a görög mitologiában Naupliosnak és Klymenének fia; aki a kiklikusok mondakörében józan esze és belátása által tünik ki. Ő volt az, ki az őrültséget szinelő Odysseust próbára téve, józanságát kiderítette és rábirta, hogy a Trója elleni hadjáratban részt vegyen, de vesztére, mert Odysseus és Diomedes utóbb megirigyelvén P.-nek egyre növekvő dicsőségét, cselt vetettek neki, áruló szinében tüntették fel és odavitték a dolgot, hogy a görögök P.-t megkövezték. A hagyomány számos találmányt és felfedezést tulajdonított neki (betüirás, világítótornyok, mérték és mérleg, kocka és diszkosz stb.). Kis-Ázsia partján, szemben Leszbosszal emlékoszlopot állítottak neki, Nauplia mellett pedig egy hegy máig őrzi nevét, melynek lábán rendkivül érdekes sírokat tártak fel. Monográfiát Jahn irt róla (Hamburg 1836).
(családi néven Stewerts), 1. Antoni, hollandi festő, szül. Delftben 1600 körül, megh. Amsterdamban 1673. Delftben Miereveltnek, Haarlemben Hals Fransnak és Dirknek volt tanítványa, azután visszatért szülővárosába, hol 1621. a festőcéh tagja lett. Nem annyira életnagyságu képmásai révén ismeretes, bár közülök náhány nagyon finom, előkelő fölfogásu, mint inkább kisebb képmáscsoportjai által, melyek valódi genreképek. Lakmározó, zenélő, beszélgető társaságai, őrszoba-jelenetei és katonaképei nem érnek ugyan föl Hals Dirk műveivel, de nagyon gondos kivitelüek és művelődéstörténeti értéküek. Nagy részük berlini, brüsszeli, hamburgi, szentpétervári, braunschweigi, bécsi stb. gyüjteményekben van. - 2. Öccse P. Palamedes szül. Londonban 1607., megh. Delftben 1638. Bátyjának volt tanítványa, Van de Velde Ezsaiás hatása alatt is állott, 1627. a delfti festőcéh tagja lett. Többnyire mozgalmas, drámai lovascsatákat festett, melyek közül két kitünő példány a budapesti országos képtárban van (313., 315. sz.).
(Ó-Palánka), nagyközség Temes vármegye fehértemplomi j.-ban, (1891) 1238 szerb lak., gőzhajóállomással. P. hajdan virágzó város volt, itt volt Horom vár, a hasonló nevü vármegye központja, melyet a Névtelen jegyző is említ. - Drégely P. (l. o.).
a. m. kerítés, még pedig a deszka- v. léckerítés. - P. (ném. Planken; ol. biordaggi; ang. planks), a hajó bordázatának burkolására szolgáló különféle vastagságu és szélességü deszkák, vagy (vashajókon) vaslemezek, nemkülönben az egyes fedélzeteket alkotó burokdeszkák. Alkalmaztatásuknak megfelelőleg belső vagy külső oldal-P.-ot és fedélzeti P.-ot különböztetnek meg. A hajó oldalán v. a fedélzeten (annak egész hosszában) egymás után fektetett P.-okat P.-sornak hivják. (L. Hajó.) - P. az erődítéseknél, l. Palissades.
1. Német-P., nagyközség Bács-Bodrog vármegye német-palánkai j.-ban, a Duna mellett, (1891) 5310 német és magyar lak., a járásbirói hivatal széke, gőzhajóállomással, gőzmalommal, élénk kereskedelemmel, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. A község csak 1785. alapíttatott. - 2. Ó-P., nagyközség u. o., (1891) 1774 német lak., gőzhajóállomással. - 4. Vár-P., l. Várpalánka.
(növ.), ehető gombafaj, l. Szarvasgomba és Korállgomba.
(palki), Kelet-Indiában utazásra használt gyaloghintó, melyet négy szolga hord bambusznádfedéllel és függönyökkel ellátva. Belül puha ülés és vánkosok vannak, s két-három utazó számára van berendezve.
(Plalgericht), a német birodalomban a jószág fala vagy kerítésének kerületére szorítkozó földesúri joghatóság.
(Pahlanpur, Pahlumpur, P'halanpur), 1. Bombay birt-indiai presidencynek alárendelt agencia, amely több bennszülött fejedelemséget foglal magában Marvar, Mahi Kanta, Baroda és Kacsi Rann között, 20 719 km2 területtel, (1881) 576 478 lak. Az egész terület homokos síkság, csakis ÉK-en nyulnak be az Abu és Aravalli ágai. Az éghajlat forró és szept.-től novemberig nagyon egészségtelen. A földnek 3/5-e van csak megművelve. A benszülött fejedelemségek: P., Radanpur, Tharad, Vao, Szuigaon, Deodar, Babar, Tervara, Kankreds, Varai, Szantalpur, Morvara és Csadtcsat. Köztük a legjelentékenyebb P. az agencia É-i részében, 8158 km2 területtel, 234 402 lak., akik közt 193 317 hindu és 27 256 mohammdán fejedelemség székhelye a Ny-i Banasz és Szarasztvati közti vizválasztón, vasút mellett, (1891) 21 092 lak., egészségtelen klimával. Az Aravalli végső kiágazásainak egyik völgyében épült várost 1750 óta 5-6 m. magas és 2 m. széles, 5 km. kerületü fal fogja körül.
(növ., rásza a gazdasági irók nyelvén), termesztett növényeknek, kivált zöldségféléknek és kerti virágoknak előkészített jobb helyen (palántás) v. melegágyban való keltetése és fiatal nevelése, mintegy csemetéje, melyet azután innen szoktak a maga rendes helyére kiültetni, p. a káposzta P.-t. A P. rendesen sűrün nő, gyakran elárusítani is szokás.