l. Palau-szigetek.
Blando (növ., guttaperkafa v. tubanfa; Isonnandra Wight, Dichopsis Thw.), a sapotaceák nagy fái, 60 fajjal K.-Indiában, Cejlon meg a Maláj-szigeteken. Levele hasítéktalan, bőrnemü, virága apró, gyümölcse húsos, 1-2 olajtartalmu maggal. A P. v. Isonandra gutta Hook. (Dichopsis gutta Benth. et Hook., l. az Iparnövények mellékletén) 12-20 m. magas fa, törzse jó vastag, átmérője 2/3- 11/3 méter. Levele hosszunyeles, fordított tojásalaku, a szine világos-zöld, a visszája aranyfényü, molyhos; virága igen kurta nyelü, bókoló. A maláj archipelagus, nevezetesen Borneo erdeiben gyakori. Tejnedve eleinte fehér, később megbarnul, megkeményedik s a kereskedésbe guttaperka (l. o.) néven jut.
370 km. hosszu folyó Elő-Indiában. Maiszurnak Kolar nevü disztriktusában ered és az É. sz. 12° 27' alatt a Bengáliai-öbölbe torkollik. Vizét főképen öntözésre használják.
palas-kino (növ.), l. Butea.
az olyan kőzetszerkezet, amidőn a kőzet egy irányban könnyen lemezekre, levelekre hasítható. A P.-ot rendesen az okozza, hogy egyes elegyrésze a kőzetnek réteges elhelyezkedésü, esetleg az összes elegyrészek egyközös, vagyis réteges helyzetbe kerültek és igy egy irányban könnyen elválhatnak, azaz lemezességet, levelességet vagy P.-ot idézhetnek elő. A réteges kőzetek P.-a rendesen egyközös magával a rétegzéssel. Vannak azonban olyan réteges kőzetek, nevezetesen paleozói agyagpalák, melyeknek P.-a nem egyközös a kőzet rétegződésével, hanem a rétegezést nagyobb v. kisebb szögben átszeli. Az ilyen a transzverzális v. hamis P. Ez néha oly tökéletes, hogy az eredeti rétegezés meg sem látszik. A hamis P. oka legtöbbször oldalnyomásra vezethető vissza. Ha igazi és hamis P. egyszerre jelentkezik valamely kőzetben, akkor az illető kőzet csupa vékony oszlopocskákká esik szét, mint az szépen látható különösen ama türingiai agyagpalákon, melyekből a palavesszők készülnek.
l. Kőszén.
kisközség Hong vármegye ipolysági j.-ban, (1891) 1545 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
vállra vethető köpenyféle felső ruha, különösen pedig sarkig érő, ujjatlan férfi v. női felső ruha, melynek alja ívalakban van metszve: különféle szabásu díszköpeny, melyet a királyok koronázásakor, továbbá a papok ünnepélyes alkalmakkor magukra vesznek (l. Érseki palást). - P. a heraldikában a címer háta mögött elhelyezett függönyszerü draperia. L. Díszek. - Szt. István P.-ja l. Koronázási jelvények szent P., l. Köpeny; henger-P., l. Henger; kúp-P., l. Kúp.
(növ., oroszlánytalpfű, Boldog-Asszony palástja v. tenyere, bokál Diószegiéknél, Alchemilla Tourn.), a magcsákófélék alacsony, nagyobbrészt magas hegyvidéki füve, levele kerekded, karéjos v. ujjas, hasábos; virága apró, zöld, csoportos, sziromtalan. Mintegy 40 faja mind a két földségnek mérsékelt vidékein és Afrika D-i részén (hazánkban 6) terem. az A. Vulgaris L. officinális, friss levelével a nép sebet borogat, a szárítottal a fej köszvényét gőzöli. Más P.-faj a tehén meg a juh kedves étele, jól tejel tőle, a havasi pásztor nagyra becsüli.
(Mantelkinder), Németországban hajdan jegyesektől az egyházi esketés előtt nemzet gyermekek. A név onnan eredt, hogy az anya az esketés alkalmával köpenyét a gyermek fölé terjesztette, mi a gyermek törvényesítését vonta maga után.