a. m. dunnalúd (l. o.).
Pehlevi nyelv eredetileg a. m. parthus nyelv, a parthus dinasztia nyelve. Az elnevezés: pehlevi, fonetikailag a régi parthava származéka. Legtovább tartotta fenn magát azokban a tartományokban, melyeket a mohammedán irók Pehlevi-földnek neveznek, t. i. az ókori Médiában. Az irodalmi pehlevi, magától érthetőleg csak ezt ismerjük, telidesteli van sémi elemekkel. Annyi benne az arameus kölcsönszó, hogy szinte elnyomni, háttérbe szorítani látszik az iráni népies, neki alapul szolgáló szókincset. Pehlevi nyelvtanokat irtak: Spiegel, Grammatik der Huzwaresch Sprache (Bécs 1856); Dhanjibhâi Frâmji, A grammar of the Huzvarash or proper Pahlvi language (Bombay 1855); De Harlez, Manuel du pehlevi des livres religieux et histor. de la Perse (Páris 1882, 2. kiad.); Peshotun Dustoor Behramjee Sunjana, A grammar of the Pahlvi language (Bombay 1871), gudseráti nyelven. Pehlevi szótárt irt Jamaspji Dastur, Minocheherji Jamasp Asana. Pahlavi, gujerati and english dicitonary (Bombaty 1877-86, eddig 4 köt.). [V. ö. Müller, Ueber den Ursprung d. Namens Pehlvi (München 1842); Haug. An introductory essay on the Pahlavi language (Bombay és London 1870); Darmesteter, Études iraniennes (Páris 1883, 2 köt.)]
Egyes pénzeken található irásokat leszámítva, a szaszanida királyok sziklába vésett feliratai a Kr. u. III. és IV. sz.-ból a pehlevi nyelv legrégibb emlékei. Igen keveset tudtak még ez ideig megfejteni az európai tudósok ezekből az érdekes történelmi okmányokból, mert a pehlevi epigráfia tudománya még gyermekkorát éli. Egyik aránylag legjobban ismert felirat Sahpuhar (uralkodott 241-272) persa királytól való és a király nyíllövés-gyakorlatát örökíti meg. A többi terjedelmes feliratok még elolvasásra várnak. [V. ö. Stolze és Andreas, Persepolis, die achaemenidischen und sasanidischen Inschriften (Berlin 1882, 2 köt.), mely a pehlevi feliratok fényképeit tartalmazza.] Az irodalmi pehlevinek legrégibb reánk maradt emlékei a VII. századból eredő s Fajumban feltalált papirusz-okiratok. Sajnos, hogy ezekről alig tudunk valamit, mert megfejtésüknek a pehlevi irás homályossága s a pehlevi paleográfia fejletlensége áll útjában. Csak homályos fogalmat alkothatunk magunknak a pehlevi irodalom terjedelméről s mibenlétéről. Az arab hódítás és az azt követő mohammedán uralom alatt a legtöbb pehlevi irodalmi termékek elpusztult. L. még Iráni nyelvek.
eredetileg a persa mondának hőse, később bohóc, aki mint vívó, birkózó és diszkuszdobó mulattatja a közönséget. A szokás és a név egyaránt persa eredetü.
l. Pak-hoi.
(Pai-ho), 556 km. hosszu folyó Pe-csi-li khinai tartományban. A mongol határhegységben ered, háromszor folyik át a khinai nagy falon és kanyarogva DK-nek tart, elhalad Peking mellett, Tung-csounál, ahol a Sa-ho ömlik belé, hajózhatóvá lesz, Tien-cin előtt fölveszi a Hu-to-hót és azután a Császár-csatornát és a Pe-csi-li-öbölbe torkollik. Torkolatánál zátony van. Vizben csak a hóolvadás alkalmával gazdag; ősszel sekély lesz és télen be is fagy.
több községből (Ober-, Mittel-, Nieder-P.) álló falu Boroszló porosz kerületben, a Peile mellett, 7000 lak., vászon-, pamut-, gummiárukészítéssel, sörgyárral, gőzmalommal.
az ugyanily nevü járás székhelye Hildesheim porosz kerületben, a Fuse és vasút mellett, (1890) 10 105 lak., nagy vashengerművel, vasöntővel, cukor-, butor-, jutaáru-készítéssel, maláta-, szesz- és sörgyártással; téli mezőgazdasági, kereskedelmi és egyéb iskolákkal.
(franc., ejtsd: peńtrgravőr), a karcművész francia neve, l. Rézmetszés.
(franc., ejtsd: peńtűr) a. m. festmény, festészet. - P. Bogaerts, Bogaerts Henrik litográfustól s'Hertogenboschban föltalált, olajfestmények sokszorosítására szolgáló eljárás. A találmány lényege az olajnyomáséval (l. o.) rokon. A sokszorosítás festővászonra v. fára történik, ugy hogy a másolat az eredeti festménnyel minden tekintetben egyezzék; igy a festékréteg vastagságának dolgában is, a leggyöngédebb ecsetvonásoktól a pasztózus festékhelyezésig.
(Csudskoje-ozerÖ, 75 km. hosszu és 53 km. széles tó Szt.-Pétervár, Esztonia, Livonia és Pszkov orosz kormányzóságok közt, 30 m.-nyi magasságban; D-en 26,7 km. hosszu természetes csatorna összeköti a 42 km. hosszu és 40,5 km. széles Pszkovi-tóval, amellyel együtt területük 3513 km2. Mélysége 15 m. Partjai nagyobbára magasak, de néhol alacsonyak és mocsarasak. Szigetei (29,7 km2) közül a legnagyobb a Porka. Lefolyása ÉK-en a Narova, amely a Finn-öbölbe visz. Ny-on az Embach a Wirz-järwvel köti össze. A P. ahlakban gazdag; a hajók, sőt gőzösök is élénken közlekednek rajta.