Piroska, szinésznő, szül. 1865 jan. 19. 1880 ápr. 1. lépett a szini pályára, miután szinésziskolai tanfolyamát befejezte. Ez időtől kezdve 1888 dec. 1-ig a nemzeti szinházhoz volt szerződtetve, azután vidékre ment gyakorlat végett, mig 1890 máj. 1. ismét a nemzeti szinház kötelékébe lépett, melynek jelenleg tagja.
porosz csapat, amely 12 évig szolgált, félig rokkant, lehetőleg hadjáratban kitüntetéssel szolgált gyalogsági altisztekből áll. Parancsnokuk egy szárnysegédtiszt. Rendeltetésük a királyi paloták, várlakok és kertek körül az őrszolgálatot teljesteni, különösen ünnepélyes alkalomkor, amikor a II. Frigyes korabeli gránátos süveget viselik.
Fausztin, szépirodalmi iró, szül. Szegeden 1857 febr. 15. A középiskolát Temesvárt és Szegeden végezte, s pár évi jogászkodás után mint hirlapiró működött Budapesten és Szegeden. 1880. a katonai pályára lépett, mint a 46. gyalogezred egyéves önkéntese, mint ilyen ugyanazon évben a 67. gyalogezredhez helyeztetett át. A Ráday-féle törvény alapján az önkéntesi év után a magyar kir. honvédséghez helyeztette át magát, ahol a tiszti vizsgálat után hadnaggyá nevezték ki. Mint tényleges állományu főhadnagy 1891. a Ludovika-akadémián renszeresített magyar irodalmi és történelmi tanszékre tanárrá neveztetett ki. Mint tanár az intézetben 1896 okt.-ig működött, tantárgyain kivül a magyar nyelvet, az általános történelmet és a csapatszolgálat körébe eső katonai tárgyakat adva elő; ez időtől ideiglenesen ismét csapatszolgálatra van beosztva a szegedi 5. honvéd gyalogezredhez. Irodalmi működését népszinművek irásával kezdte meg. Táltos c. népszinműve 1878. került szinre Szegeden, majd a gudai szinkörben s a legtöbb nagyobb vidéki város szinpadán. További népszinművei: Falu legszebb legénye, Csősz unokája, Holdas, Tüzes nyelvek a szegedi szinpadról kiindulva kerültek szinre a vidék szinpadain. Mint elbeszélő 1879. lépett fel az Ágaitól szerkesztett Magyarország és a Nagyvilágban. 1881. jelent meg Az én édes otthonom c. novellakötete (elbeszélések és rajzok a népéletből), ezt követték: Tanyai történetek (tiz történet), A mi parasztjaink (öt elbeszélés), Sötét idők (a Ráday-korszakból, Békeffy Antallal együtt), Eresz alól (elbeszélsek); Homokfelhők (elbeszélések). 1884-től 1890-ig a Vadnai szerkesztette Fővárosi Lapoknak volt, mint novellairó, dolgozótársa; ez idő alatt mintegy 25 nagyobb elbeszélése jelent meg e lapban. Újabban is dolgozott e lapba s itt jelent meg 1895. Salve Regina c. egykötetes regénye. A katonai szakirodalommal 1890 óta foglalkozik. E nemben a kiválóbak: Katona poéták, Költészetünk és a katonák, Zsandárvilág, A morvamezei ütközet, A linzi béke, A magyar királyi honvédségi Ludovika Akadémia története, az 1809-iki nemesi felkelés a Ludovika Akadémia Közlönyében jelentek meg. Az utóbbi 10 év alatt az időszaki sajtó nagy számu kisebb tárcaközleményt, rajzot, katonai cikket közölt tőle névvel és a nélkül. A szegedi Dugonics-társaságnak alapítása óta rendes tagja.
l. Magyar táncok.
János (Pecsenyánszky), magyar zenész és zeneszerző, szül. Jászberényben 1831., megh. u. o. 1878. A szabadságharc után kezdett feltünni szerzeményeivel s dalai közül több országos jelentőségüvé emelkedett, mint p. Mi füstölög ott a messze távolban s Tompa Mihály Gólyamadárjának megzenésítése. Hallgató magyarjait s egyéb lassu és fris csárdásait, melyek ma is igen kedveltek, Riszner József jászberényi zenész adta ki két vaskos kötetben. Galgóczy-emlék c. csárdását Mosonyi Mihály dolgozta ki szélesebb műformában a 60-as években s magyar műdarabbá emelte. Fia P. Gyula, szintén a magyar zene terén fejtett ki sokoldalu tevékenységet, különösen a kiválóbb magyar népdalok összegyüjtése és kiadásával. Megh. Budapesten 1893 dec. 15.
A középkorban oly városok, melyek valamely királyi pfalzból alakultak, igy p. M. m. Frankfurt, Ulm, Nürnberg stb.
(lat.) a. m. kézzelfogható, nyilvánvaló; palpatio, tapintás, érintés.
(lat.) a. m. szempilla.
Hister, Pannonia helytartója volt 50., midőn Claudius császár rendeletére egy legiót állított fel figyelő hadtestül a Duna mellett, hogy a Morva és Vág közt uralkodó Vannius király ellen föllázadt svévek és markomannok Pannoniába ne törhessenek. Vanniust és menekülő népét Pannoniában telepítette le.
(állat), az öttaguak csoportjába tartozó bogárfaj, melyhez a csibor (l. o.) tartozik.