Pécsi káptalan

Alapította az ilyen nevü püspökséggel Szt. István 1009. Régebben 40 káptalani tagot számlált, újabban azonban csak tiz kanonokból áll. Mint hiteles hellyel már a XII. sz. okleveleiben találkozunk (1157). A XIV. sz. első felében pedig a pécsi várban még egy más, Ker. szt. Jánosról címzett káptalan is létezett, tiz kanonokkal. Birtoka hajdan sokkal nagyobb volt, mint jelenleg. 1494. magában Szlavoniában 240 egész jobbágytelket birt. Honvédelemre féldandárt tartozott állítani. Tagjai, kik közül többet az oklevelek «tudósok, magisterek, litterati» nevekkel illetnek, egyházi, politikai, irodalmi és velési téren nevezetes szerepet játszottak. Számosan püspöki méltóságra emelkedtek, másokat államhivatalokban alkalmaztak. Említésre méltók: Usk János, Guthalovecz Mátyás (1428), Joannes Alemannus, Kapucsi György, Munkovics György, Koller József, Szalágyi, Zsivicz stb. Az ifjuság nevelés és gyámolítása körül is elévülhetetlen érdemei vannak a P.-nak, amit a Pethő, Paffán, Miskolczy, Keszthelyi, Szányi, Juranics, Korbelyi alapítványok eléggé bizonyítanak. A káptalan régibb pecsétjei közül ismeretes egy 1244-ből, mely a kezében kulcsot tartó szt. Pétert állva tünteti fel; egy 1275-ből, mely szt. Pétert ülve ábrázolja; az 1529-ből fenmaradt pecséten már csak a kulcsokat tartó kéz látható, mig egy valamivel korábbin szt. Péter két oszlop között ülve kerül elő, fölött a Szentlélek galambjával.

Pe-csi-li

1421 óta neve azon khinai tartománynak, amelyben az új északi főváros Peking van. A jelenlegi mandsu dinasztia ezt két részre osztotta Csi-li és Kjang-nan név alatt; az európai térképeken azonban a régi elnevezés megmaradt és ezeken a tartomány a nagy khinai falon tul is terjed összesen 150 000 km2 területtel, 19,3 millió lak. Fő folyója a Pei-ho. Számos benne a katolikus hittérítő. A tartományról kapta nevét a Sárga-tengernek az a fontos öble is, amelybe a Hoang-ho torkol és amelynek partján Tien-cin épült.

Pécsi püspökség

Alapította Szt. István 1009. Az alapító oklevél a püspökség határait a Tápé, Sió, Kupa (Koppány), Kopus (Kapos), Olma (Almás) vize és Kőárok közé teszi, vagyis a P. területét Tolna, Baranya, Pozsega s a hajdani Valkó vármegyék képezték. A Száva mentében a P. határait a szerbek v. görögök az Árpád-korszakban tetemesen megdézsmálták, mignem Rado nádor visszafoglalta az elvett részeket és a P.-nek eredeti határait visszaállította. Majd I. László király alatt heves vita támadt határai fölött a kalocsai és pécsi püspökök között, mely azonba a pécsi javára dőlt el. Idővel a P. egy részét a zágrábi egyházmegyéhez csatolták. Jelenleg kiterjed Baranya és Tolna vármegyékre, Somogy vármegye egyes részeire és Verőce vármegyére. Van benne 2 fő- és 22 alesperesség, 177 plébánia körülbelül 450 000 hivővel. A pécsi püspökök kezdettől fogva kiváló helyet foglaltak el a hazai püspöki karban. Jövedelmükre nézve is első helyen állottak, mert birtokaik II. Ulászló idejében csaknem 20 ezer aranyat jövedelmeztek évenkint. Kitünő előjoguk az érseki palást viselése, mellyel 1190. a hires Kalán püspök díszíttetett föl először. Hajdan prediális nemesekkel is birtak s a megyéjükben levő egyházi javadalmakat függetlenül adományozták. Honvédelem, egyházkormányzás, politikai szereplés, tudomány, nevelés és irodalom tekintetében közülök sokan fényes emléket hagytak fenn maguknak. Első pécsi püspökül Bonipertet említik s a legjelesebbek Maurus (szent, 1036-1070); Simon, a jeles hellenista s utóbb kalocsai püspök; Kalánus (1188-1218), a nagy hirü és tudományu államférfiu, iró és egyházoszlop; Bertalan (1219-52), ki mint királyi követ négyszer járt Aragoniában; II. Jób, ki a cseh háboruban vezérkedett s az 1271-iki békekötésnél tevékeny részt vett, utóbb pedig mosonyi főispánná lett; I. Miklós (megh. 1360.), ki I. Lajosnak nápolyi hadjárata alkalmával válogatott sereggel jött a magyarok által birt Aquila segítségére; Vilmos (1362-73), a királyi kancellár, a pécsi főiskola pazar mecénása; Bálint (megh. 1408.), ki mint királyi követ több ízben járt Rómában főleg a török elleni segély érdekében, utóbb bibornokká lőn; II. Miklós (meghalt 1459.), a királyné főkancellárja; III. János a nagyhirü Janus Pannonius (meghalt 1472); Ernszt Zsigmond (megh. 1505.), Ulászló király szerencsétlen sorsu, de önzetlen kincstárnoka; Szakmáry György, ki utóbb esztergomi érsek lett; More Fülöp, ki 1526. velencei követségben járt s Mohácsnál halálra sebesíttetett; Dudich vagy Sbardeltati Endre, a roppant tudományu, de sajnálatos sorsu férfiu; Telegdy Miklós, az ékes egyházi szónok és iró; Erdődy János, Pyber János, Dallos Miklós, Draskovich György, Radanay Mátyás (megh. 1703.); Nesselrode Vilmos gróf (megh. 1732.), Thurn Kázmér gróf (megh. 1734.), Cyenfuegos Alvár bibornok (megh. 1739.), Berényi Zsigmond gróf (megh. 1748.), Klimo György (megh. 1777.), Esterházy Pál gr. (megh. 1799.), Szepesy Ignác báró (1828-1838), Scitovszky János, utóbb Magyarország hercegprimása. A püspöki szék jelenleg üresedésben van.

Pécska

1. Magyar-P., csinos nagyközség Arad vármegye pécskai j.-ban, a járási szolgabirói hivatal széke, (1891) 1531 házzal és 8336 lak. (közte 7745 magyar, 199 német, 103 oláh); van járásbirósága és adóhivatala, kir. közjegyzősége, takarékpénztára, ipartestülete, alsófoku ipariskolája, gőzfürészgyára s 3 gőzmalma, szeszgyára, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Sokáig széke volt az államjószágok igazgatóságának. Lakói kitünő földmivelést űznek s igen jómóduak. - 2. Ó-P. (Román-P.), nagyközség u. o., (1891) 1508 házzal és 7743 lakossal (közte 1305 magyar, 134 német, 260 tót, 5843 oláh és 194 szerb), gőzmalommal. Az előbbivel összefüggő község. Mindkét község a Maros mellett fekszik. Régibb okiratokban 1421-től fogva Pécsk v. Pécske néven szerepel. 1701-51. egy határőrségi rác kapitányság székhelye s Péró (l. o.) 1735. itt támasztotta a róla nevezett lázadást.

Pecsner

Emil, cisztercita-rendü áldozópap, kat. teologus, egyházi iró, szül. Turdossinban (Árva) 1852 jul. 29. A rendbe lépett 1871 szept. 16-án, fogadalmat tett 1877 jul. 31., pappá szentelték 1877 aug. 5. Tanár volt a zirci rendi teologián 1877- 84., u. o. igazgató 1884-88., egyúttal 1884-87. porvai lelkész. 1889-től tanár a rend budapesti teologiai intézetében.Teologiai doktor 1882. lett. Számos értekezést és könyvismertetést irt a Kath. Szemle V-IX. köteteibe. E lexikon kat. részének egyik munkatársa.

Pecsora

1582 km. hosszu folyó Oroszország ÉK-i részében. Az Ural Ny-i oldalán a Szopka Bolvanon ered; nagyjából ÉNy-nak folyik Perm, Vjatka és Arhangelszk kormányzóságokon keresztül; ez utóbbinak az alsó részében számos ágra oszlik, amelyek közt puszta, kopár, csakis fókáktól látogatott szigetek vannak és végül az Északi-jegestenger P. nevü öblébe torkollik. Mellékfolyói jobbról az Ussza (718 km.), balról az Isma (626 km.), Cilma (322 km.) stb. Vizterülete: 329 503 km2. A P. vizben igen gazdag; sellői nincsenek; de lakatlan környéke miatt rajta rendesen hajók nem járnak.

Pecsovics

névvel illették az alkotmányharcot követő időkben az olyan embert, ki az Ausztriával való kiegyezés mellett foglalt pártállást; később az elnevezést a tulbuzgó kormánypárti emberre alkalmazták. Nevét állítólag P. nevü emberről kapta, ki a negyvenes évek elején Festetics Rudolf gróf tiszttartója volt s a kormánypárti kortesek vendéglésével volt megbizva.

Pecsovics

humorisztikus lap, szerkesztette s kiadta Ormódy Bertalan; megjelent hetenként 4-rét félíven Pesten 1867 dec. 15-től 1868 okt. 30-ig, rajzokkal.

Pécs-Újfalu

l. Péch-Újfalu.

Pécsvárad

(Pécsvár), kisközség Baranya vármegye P.-i járásában, (1891) 3016 német és magyar lak., a járási szolgabirói hivatal székhelye, járásbirósággal, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. Itt van a közalapítványi uradalmak vezetősége. Szt. István itt az 1000-ik évben a benedekrendi szerzetnek gazdag apátságot alapított s a templom és monostor 1015 aug. 15. ünnepélyesen felszenteltetett. P. kolostorában volt elrejtve Álmos herceg fia, Vak Béla mindaddig, mig II. István király meg nem tudta, ki Vak Bélát udvarába hivatta, uralkodó társává emelte s a trónörökséget reá hagyta. Mária Terézia az itteni apátságot roppant uradalmával együtt, melynek feje P., a magyar kir. egyetemnek ajándékozta, melynek jelenleg is birtokában van. P. a Mecsek-hegység tövében fekszik s innen mászható meg a Zengő-csúcs (682 m.) legjobban.


Kezdőlap

˙