Ő. az alkotmányos jogoknak lényeges megcsorbítása, mert a jog képviselőt, vagy csak képviselő-választót választani, két lényegesen különböző dolog; az elsőbbség tehát mindenesetre a közvetlen választási rendszert illeti meg.
a föld ama régebbi korszakainak összessége, mely a legrégibb réteg lerakódásától egészen az újabbkori, az u. n. diluviális rétegek lerakódásáig tartott. Egyúttal a fogalom magába foglalja mindamaz állatokat és növényeket, amelyek ama korszakokban éltek. Beszélünk Ö.-i állatról, Ő.-i növényről vagyis oly állatról, illetőleg növényről, amely a föld régebbi korszakainak valamelyikében élt.
1. Kis-Ősz (Gottlob), nagyközség Torontál vármegye perjámosi j.-ban, (1891) 2344 német lak., takarékpénztárral, postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. Nagy-Ősz (Triebswetter), nagyközség ugyanazon vármegye nagyszentmiklósi j.-ban, (1891) 3659 német lak., posta-, táviró- és távbeszélő hivatallal és postatakarékpénztárral. A XVIII. sz. első felében Mercy gróf ide franciákat tlepített, de ezek már egészen elnémetesedtek.
a nyár és tél közti évszak. Csillagászatilag az ősz az É-i féltekén akkor kezdődik, mikor a Nap látszólagos évi útjában az egyenlítőhöz ér és az alá halad É. felől D-nek és tart addig, mig a Nap legdélibb helyzetét az egyenlítő alatt el nem éri, vagyis az őszi napéjegyenlőségtől (szept. 22-23.) a téli napfordulatig (dec. 21-22.). A D-i féltekén éppen fordítva akkor kezdődik az ősz, mikor a Nap az egyenlítőhöz érve, D-től É-nak halad és tart addig, mig a Nap legészakibb helyzetét el nem éri; vagyis márc. 20-21-től jun. 21-ig, ameddig t. i. nálunk a tavasz (l. o.) tart; az egynapi különbség onnan van, hogy a Föld tudvalevőleg pályájában nem egyenletes sebességgel halad. Meteorolgiai tekintetben az É-i féltekén a szept.-nov. hónapokat szoktuk őszi hónapoknak mondani; az idájárás ekkor eleinte állandó és derült, majd változó és nedves, a levegő mindinkább lehűl, majd változó és nedves, a levegő mindinkább lehűl, ugy hogy az ősz vége felé már fagy és hó is lép fel, bár az utolsó még nem áll meg. Ily értelemben azonban csak a mérsékelt öveknek van őszük; a forró égövben a nyárra közvetlenül jő a tél és mint a hidegégövben a hosszura nyuló telet a rövid nyár, ugy váltja fel átmenet nélkül ismét a telet a nyár. L. Évszakok.
(növ., békaterjek, csillagvirág, csillagfű, gerebcsin Diószegiéknél, szíkcsillag, Aster L. Tourn.), a sugaras fészkeseknek gyakran őszkor virágzó füve, 350 (hazánkban 10) faja az óvilág lakosa, kivált az É-i földgömbön és Amerikában. Tobbnyire többnyáréltü fű v. kóró, levele váltakozó, egyszerü, hasítatlan, épszélü v. fűrészelt. Vigárfészke sátorozó vagy ágas-bogas, sugárvirága gyakran kék, középvirága sárga. Kaszatja csőrtelen, hosszas, lapított, bóbitája 1-2 soros. Az Aster Amellus L. (Virgilius aster, mellaparti gerebcsin Hazslinszkynál) Közép- és D-i Európának, valamint hazánkban is csinos őszi virága; leginkább a szőllőmívelés övében nő, de kertbe is ültetik. Az A. alpinus L. egyfészkü, a mészhavasok csinos virága. Az A. Tripolium L. sugara lila, tengerparton, valamint sóbánya (Torda) körül nő, szikes mezőn pedig a keskenyebb levelü Aster Pannonicus helyettesíti. E kettőnek a levele kövéres. Szódát gyártanak belőle. Hazánkban az Ö.-nak keskeny és pontozott levelü fajai jellemzők, kivált szíkes mezőn. Ezt Galatella Cass. vagy szíkcsillag néven külön génuszba is választják. Nagy az Amerikából behurcolt őszcsillagoknak a száma. Gyakran Aster novi Belgii L. és A. salignus Willd. néven említik, de sok faj lappanghat alatta. Őszkor kertben v. temetőben nyiló magas kórók, kék sugaru, sárga, nagy számu virággal. Gyakran el is vadul s de Candolle ilyet nevezett Aster Pestinensisnek. Az őszi Aster-kórót vagy szegénynek, vagy facsoportok elé ültetik. A tőkéjök szétdarabolásáról könnyen lehet szaporítani.