(növ.), l. Ferula.
l. Bakulometria.
(növ., basidiospora, ektospora, a. m. külspóra, akrospora), a gombák basidiomycetes azaz pálcaspórás csoportjának szaporodó sejtje, melyek nyélforma sejtek tetején keletkeznek; l. Gombák.
(növ., pálcaspórásak, Basidiomycetes), akrosporeae, a gombák nagyobb csoportja, tulajdonképen a reszkető, igazi (Hymenomycetes) és hasas gombák összefoglalása; lásd Gombák.
(gör.) a. m. birkózás, birokverseny.
(növ.) a. m. pelyva (l. o.).
(franc., ejtsd: palfroa), a lovagok díszparipája, s átvitt értelemben e lovak díszes takarója; innen palafrenier a. m. lovász.
1. residentie németalföldi Kelet-Indiában, Szumátra K-i felének D-i részében, a Banka-szoros és a Barisszan-hegység, Djambi és a lompongi disztriktusok közt, 149 000 km2 ter., 1892 végén 664 800 lak., akik közt közel 400 európai és 5400 khinai, a többi nagyobbára mohammedánus maláji. P. tulnyomó nagy rész sík, alluvium és igen termékeny, amelyet a Muszi és mellékvizei öntöznek. A Muszi partjai közelében petroleumforrásokat is találtak. - 2. P., az ugyanily nevü residentie fővárosa, a Muszi mindkét partján, 73 km.-nyire a torkolatától, mocsáros, gyakran elöntött vidéken, mintegy 50 000 lak., hajózással, hajóépítéssel, fa- és elefántcsontfaragással, fegyver- és aranyékszerkészítéssel; kávé- és borskereskedéssel; szép mecsettel; az egykori P.-i szultánok sírjaival. 1618. alapítottak itt a hollandok először kereskedelmi telepet az akkor független P.-i szultánságban, amelynek azután 1821. véget vetettek.
1. spanyol tartomány Santander, Burgos, Valladolid és Leon közt 8434 km2 ter., (1887) 188 845, egy km2-re 22,3 lak. É-i határán a Cantabri-hegyek húzódnak és a Peńa Prietában 2531 m. magasságra emelkednek. Belőle kiágazik a Sierra de Breza (1987 m.). Belsejének tulnyomó nagy része fátlan 700-900 m. magas fensík (Tierra de Campo), amelyet a Pisuerga és mellékvizei (Arlanzon, Carrion stb.), továbbá a Castillai- és de Campos-csatorna öntöznek. Fő termékei a gabona és hüvelyesek. 7 járásra oszlik. - 2. P. (Pallatina), az ugyanily nevü spanyol tartomány fővárosa és püspöki székhelye a Carrion balpartján, a Castillai-csatorna és vasút mellett, fátlan, de termékeny síkon, (1887) 15 028 lak., pokróckészítéssel, kalap- és bőrgyártással; gabonakereskedéssel. Az egyenes utcákból álló városnak nagy, kolonnádoktól körülfogott tere, pompás székesegyháza (a XIV-XVII. sz.-ból), püspöki palotája és Cid által a saját palotájában alapított kórháza van. 1209. itt lalapította IX. Alfonz az első spanyol egyetemet, amelyet későbben Salamancába tettek át.
(ejtsd: -ke), vagy San Domingo del P., indus falu Chiapa mexikói államban, a Rio Mikol partján 2554 lak.; közelében vannak a régi indus város P. romjai, melyet Casas de Piedrasnak (kőházak) hivnak. Az amerikai régiségeknek ezt a legfontosabb emlékét egy vulkanikus kitörés részben eltemette s csak 1750. födözték föl újra; Dupaix, Waldeck, Stephens, Lord Kingsborough és újabban Charnay irták le. V. ö. La Rochefoucauld, P. et la civilisation maya (Páris 1888).