Elek, szinész, a magyar opera megalapítója, szül. 1796., megh. Kolozsvárt 1846 márc. 4-én, ahol a nemzeti szinháznak volt tagja. P. ugyszólván egész életét a magyar szinészetnek szentelte, melynek nemcsak egyik buzgó és kitünő művésze volt, hanem azt idegen dalművek lefordításával magas szinvonalra is emelte. Igy többek között lefordította és be is tanította a Svájci család és a Bűvös vadász c. operákat.
kisközség Ung vármegye kaposi j.-ban, (1891) 1019 tót és magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.
(pomarancs), l. Narancsfa.
(növ.), l. Edénynyaláb.
l. Palk-szoros.
Richardson első regényének erényes nőalakja.
(Pamphili), olasz nemesi család; Gubbióból származott, 1461. a császártól grófi rangot kapott, 1650. San Martino hercegi címet, s 1761. férfiágában kihalt. Legkiválóbb sarja volt X. Ince (l. o.) pápa; örököse a mostani Doria-Pamphili-Laudi (l. Doria) herceg.
régebben Mopsopia is, ókori tartomány Kis-Ázsiában; eredetileg a Likia és Kilikia közt elterülő keskeny partvidék, melyet az utóbbitól a Melas folyó, az előbbitől a Klimax-hegy választott el. É-i határa Pisidia volt, D-en a Pamfili-tengerig (most Adaliai-öböl) terjedt. Jelentékeny hegyfoka volt a Leukotheion v. Leukolla (most Karaburun). Folyóvizek: a Kataraktes, amely folyásában ismételten a föld alá rejtőzvén, végre Attaleiától K-re torkolt (most Dudenszu); a Kestros (most Akszu), az Eurymedon (Köprüszu) és a Melas (Menavgat-szu). A lakosok az őslakóknak kilikekkel és görögökkel való keveredéséből származtak és Antiochosnak legyőzetéseig szomszédaiknak sorsosai voltak; később aztán P. a pergamumi birodalomhoz jutott és ezzel együtt a rómaiak hatalmába került. Szenvedélyes és ügyes hajósok voltak, mellesleg természetesen kalózok is. Városai közül, melyek egytől-egyig a tengerpart közelében feküdtek, említendők: Korykos (most valószinüleg Adalia); Perge, a Kestros mellett, nevezetes Artemis-templommal (itt kötött ki szt. Pál apostol); Aspendos, jelentékeny olajfatermesztéssel; Sylleion erős fellegvárral; Side, eolia kolonia, Pallas Athene kultuszának központja, az olimpiai játékokhoz hasonló ünnepekkel; Kibrya és mások.
(ang. pamphlet) a. m. röpirat, különösen pedig személyeket támadó röpirat, gúnyirat. E modern nemzetközi műszó eredetéről csak annyit tudunk, hogy Angliában keletkezett, s már Shaksperenél előfordul (VI. Henrik I. r. III. 1.) panaszlevél értelmében. Pamfletista, gúnyiratszerző.
(ejtsd: pamié), az ugyanily nevü járás és 1295 óta püspökség székhelye Ariege francia départementban, az Ariege jobb partján, vasút mellett, (1891) 11 143 lak., gyapju- és pamutszövőkkel, vaskohókkal, papirmalmokkal, bortermeléssel, székesegyházzal, új igazságügyi palotával; régi erőssége helyén szép sétahelyekkel.