(állat), l. Languszta.
János, osztrák csillagász, szül. Troppauban 1848 dec. 6. Bécsben tanult és az ottani csillagvizsgáló adjunktusa, 1872. a polainak igazgatója. Itt fedezte fel első kis bolygóját és ettől fogva egyike volt a legkitartóbb és legszerencsésebb fölfedezőknek e téren. Polában 27, majd egészségi okokból a bécsi csillagvizsgálóhoz visszatérvén, 1892-ig - mikor főkép a fotográfiai eljárás életbelépte folytán abbahagyta - itt még 55 kis bolygót, összesen tehát 82-őt fedezett föl; e mellett természetes, hogy többet újra megtalált. P. 1883. a teljes napfogyatkozás észlelésére a Csendes-oceánra küldött expedicióban részt vett.
l. Beauv. P. B.
(franc., ejtsd: paliszád) a. m. cölöpsor; 20-30 cm. vastag, 3-4 m. magas hegyes karók, amelyeket az erősítéseknél egymástól 6-8 cm. távolságra 1 m. mélységre a földbe ásnak, hogy akadályul szolgáljanak. Elrendezésüknek feltételei, hogy az ellenséges puskalövés ellen fedezzék a mögötte állókat s szabad kilövést engedjenek nekik. Ide tartoznak az u. n. palánkok, amelyek gyakran cölöpsorral burkolt földhányásból állnak.
(ejtsd: -szó de mońtnoá) Károly, francia iró, szül. Nancyban 1730 jan. 3., megh. Párisban 1814 jun. 15-én. Az oratoriánus atyák kongregációjába lépett, de csakhamar ott hagyta a rendet, s az irodalomra adta magát. Neve 1755. lett ismeretessé, midőn XV. Lajos szobrának felavatásakor Nancyban Le cercle c. vígjátékában megindította a tollharcot a filozofusok és enciklopédisták ellen. A támadásokra, melyeket ezen vígjátékával fölidézett, a Petites lettres contre de grands philosophes röpirattal felelt (1757) és de Robecqu asszony, Choiseul miniszter szeretőjének támogatásával 1760-ban a Théâtre français-ben előadatta a Les philosophes c. vígjátékát, melyben a nagyképü üresfejüeket pellengérre állította, s a harcot a Dunciade köteteiben (Páris 1771 s gyakrabban) folytatta. Említésre méltó könyve: Mémoires pour servir á l'histoire de la littérature française (Páris 1769); összes művei (Oeuvres) 6 köt. jelentek meg (Páris 1809). V. ö. Méaume, P. et les philosophes (Nancy 1864).
(ejtsd: -liszi) Bernát, francia üvegfestő, műfazekas, építőmester és iró, szül. Saintogneban 1520 körül, megh. Párisban a Bastilleban 1590 körül. Eleinte fazekas volt a saintesi gyárban, majd sok kisérletezés után megtalálván a faienceedények festésének titkát, II. Henrik király és a montmorency herceg kegyét elnyerte és a párisi Tuileriákban kapott lakást (innen neve: Bernard des Tuileries). Nagy laboratoriumot rendezett be magának, előadásokat tartott a természetrajz és természettan köréből, a Bertalan-éj után azonban hugenotta létére kénytelen volt Sedanba menekülni. 1587. elfogták és a Bastilleba börtönözték be. Festett ablakai, melyek nagyrészt a párisi Louvreban láthatók, főleg Primaticcio hatása alatt készültek, hirnevét azonban leginkább faience-edényeinek, tányérainak, tálainak köszönheti (l. Agyagipar). Irodalmi művei: Récepte veritable par laquelle tous les hommes de France pourront apprendre á multiplier et augmenter leurs trésors etc. (La Rochette 1564) és Discours admirables de la nature des eaux et fontaines etc. (Páris 1580). Összes műveinek új kiadása Páris 1880. V. ö. Morley, The life of Bernhard P. etc. (2. kiad. London 1855); Jurty, Bernard P. (Páris 1886). Fischer J., Palissy élete és művei (Budapest 1887). L. még Keramika.
(Sclerostomum equinum Duj.), a fonalférgek osztályába, a Stronglilidák családjába tartozó féregfaj. Hasonlít a bányaféreghez (Dochmius), csakhogy szájnyilása, melybe két mirigyzacskó nyilik, más formáju. Élősködő. A ló beleiben és bélütereiben él. 3 cm. hosszu, fonalvastagságu.
(növ.), l. Euterpe.
(növ.), l. Jacaranda.
János György, csillagászati ismereteiről hires német földmives, szül. 1723. Prohlisban Drezda mellett, megh. u. o. 1788. Ő látta először 1758. a Halley-féle üstököst.