vagy palmette (franc.), pálmalevelet utánzó díszítmény, melyet a görögök szerettek díszítményül alkalmazni. Számtalanszor látjuk a P.-t görög edényeken, architektonikus tagozatokon stb. egyenkint v. csoportokban egymás mellé sorakozottan festve v. reliefben faragva ábrázolva; oromzatok díszítésénél mint akroteriát (l. o.) egészen is kifaragták. A renaissance igen kedvelte és sokszor alkalmazza azt a magyar díszítő stilus is szöveteiben, himzéseiben, faragványaiban (székely kapu). Az ábra egy görög P.-sort ábrázol.
[ÁBRA] Palmettás díszítmény.
az ugyanily nevü járás székhelye Reggio di Calabria olasz tartományban, a Gioja-öböl partján, vasút mellett, (1881) 11 082 lakossal.
Lajos, olasz meteorologus, szül. Faicchióban 1807 ápr. 22., megh. 1896 szept. 10. 1828 óta Salerno, Campobasso és Avellinóban a matematika és fizika tanára volt, 1845. a nápolyi tengerészeti iskola, majd 1847. a nápolyi egyetem fizkatanára lett. 1854 óta a vezuvi meteorologiai obszervatorium igazgatója s e minőségben neve a vulkán minden egyes mozdulatával kapcsolatos; ő a vulkáni jelenségek legpontosabb figyelője. Az 1872-iki nagy kitörés alkalmával csak nehezen menthette meg életét. A Vezuvra vonatkozó dolgozatai az Annali dell' osservatorio Vesuviano; az 1872-iki kitörést leirja Incendio Vesuviano del 26. aprile 1872; a Vezuv teljes történetét adja Il Vesuvio e la sua storia (1880). 1860. külön geofizikai tanszéket kapott a nápolyi egyetemen és átvette egyszersmind a fizikai obszervatorium igazgatóságát. Számos fizikai és metorologiai műszert is konstruált, ezek között különösen fontosak a légelektromosság mérésére szolgáló elektrometerje, önjelző szizmometerje és az a vulkánikus prognozis-szolgálatra is beváló, a Vezuv lejtőjén felkúszó elektromos vezeték, melyben a földi áramok lefolyását figyelik a vezuvi obszervatoriumon.
(lat.) a. m. úszó madarak.
(Palmyra), az ótestamentumban Thadmor, a pálmák városa, hires ókori város, melyet a hagyomány szerint még Salamon király alapított egy oázison pihenő-állomásul a pusztát járó karavánok részére. P. az Antilibanon és Eufrát közt feküdt s a római-parthus háboruk idején sokat szenvedett mindkét fél katonáitól. A római császárság koráig mindamellett nagyban fölvirult és kivált kereskedelmi tekintetben mint Kelet és Nyugat áruforgalmának közvetítője szerepelt. Hirnevének tetőpontjára azonban csak akkor emelkedett, midőn a Kr. u. III. sz.-ban a római birodalmat belső zavarok emésztették és királya Odenathus külön P.-i birodalmat alapított, mely felesége, Zenobia alatt nemcsak hogy tovább fennállott, de sőt Egyiptomra és Elő-Ázsiára is kiterjeszkedett. Aurelianus császár 273. rövid fennállás után megsemmisítette ezt az országot és az ekkor kiállott ostromot a város sohasem tudta többé kiheverni, noha Justinianus helyreállította és mint fontos végvárra nagy gondot fordított rája. Azóta egyre hanyatlott és régi helyén (most Tedmur nevü arab városka) csak nagyszerü romjai (kivált a nap templomának maradványai) beszéltek a hajdani dicsőségről, mig ismételt ásatások egyre több érdekes anyagot hoznak napfényre, mely P.-ra vonatkozik. 1893. Müller egy P.-i ritualis feliratot mutatott be a filologusok bécsi vándorgyülésén, mely domborművel is el volt látva és egy Strapes nevü istenségre vonatkozik. V. ö. Wright W., an account of P. and Zenobia (London 1895); Wood, Bouverie és Dawkins, Ruins of P. (u. o. 1753); Waddington és de Voque, Inscriptions de Syrie (Páris 1870) és Abamelek-Lazarev hg. műve P. (orosz nyelven, Pétervár 1885).
(azelőtt Oppido nella Basilicata), város Potenza (ettől 21 km.-nyire) olasz tartományban, (1881) 3972 lak. P. az antik Opinum, amely Lucaniában volt.
(növ.), l. Borpálma.
a legtöbb természetes zsírban és zsíros olajban található összetett éter, amely mono-P., di-P., v. tri-P. lehet, a szerint amint a glicerinben [C3H5(OH)3] 1, 2 v. 3 hidroxil (OH) gyök van a P.-sav maradékával (C16H31O2) helyettesítve. A mono-P., C3H5(OH)2(C16H31O2) képződik akkor, ha a glicerin és P.-sav elegyét 24 órán keresztül 200°-ra melegítjük. Op. 58°; forró éterben oldódik és az oldatból apró tűkben kristályosodik. A di-P., C3H5(OH)(C16H31O2)2, op. 59°. A tri-P., C3H5(C16H31O2)3, egyik fő alkotó része a legtöbb természetes zsíradéknak. Legtisztábban a pálmaolajból kapható, ha azt kisajtolás után és alkohollal való ismételt kivonás után éterben oldjuk és ebből többször átkristályosítjuk. Op. 63°. Alkoholban igen nehezen oldódik.
(hexadecilsav, etalsav), a zsírsavak csoportjába tartozó egybázisu sav, amelynek glicerinnel való összetett étere (palmitin) a természetes zsíradékokban található; képlete C16H31O2. A gyertyakészítéshez használatos stearin P. és stearinsav elegyéből áll. A P. cetilétere a cetfaggyunak (cetaceum), miricilétere pedig a méhviasznak fő alkotó része, amelyekből káliumhidroxiddal való főzés és az igy kapott oldatnak sósavval való elbontása útján készül. Mesterséges úton a cetilalkoholból állítható elő, ha azt nátronmésszel melegítjük. A P. borszeszes oldatából szintelen gyöngyfényü lemezkékben kristályosodik; szagtalan és íz nélküli. Op. 62°, fp. 339-356°, de ekkor részben elbomlik. A megolvasztott P. fs. 0,827. Vizben oldhatatlan, de éterben v. forró borszeszben könnyen oldódik. Sói, a P.-sók v. palmilátok, igen nagy számuak; az alkali fémek palmitátjai (szappanok egyik alkotó rérsze) vizben oldhatók, a többiek nem. Összetett éterei közül legfontosabbak azok, amelyeket a glicerinnel alkot. L. Palmitin.
(növ.), Spanyolországban a Chamaerops humilis, Braziliában mint pálmafőzelék az Euterpe oleracea-nak fiatal levélboruléka; lásd Lombpálma.