(a maláji papuvah, a. m. göndörhaju szóból), Új-Guinea és néhány körülfekvő sziget lakossága, sötétbarna testszinnel, fekete, bodros hajjal, mely kontyban lóg le a fejükről; koponyájuk dolichokefal, orruk széles és lapos, állkapcsuk kiálló, ajkuk duzzadt. Tipusuk meglehetősen elüt az afrikai négerekétől, különösen a hajzatban, melynek keresztmetszete nem ovál, mint a négereké, hanem oldalt összenyomott és hajgyűrüi sem oly szorosak; a papua nők keble is különbözik a néger nőkétől és inkább az európaiakéhoz hasonlít. Emberevők. Nyelveikből csak a mafor törzsét (Új-Guinea) ismerik tüzetesebben, de ugy látszik, hogy valamennyi szorosabb összefüggésben van egymással; de azt, hogy milyen viszonyban vannak a többi afrikai negrito-törzsek nyelvével, az eddigi kutatások még nem derítették föl. (L. Ausztráliai népfajok szines képmelléklet, II. köt., 352. old.).
nagy lapos öböl Új-Guinea D-i részén.
Ternate németalföldi residentiehez tartozó nagyobb szigetek csoportja Új-Guinea ÉNy-i vége előtt, összesen 7788 km2 területtel. Lakói és termékei olyanok, mint Új-Guineáé. A nagyobbak: Szalavati, Vaigen, Miszol, Gebi és Popa.
l. Lábbeli.
l. Lábcsók.
tréfás elnevezése ama házaséletnek, melyben a feleség parancsol. Az ilyen nő férjét papucshősnek mondják.
vagy papucska (növ., Calceolaria L.), a tátogatók füve vagy félcserjéje. Levele átellenes vagy örves, virága csinos, jókora nagy, különös forma, sárga, fehér vagy piros, sokféle árnyéklatu és különbözőképen cifrázott, eredetileg kétajaku, de az alsó ajak nagyobb, papucs módjára van felfuvódva, a kisebb alsó ajak födi. Csaknem 120 faja Amerikában meg Új-Zélandon terem. Dúsan virágzik, azért sok faja, fajtája v. fajvegyüléke (C. corymbosa R. et P., C. crenatiflora Car., C. anomala Pers. és C. arachnoidea Grah.) kedvelt, pompás szinü kerti virág. A fűnemü P.-okat cserépben nevelik, a cserjéseket, p. a C. rugosa R. et Pav. fajtáit a szabadba is kiültetik.
(v. Papok-hegység, Orbjava-hegység), Horvát-Szlavonország egyik jelentékenyebb hegysége, mely Pozsega és Verőce vármegyékben terül el. A hegység fő gerince NyÉNy-ról KDK-felé csap, s legmagasabb csúcsa a P. (953 m.). A hegység derekát kiterjedt erdők, bükkesek és tölgyesek fedik, a magasabb csúcsokon fenyvesek is lépnek fel. A főgerinc felől számos harántvölgy húzódik alá, melyek sűrün vannak lakva. A P. tulnyomólag gránitból és gnájszból áll.
(lat.) a. m. bibircs, l. Bőrbetegség.
Willd. (növ.), l. Papiruszkáka.