Őztetem

igy szokás a csánk külső felületén képződött minden megvastagodást nevezni, amely részben a szalagkészülékből, különösen a hosszu oldalsó szalagból, részben a csánk csontjaiból (kocka, oldalsó kapocscsont) indul ki s melyet nem szabad a bőr idült megvstagodásaival felcserélni, amiről tapogatás útján lehet meggyőződni. Az Ö. néha a csánkpókkal (l. o.) egyidejüleg jelentkezik, ami arra vall, hogy az idült ízületgyulladás a külső felületre is átterjed. Az Ö. sántítást rendszerint nem okoz, kivéve ha csánkpókkal együtt lépett fel, amikor a prognozis kedvezőtlen. Kezelést a bántalom legtöbbször nem igényel; ha a szalagokban vagy a csonthártyában heveny gyuladás tünetei mutatkoznak, akkor a sántítás megszüntetésére csípős bedörzsölést szokás alkalmazni, a daganat azonban legtöbbször mindenkorra megmarad és szépségi hiba.

Özvegy

nő, akinek férje meghalt. Mig újra férjhez nem megy, elhunyt férjének nevét és rangját megtartja. Nehogy a gyermek atyja iránt kétség támadjon, az özvegynek tilos új házasságot kötni házasságának megszünésétől (a férje halálától) számított 10 hónap eltelte előtt. A tilalom céljából kifolyólag elesik, ha a nő időközben szült. Az igazságügyminiszter felmentést adhat (1894. XXXI. t.-c. 24. §). A római jogban az újabb házasságkötés tilalma egy évig tartott s ezt gyászévnek nevezték. A tilalomnak alapja azonban a rómaiaknál - részben legalább - a kegyelet az elhunyt férj iránt; innen magyarázható meg a becstelenség és a számos vagyoni hátrány, mellyel a törvény a tilalom ellen férjhez ment nőt sujtotta.

Özvegyi jog

(jus viduale) és az özvegyi öröklés (l. o.), két különböző dolog. Az Ö. szerint az özvegy férjének hátrahagyott vagyonából özvegysége idejére, az elhunyt rangjának megfelelő lakást, tartást, s új férjhez menetele esetére kiházasítást követelhet (Hk. I. 67. § 2.). A Ö.-nek e határai azonban csak a gyermektelen özvegyre u. n. vidum dotalista) állanak. Az özvegy, akinek gyermekei vannak, mint azoknak természetes és törvényes gyámja özvegysége tartamára. Ö. címén az egész hagyaték birtokában s élvezetében marad; ha azonban a vagyon jövedelme nagyobb mint amennyi az özvegynek férje rangja s vagyoni állapotában illő eltartására szükséges, a leszármazó egyenes örökösök az Ö. megszorítását követelhetik, de ez esetben is az özvegynek legalább egy gyermekrész élvezete jár. Nem követelhet Ö.-ot az özvegy, ha házasságtörést követett el, s ezt férje meg nem bocsátotta; ágy- és asztaltól elvált nő, ha az elválás a nő hibájából történt. Az Ö. megszünik az özvegy halálával, férjhez menetelével s bizonyos esetekben büntetésül.

Özvegyi öröklés

(successio vidualis), a magyar magánjog szerint a törvényes öröklésnek az a neme, amely az özvegyet a lemenők öröklésével összefüggőleg megilleti. Ö.-nek tehát csak akkor van helye, ha a férj után leszármazók örökölnek. Ö. címén az özvegyet illeti: 1. a jegygyűrü, a férj díszruhája, a kocsi s az ahhoz tartozó hámos lovak; 2. a ménesnek felerésze, ha a ménesi lovak száma ötvennél nem nagyobb; 3. a férj szerzeményi vagyonából, annak levonása után, ami az özvegynek közszerzemény, hitbér és hozomány címén jár,egy gyermekrész. Az Ó. tehát egészen más mint a hitvestársi öröklés (l. o.).

Özvegyi pénztárak

részint biztosítási üzletek, részint karitativ intézkedések alapján akarnak az özvegyen maradt asszonyok részére vagy életjáradékot v. előre megállapított tőkét biztosítani. Nálunk nem fordulnak elő önállóan, hanem egyfelől az életbiztosító társaságok s a temetkezési egyletek foglalkoznak a kérdés gyakorlati megoldásával, amelyek kizárólagosan önkéntes magánjogi szerződéseken alapulnak, másfelől pedig az állam gondoskodik hivatalonokainak özvegyeiről oly módon, hogy az állami nyugdíjintézetek részére visszatartja a hivatalnokok fizetéséből a nyugdíjjárulékokat. L. Biztosítás, Temetkezési egyesületek, Nyugdíj.

Özvegy pintyőke

(Vudua paradisea Cuv.), a kúpcsőrü éneklők csoportjába, a szövő-madarak családjába tartozó madárfaj. Feje és háta bársonyfekete, nyaka rozsdavörös, hasa fehér. A himnek nászruháját kiegészíti két hosszu farktoll, melyet költés után elveszít, ami mutatja, hogy özvegységre jutott, innét a neve is. Hossza 15, szárnyhossza 8, farkhossza 6. cm. Szoba-madár; hazája Afrika.

Özvegyvirág

l. Különéltü és Ördögszem.

 

 

 

P, p

p a magyar ábéce 26. betűje. L. Irás.

P a logikában a. m. praedicatum (állítmány) v. altétel.

P. a régi római Publius név rövidítése; újabban a. m. pater (atya, szerzetes) stb.

P a kémiában a. m. phosphor (foszfor).

p. idézetekben a. m. pagina (lap), továbbá per, pro stb; a zenében piano (néha pedale).

p. c. névjegyeken pour féliciter (franc.), szerencsekivánás.

p. f. v. a. m. pour faire visite, látogatóba.

P. M. a. m. l. pro memoria (lat.), emlékezetül; 2. piae memoriae, áldott emlékezetü; 3. pro mille, ezer után, ezrelék; 4. post meridiem, délután.

P. O. a. m. professor ordinarius, rendes tanár.

P. P. v. P. p. v. p. p. 1. a pápák neve után pastor pastorum, a pásztorok pásztora; 2. professor publicus, nyilvános tanár; 3. telegrammokon poste payée (franc.), posta fizetve; 4. a kereskedésben per procura (olasz).

P. R. a. m. populus Romanus, a római nép.

p. r. a. m. pour remercier (franc.), köszönetül.

p. r. v. a. m. pour rendre visite (franc.), a látogatás viszonzásául.

P. T. a. m. pleno titulo (lat.), teljes címü.

p. u. c. a. m. post urbem conditam (lat.), Róma városa alapítása után.

P

hang, kemény ajakmássalhangzó (a megfelelő lágy hang b). L. Hangok.

P

a Gesta Hungarorum szerzőjét rejtő sigla, melyről már egész irodalom fejlődött ki, találgatván, ki lehet Béla kiránynak azon névtelen v. csupán P betüvel jelzett jegyzője, ki legrészletesebben beszélte el a magyarok honfoglalásának történetét. Sokan a P-t rövidítésnek (prae) tartják és szerintük a P dictus magister az elveszett címlapon megnevezett szerzőre vonatkoznék. L. Anonymus.


Kezdőlap

˙