L. (növ.), l. Köles.
l. Pan és Pánik.
(a franc. panique szótól), igy nevezik a tőzsdén a hirtelen beállott ijedelmet és rettegést, amely az értékpapirok birtokosait a minden áron való tömeges eladásra készteti és ezáltal a papirok nagy mérvü áresését idézi elő.
(gör.) a. m. cinkográfia (l. o.).
spanyol olajmérték = 3,141 liter. Más neve cuarteron.
Nikita Ivanovics gróf, orosz államférfiu, szül. 1718 szept. 26., megh. Szt.-Péterváron 1783 ápr. 11. Erzsébet cárnő kamarássá tette s 1747. Kopenhágába, 1749. Stockholmba küldte, mint teljhatalmu minisztert. Visszatértekor kormányzó lett Petrovics Pál nagyhercegnél, II. Katalin pedig, mint trónra lépeptt 1762. államminiszterré nevezte ki; mint ilyen, a külügyeket vezette s 1767. grófi rangot kapott. - Öccse, P. Ivanovics Péter, szül. 1721, megh. Moszkvában 1789 ápr. 26., kitüntette magát a hétéves háboruban s altábornok lett; az 1770-ik török hadjáratban a második hadtest parancsnoka volt s Bendert rohammal elfoglalta; 1775. pedig részt vett a Pugacsev-lázadás elfojtásában. (V. ö. lebedev, Nikita i Petr P., Pétervár 1863). Ennek fia P. Petrovics Nikita, szül. 1770., megh. 1837. Katalin cárnő alatt hágai és berlini nagykövet, Pál és I. Sándor uralkodása alatt pedig helyettes államkancellár és külügyminiszter volt. Mivel a forradalmi Franciaország heves ellensége volt, a cár lassankint meghidegült iránta és elbocsátotta; azóta jószágaira vonulva élt haláláig. V. ö. Brückner, Adalékok P. P. Nikita életrajzához (orosz. 7 köt., Szt.-Pétervár 1888-92). - P. Viktor Nikitics gróf, ez utóbbinak fia, szül. 1801., megh. Nizzában 1874 ápr. 24., egy ideig Görögországban volt diplomáciai ügyvivő, később államtitkár, majd 1841-62. igazságügyminiszter; 1860. pedig, noha elvileg ellensége volt, a jobbágyság megszüntetéséről szóló törvényhozó bizottság elnöke lett és keresztül is vitte a jobbágyság fölszabadítását. 1864-69. a cár kabinet-irodájában a második osztály (törvények szerkesztése) főigazgatója volt.
a leghiresebb ind nyelvtaniró. Idejét bizonyosan nem tudjuk, valószinüleg Kr. e. a III. vagy IV. sz.-ban élt. Klasszikus rövidségü nyelvtani művében négyezer szabályba foglalva adja a szanszkrit nyelv egész rendszerét. Az egész későbbi ind nyelvtani irodalom P. művén alapszik. Eredetiben kiadta és németre fordította Böhtlingk, Pânini gram. Regeln, herausg. m. Commentar u. Glossar (Bonn 1840, 2 köt., a második német fordítással és jegyzetekkel ellátott kiadásban P. Herausg., übersetzt, erläutert und mit Indices, Lipcse 1886-87). Magyarázatokat irtak P. művéhez Kátjájana, Kasika és Patandsali, ez utóbbi nagy művét Kielhorn adta ki Patanjali Vyâkarana Mahâbhâshya. Sanskrit text with various readings (Bombay 1878-85, 3 köt.). V. ö. Liebich, Panini, ein Beitrag zur Kenntniss der indischen Literatur und Grammatik (Lipcse 1891); Schröder, Indiens Literatur und Cultur (u. o. 1887); Kielhorn, Kâtyâyana and Patanjali, their relation to each other and to Pânini) Bombay 1876).
a jónok (l. o.) közös szentélye; különben Neptun-templom Efezus közelében, hol a jón törzs gyüléseit és tanácskozásait tartotta.
(Paniput), város a brit-indiai Pendsab Kamal disztriktusában, (1891) 27 547 lak. Három fontos ütközet teszi ismeretessé. 1625. Babar itt győzte le és ölte meg Ibrahim Lodit, a dehlii pathan királyt. 1556. Nagy Akbar a bengáliai afghán király vezérét, Hemut verte meg. 1761. Ahmed Sah Durrani megsemmisítette a mahrattok hatalmát.
(lat.) a. m. kenyér.