Pece

kicsiny folyóviz Bihar vármegyében, mely a Királyerdő nevü hegycsoportozat ÉNy-i lejtőjéből Almamező és Harangmező községek között fakad, gyorsan, majdnem egyenes vonalban É-felé siet és Nagyváradot a D-i oldalon érintve, egyesül a Sebes-Körössel.

Péce

1. a hajózásnál mindennemü vizi és szárazföldi jel és jegy, melyekkel a hajózási utat kijelölik, kitűzik. Különböző alaku, feltünő szinre festett faalkotványok, póznára tűzött kosarak stb. a parton és cölömpök, hordók, gömbök, lombos ágak stb. a vizen. - 2. P. (punktura), a könyvnyomó sajtó födelére alkalmazott, fémből csinált töviske, arra való, hogy a nyomandó ívet pontos szögben tartsa.

Pecek

két végén hegyesre faragott, közepén hengerded fadarab, melyet a játszó gyermek a földre téve egyik végén valamely eszközzel megüt, hogy tova repüljön; továbbá valamely tárgynak összetartására szolgáló hegyes faeszköz, azután valaminek kifeszítésére szolgáló faszeg.

Pecekfegyver

Thouvenin találmánya, amely azon pecek után neveztetett igy, amely a töltény farkcsavarán tengelyszerüleg volt megerősítve, ugy hogy a lőportöltés köröskörül egyenletesen volt elhintve. A lövedék a pecekre helyeztetvén, a töltővessző lökéseivel helyére nyomatott.

Pécel

nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye váci alsó j.-ban, (1891) 2752 magyar lak., van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. P. csinos dombsor alján fekvő község, a fővárosiak kedvelt kiránduló helye. Már a törökök idejében fennállott; a XVIII. sz. elején Ráday Pálnak, Rákóczi kancellárjának jutott birtokába; fia Gedeon, a hires iró, nagy és hires könyvtárt gyüjtött itt össze (25 000 kötet), mely most a budapesti református főiskola tulajdona. A most is érdekes Ráday-kastély mellett számos szép nyaraló van itt.

Pecér

hajdan a magyar fő urak udvarában az a személy, aki a vadászebeket idomította és azokat a vadászaton hajtásközben vezette; később, átvitt értelemben mindazok, akik általában kutyákkal foglalkoztak, vagy kereskedtek, újabban pedig a Kutya-P. egyértelmü a Gyepmester (l. o.) szóval.

Pece-Szent-Márton

kisközség Bihar vármegye központi j.-ban, (1891) 256 magyar és oláh lak.; hozzá tartozik Felixfürdő (l. o.) fürdő.

Péch

Antal, bányászati iró, miniszteri tanácsos, szül. Nagyváradon (Bihar) 1822 jun. 14., megh. Selmecen 1895 szept. 18. Iskoláit részint Nagyváradon, részint Temesváron végezvén, 16 éves korában Selmecre ment, hol a bányászati és kohászati, valamint az erdészeti akadémiát végezvén, 1842. fölvették gyakornokká a zúzóművekhez; 1846. Csehországba rendelték, hogy Joachimsthalban és Schlackenwaldon zúzókat építsen. 1848. kinevezte a magyar pénzügyminisztérium fogalmazónak. 1850. Csehországban Klostergrabon, 1852-ben pedig Morvaországban Ostraun volt alkalmazva mint bányaigazgató. 1854. Magyarországon a Tisza-szabályozásnál nyert mint mérnök alkalmazást. 1856. ismét Csehországban vállalt hivatalt és a schatzlari kőszénbányák igazgatója volt 1857 végéig, ekkor Poroszország Vesztfália tartományába Bochumba kapott meghivást egy kőszénbánya igazgatására, honnan 1863. visszatérvén, a mátrai bányaegyesület bányáinak igazgatását vezette 1865-ig; azután kőszénkutatásokat tett 1867-ig, mikor a magyar pénzügyminisztérium bányászati osztályába titkárrá kinevezték. 1868. lett osztálytanácsos, 1873. miniszteri tanácsos és a selmeci bányakerület igazgatója. 1870. a vaskoronarend III. osztályu keresztjével, 1879. pedig a Lipótrend II. osztályu keresztjével tüntették ki. A magyar tudományos akadémia 1879 máj. 22. megválasztotta levelező tagjává. 1889 márc. 13. nyugalomba lépett és azután 3 évig volt Selmec-Bélabánya sz. kir. városok képviselője az országgyülésen. Nevezetesebb munkái: Magyar és német bányászati szótár (1879, 2. kiad. 1891); Az ércek előkészítésének elvei (1869); Alsó Magyarország bányamivelésének története (I. 1884, II. 1887); A selmeci bányavállalatok története (1881); A bányatérképek szerkesztésének új módja (1878). A Bányászati és Kohászati Lapokat 1868-tól 1870 végéig szerkesztette. E lexikonba kezdettől fogva végig ő irta a bányászati cikkeket. Ez a magyarázata annak, hogy halála után is az ő neve van a bányászati cikkek alatt.

Pechlarn

(Pöchlarn), város St. Pölten alsóausztriai kerületi kapitányságban, a Duna jobb partján, vasút mellett, (1890) 1036 lak., régi erődítések maradványaival. Tőszomszédságában volt Arelate, a rómaiaknak Noricumban a legfontosabb katonai állomása.

Pechmann

Márton Günther, bajor hős, ki Budavár visszavívásában nagyon kitüntette magát, elesett Ulmnál 1702. Miksa Emánuel bajor választó-fejedelem seregében részt vett Buda ostromában és szept. 2. az általa vezényelt csapat élén a palota oldalán mint első jutott fel a vár falára, mely hősi tettért Miksa tüzérőrnaggyá, I. Lipót pedig 1698. bárói rangra emelte és magyar indigenátust adományozott neki. V. ö. Némethy Lajos, Kik voltak az elsők Budavárában? (Századok 1886, 585. old.).


Kezdőlap

˙