nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun várm. kiskun felső j.-ban, (1891) 1541 magyar és tót lak.
l. Palanpur.
Péter Alekszejevics gróf, orosz államférfiu, szül. Palmsz birtokán 1745 ápr. 17/28., megh. Mitauban 1826 febr. 13/25. Részt vett a poroszok, törökök és svédek elleni háboruban, 1791. pedig mint nagykövet Stockholmba ment; utóbb a keletitengeri tartományok, majd Ingermanland és végre az akkori orosz Finnország főkormányzója lett. Pál cár mindenféle keggyel elhalmozta P.-t, 1799. gróffá tette, 1800. külügyminiszterré és Szt.-Pétervár katonai kormányzójává stb., de P. mégis az 181-iki palotaforradalom élére állt, mely márc. 23-tól ápr. 4-ig Pál cár meggyilkolására vezetett. De I. Sándor nem kedvelte P.-t, aki nemsokára jószágaira vonult Kurlandba s ott is halt meg.
(Alsó-), kisközség Zala vármegye keszthelyi j.-ban, (1891) 1076 magyar lak., postahivatalal és postatakarékpénztárral.
l. Loge; a munkásoké, l. Munkás-szakegyesületek a szabadkőmüveseké, l. Szabadkőmüvesség.
nyugat-afrikai négertörzs, l. Fán.
sziami pénz, l. Bat.
(Paean), a homerosi mitologiában az olimpi istenek orvosa; később azonban csak mint olyan istenségek mellékneve fordul elő, kik az embert betegségtől, bútól, bajtól, gondtól megszabadítják (Apollon, Asklepios, Dionysos, Thanatos).
l. Pegu.
(Pae-hoj), dombsor Archangelszk orosz kormányzóságban, amelyet az Ural É-i végétől 54 km. széles tundra-síkság választ el s amely ÉNy-ra a Jugor-szorosig nyulik és innen Novaja Zemlya szigetre is átcsap. Legmagasabb részei a 400 métert érik el. Az egyes dombcsoportok közt tundrák vannak.