nemzetek életében az anyagi kulturának azt a magasabb fokát jelenti, amelyben a munkamegosztás folytán nélkülözhetetlen forgalomnak pénz a közvetítő eszköze. A P.-ot minden nemzet életében a cseregazdaság előzi meg s a hitelgazdaság követi. Az utóbbi gazdasági alakzat azonban ugy tekintendő, mint a P. tökéletesebb formája, mert hiszen a hitelgazdaságban minden forgalom s ennek minden eszköze pénzben megállapított értékekre vonatkozik.
Mindenütt önálló s szigoruan, a régibb időkben halállal is büntetendő bűntett. Hazánkban előbbi jogunk szerint az álpénzverés körülbelül 50 frtnyi mennyiségben (mit a papirpénz meghonosítása után a birói gyakorlat ennek hamisítására is kiterjesztett), az 1723. IX. alapján hűtlenséget (nota infidelitatis) képezett, melynek büntetése fej- és jószágvesztés volt. A magyar btkv szerint 1. P. fogalma alá esik: a) fém- vagy papirpénznek utánzása v. utánoztatása; b) fém- vagy papirpénzen olyan változásnak eszközlése vagy eszközöltetése, hogy az nagyobb értékünek látszassák; c) arany- vagy ezüstpénz fémtartalmának csökkentése vagy csökkentetése; d) forgalmon kivül helyezett pénzen oly változtatásnak eszközlése vagy eszközöltetése, hogy az forgalomban levőnek látszassék. Bel- v. külföldön folyamatban levő pénz egyaránt tárgya a bűntettnek, melynek lényeges eleme azonban mindig a cselekmény elkövetése abból a célból, hogy a hamisítvány forgalomba tétessék. Ily cél hiányában a cselekmény csak kihágás (1879. XLI. 55. §). A szövetség, ha ahhoz előkészületi cselekmény járult, büntetés alá esik. - 2. A P. büntetésével büntetendő: a) aki az általa, nem forgalombahozatal céljából készített hamisítványokat forgalomba hozza; b) aki a hamisítókkal egyetértve, hamisítványokat forgalomba hozatal céljából behoz, átvesz vagy megszerez. - 3. Hamis vagy hamisított pénz csalárd használata címén büntetendő az, aki hamisítványokat forgalomba hoz, amennyiben cselekménye 1. v. 2. alá nem esik. - 4. Hamis pénz kiadásának vétségét képezi annak cselekménye, aki valódi pénz gyanánt kapott hamisítványt, hamis voltának felismerése után forgalomba tesz. Büntetések: Legsúlyosabb a büntetés az 1. és a büntetésre azzal egy vonalba helyezett 2. alatti esetekben, melyekben a büntetés 5-10 évig terjedhető fegyház; a fémtartalom csökkentése esetében azonban csak öt évig terjedhető börtön. A cselekmény, ha tárgya váltópénz (hova a korona is tartozik), mint vétség 6 hónaptól 3 évig; a szövetség 3 hónapig terjedhető fogházzal büntetendő. A 3. a) esetben a büntetések a forgalomba helyezett pénz értéke szerint különbözik. A 4. a) esetben a büntetés 6 hónapig terjedhető fogház és 1000 frtig terjedhető pénzbüntetés. Mellékbüntetés: hivatalvesztés s politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése. A papirpénzzel egyenlőknek tekintendők a bemutatóra szóló nyomtatott kötelezvények, bankjegyek s a törvényben meghatározott más értékpapirok, valamint a magyar kormány vagy közpénztár által kibocsátott névre szóló kötelezvények is, ha tőzsdei forgalom tárgyai.
falu Liegnitz porosz kerületben, a lausitzi Neisse és vasút mellett, (1890) 4780 lakossal, 8 üveggyárral, őrlő- és fürészmalmokkal és agyagcsőkészítéssel.
Bécsnek azelőtt külvárosa, 1890 óta a XIII. kerületének része; templomában érdekes síremlékek vannak, a többi közt egy Canovától.
(lat.) a. m. nyugdíj (l. o.).
a. m. éremtan (l. o.).
nem eléggé megállapított jelentésü műszó, amellyel néha a pénzverő intézetet jelölik meg az érméken, néha pedig szimbolikus értelmet tulajdonítva neki, azt fejezik ki általa, hogy az illető jegy előmutatója bizonyos pénzösszeg felett rendelkezik. Tágabb értelemben P.-eknek lehet tartani a papirpénzeket is, sőt sokszor e névvel jelölik meg a munkásoknak fizetésül adott munkabér-utalványokat is, amelyek a vállalkozó áruraktáriban pénzül fogadtatnak el; ez utóbbiak szomoru visszaélésekre vezettek, amennyiben azok forgalmát a vállalkozó raktáraira korlátozták s itt a munkások drága áron csupa selejtes cikkeket vásárolhattak. Az alföldi munkások keserü humora Jancs-bankóknak nevezte el e P.-eket. L. még Állampapir.
néha pénzjegy, az érméken levő felirások, címerek és képek neve. L. Éremügy (VI. köt., 372. old.).
valamely pénztár kéznél levő folyó pénzeinek összege, vagy pedig az államban forgalomban levő pénzek mennyisége. Ez utóbbi értelemben véve a fogalmat, nagy fontossága van a P. megállapításának. Miután a pénz a forgalom eszköze, ennek szükségleteihez kell alkalmazkodnia s ha valamely gazdasági testben nem elég a P. a forgalom ellátására, akkor ott forgalomzavarok következnek be. Hogy valamely országnak mekkora P.-re van szüksége, azt nagyon nehéz határozott számokkal kifejezni s egyáltalában nem lehet erre nézve általános érvényü utasítást adni, mert a P.-nek nagyon különböző körülmények szerint kell nagyobbnak, v. kisebbnek lennie. 1. Mennél sűrübben lakik a népesség, annál gyorsabban forog a pénz s igy a P. annál kisebb lehet. 2. Nagy értékü forgalom mellett nagyobb P.-re van szükség. 3. Nagyobb pénzdarabok mellett a P. mennyisége kisebb lehet. 4. Ahol sok ügylet csere vagy hitel útján bonyolíttatik le, ott kevesebb P. elegendő, mint az oly országokban, ahol tulnyomóan a pénzgazdaság uralkodó. 5. Mennél gyakrabban használtatik valamely pénzdarab fizetésre, illetőleg mennél gyorsabb a forgalma, annál kisebb P.-tel megelégszik az ország. 6. Alacsony műveltségü népeknél és zavaros időkben a pénz kincsül összehalmozva, elvonul a forgalomból s ez esetben nagyobb P.-re van szükség. 7. Ha valamely országban nagy pénztartalékok vannak a forgalomból kivonva, szintén nagyobb P. szükséges. Dupont szerint gazdag népeknél akkora P. kell, amekkora a föld tiszta hozadékának a fele, szegény népeknél ellemben az egész hozadékkal egyenlő értékü pénzmennyiségre van szükség. Sismondi szerint a szükséges P. nagyságát ugy lehetne kiszámítani, hogy ha az országban naponkint tejesített fizetések összegét elosztanók a fizetők számával s azután e naponkénti pénzforgalom egy évre terjedő indexeiből átlagot kellene számítanunk. A mult évtizedben tényleg a következő P. jutott a különböző országok egy-egy lakosára:
|
Angliában |
36,53 frt |
|
Franciaországban |
100,32 frt |
|
Németországban |
30,44 frt |
|
Olaszországban |
10,46 frt |
|
Ausztria-Magyarországban |
6,05 frt |
|
Oroszországban |
4,56 frt |
|
Egyesült-Államok |
36,72 frt |
amely adatok azonban csupán csak a nemes fémpénzek összegét foglalják magukban Haupt számításai szerint. V. ö. Földes, Társadalmi gazdagságtan (I. köt.).
a valutatörvény határozza meg és azt jelenti, hogy bizonyos, megszabott finomságu nemes ötvényből hány darab érme verendő. A pénz anyaga szerint megkülönböztetjük az arany, ezüst és platina P.-akat; az érmék szerint pedig a forint, márka, frank stb. P.-akat. Lásd Érmeügy.