hajók, szárazföldi és parti erődítéseknek oltalmára használt érclemez. A P. készítésénél a következő anyagokat alkalmazzák: öntött vas, amely merev, fagynál törékeny és ezért nem igen alkalmas; kovácsolt vas, amely nagyon szívós, a lövedékeknek reá való hatása csekély, de nehezen formálható; acél, amely tábla formában csak mint hajópáncél alkalmas; rossz oldala a merevség, amelynél fogva könnyen reped; öntött acél valamivel jobb; a compound, kovácsolt vasból és acélból készült öntvény, az eddigelé minden követelménynek megfelelt, de igen drága; a Gruson-féle kemény öntvény előnye, hogy tetszés szerinti nagyságban készíthető, hátránya a nagy suly; a folyóvas, foszformentes, nyers vasból készül, nagyon szívós, különösen hajópáncélra alkalmas, olcsó, hengerezhető, de keménysége nehezen fokozható. Az első páncélok kovácsolt vasból készültek, később hengerezett lapokból állottak. Az angol és francia tengerparti erődítéseknél majdnem kizárólag a kovácsolt vas van alkalmazásban. A legújabb francia gyártmány, a Saint Chamond-féle, nagy és erős táblákban igen megfelelő. A P. Ausztria-Magyarországon alkalmaztatik: 1. mint páncélernyő, amely falazott lövőrések leplezésére szolgál, ehhez legjobb anyag a compound; 2. a páncélos ágyu ütegsáncoknál a gátkazamaták helyett és pedig a kemény öntvényü páncél ütegsáncnál, a 12 cm. acélbronz ágyu és a 15 cm. acélbronz löveg számára; 3. a páncélos mozsárütegsáncnál a 15 cm. acélbronz mozsár részére; 4. a páncélos tornyoknál; 5. hadi hajóknál.
keményöntésü gránát, páncélos célokra való lövéskor használtatik. L. Lövedék, Löveg, Lövés.
v. öves állat, l. Armadill.
l. Loricaria és Devon-szisztéma.
l. Krokodilok.
(Thoracostraca), a rákfélék osztályának (Crustacea) egyik alosztályának, nevezetesen a Malacostraca-knak első csoportja jól fejlett páncéltól védett fejtorral, amely vagy az összes torszelvényeket födi vagy pedig csak néhányat. Az állkapcsi lábaik száma 2, 3 vagy 5; a szemek legtöbbször kocsányosak. Az ide tartozó fajok három rendbe sorakoznak: 1. Kocsányos szemüek (Pudophthalmata), kocsányos szemmel, jól fejlett páncéltól védett fejtorral. Testük vétagpárokat viselő 19 és egy végtagpár nélküli szelvényből összetett. Végtagjaik következők: 2 csáppár, 1 felső, 2 alsó állkapocspár, 2-3 állkapcsi- és 5-6 pár mell-láb, 6 pár kis potrohláb. Feloszlatnak: Tizlábuakra (Decapoda) és Hasadtlábuakra (Schizopoda). A Tizlábuak között vannak a Rövidfarkuak (Brachyura) és a Hosszufarkuak (Macrura), ez utóbbi csoportba tartozik a mi folyami rákunk (Astacus), a Homár (l. o.), a Langusta (l. o.), a Bernád- v. Remeterák (l. o.) stb. 2. A Szájlábuak (Stomatopoda) kocsányos szemmel; a fejtornak csupán 3 szelvényét fedő páncéllal; 2 pár csáppal, 1 pár felső, 2 pár alsó állkapoccsal, 5 pár állkapcsi-, 2-3 pár mell- és 6 potrohlábbal, melyek közül az 5 első kopoltyut visel (Squilla, l. o.). 3. Cumacea, nyeletlen szemmel; kis páncélu fejtorral, 2 pár csáppal, 1 pár felső-, 2 pár alsó állkapoccsal, 2 pár állkapcsi-, 6 pár mell-lábbal, a himnek van 5 potrohlába is, de a nősténynek nincs.
(ejtsd: -csics) József, belgrádi botanikus, 1868 óta a m. tud. akadémia külső tagja, szül. Bribirben, a magyar-horvát tenger mellett, 1814 ápr. 17., megh. Belgrádban 1888 márc. 8. Fiuméban és Zágrábban tanult, az orvosi pályát pedig Pesten végezte (1842). Orvosgyakorlatot Budán kezdett, innen orvosnak és házi tanítónak Ruszkabányára ment, s a vidéknek természeti kincseit, kivált a növényzetét kutatta. 1845. Bécsben a gyüjtött botanikai anyagot dolgozta fel s Endlicher előadásait hallgatta. Következő évre Szerbiában Jagodina, nemsokára Kragujevác orvosa lett. Itt is buzgón botanizált, s növényeit a magyar (Heuffel) és külföldi botanikusokkal közölte. 1853 okt. 8. a belgrádi licuemba a termékrajz meg az agronomia tanára lett. Szerbiában a terméktudomány fellendülése, a botanikuskert, növénygyüjtemény s Szerbia flórájának kutatása mind P. érdeme. Azelőtt Szerbia flórájából alig ismertek valamit, P. a legkülönösebb ritkaságokat derítette föl, köztük egy ernyőst, melyet Visiani Panciciának nevezett. A szkupstina tagja és alelnöke is volt. A tőle alapított botanikuskert arról volt nevezetes, hogy benne lehetett látni Szerbia meg a Balkán növényritkaságait. Több esztendőn át mint a szerb tudós társaság, majd az akadémia meg a közoktatás tanácsának elnöke volt, a szt. Száva-rend nagy és a Takova-rend középkeresztjével kitüntetve. 1894. az államtanács tagja. V. ö. Kanitz A., Emlékbeszéd P. külső tagról (Budapest 1894).
l. Öntözködés.
vagy Tánci Vargaluska, magyar népmesei alak, a német Rumpelstilzchen és a francia Ropiquet testvére. A róla szóló mesében valamely lusta, rendesen rossz fonó leány egy ördögöcske segítségével végzi el a kiszabott munkáját, amiért az ördög, ha a furcsa nevét idején nem tudja hamarjában kimondani, elviszi. Népünknél több változatban ismeretes. V. ö. Arany L., Eredeti népm. 22. sz.
(ejtsd: pańkúk) Károly József, francia könyvkereskedő, P. André József (szül. 1700., megh. 1753.) könyvkereskedő és iró fia, szül. Lilleben 1736 nov. 26., megh. 1798 dec. 19. Üzletét 1764. Párisba tette át, utódja fia, P. Fleury Károly Lajos (szül. 1780., megh. 1844), akitől P. Ernő (szül. 1808., megh. 1886) örökölte; ez az utóbbi hirlapiró is volt, s 1854. végleg eladta üzletét. Mind a három P. mint iró is működött és latin klasszikusokat fordítottak franciára; kiadásukban jelent meg a Moniteur universel, Buffon művei, a Grand vocabulaire français, az Encyclopédie méthodique, a Dictionnaire des sciences médicales, a Bibliotheque latine-française stb.