1. János, törvénytudós és iró, szül. Nagyváradon 1791 máj. 15., megh. 1838 máj. 25. Tanulmányait Nagyváradon végezte, a jogi tanfolyam bevégezte után Pestre jött törvényes gyakorlatra, s 1814. ügyvédi oklevelet nyervén, előkelő gyakorló ügyvéd lett; de sok rendes munkája mellett folytonosan művelte az irodalmat is. 1821. adta ki Bevezetését a diplomatikába (Schwartze után); 1830. folioalakban jelent meg tőle Verbőczy István magyar törvénytára magyarra fordítva s jegyzetekkel kisérve; 1831. A magyar s hazája régenten; ezenkivül rendes dolgozótársa volt a Tudományos Gyüjteménynek s a Közhasznu Esmeretek Tárának, melybe törvénytudományi és oklevéltani cikkeket szolgáltatott. E munkálkodása tekintetéből választatott meg a m. tud. akadémiába már annak kezdetén, 1831 febr. 17. annak levelező, 1832 szept. 3. pedig a törvénytudományi osztály rendes tagjává, hol székét az úrbéri rendszerről szóló értekezéssel foglalta el. Azután is munkálkodott a társaság kebelében; ennek megbizásából törvénytudományi műszótáron dolgozott, de azt be nem végezhette. Kéziratban maradt utána egy értekezés a jobbágyakról és a magyar törvények fordítása a XVI. sz. közepéig. Georch Illés jogtudós s akadémiai tiszteleti tag felett ő tartott emlékbeszédet (Akad. Évk. IV. kötet). Heves, Gömör és Torna vármegyék táblabirósággal tisztelték meg.
2. P. János, róm. kat. püspök, szül. Csertéz községben (Zemplén) 1819., megh. Kassán 1876 ápr. 5. Gimnáziális tanulmányait Ungvárt végezte. 1836. Pedig az egri papnevelőbe lépett. 1862. egri kanonok, 1868. kassai püspök. Ő volt az alkotmány helyreállítása óta az első püspök, akit a király a magyar felelős vallás- és közoktatásügyi miniszter ajánlatára nevezett ki. A nemzetiségek lakta felvidéken buzgón terjesztette a magyarság és a közművelődés ügyét. Irodalmilag is tevékeny volt. 1848 előtt számos cikket irt a konzervativ Nemzeti Ujságba, Figyelmezőbe és Budapesti Hiradóba. Az egyházi folyóiratokban is több hittudományi értekezése jelent meg.
osztrák család, l. Clam.
(ejtsd: perdsine), Fersen, Persen, község Trient tiroli kerületi kapitányságban, vasút mellett, (1890) 4336 lak., selyemiparral és bortermeléssel; gót plébánia-templommal és őrültek házával. A középkorban környékén az ezüstbányászat virágzott.
város és Caglival közösen püspöki székhely Pesaro e Urbino olasz tartományban, a Casenónál, (1881) 2686, mint község 8763 lak., tapeta- és gyapjukelmekészítéssel.
(olasz), egy-két v. mind a 4 oldalán oszlopsoros nyitott oldalu pavillon v. házacska egy kertben; ugyszintén lugas, melynek gerendázatát falazott oszlopok hordják.
(ejtsd: -léze) Ker. János, olasz zeneszerző, szül. Nápolyban 1710 jan. 4., megh. Pozenoliban 1736 ápr. 17. A szegények konzervatoriumában tanult. Mikor (valószinüleg pártfogója Stegliano herceg révén) a város miseirással bizta meg, ő kettőt is irt 2 (5 szólamu) ének- és zenekar számára: 11 operája közül a ma is üde La serva padrona (1733) a leghiresebb, holott csak vonós-zenekarra és 2 énekesnek van irva; csak a zene- és énekkari Stabat Mater mulja felül minden miséjét, Misererejét, 30 trióját, Orfeus, Giasone c. kántátéit stb. Életírói: olaszban Villarosa Marchese, Lettera biografica (1831) és Memorie di compositori di musica di Napoli (1840); németben Schletterer Waldersee, Musikalische Vorträge (1880).
Celesztin, úttörő szinészeink egyike. A mult század utolsó éveiben született. 1820. mint nagyváradi szinigazgató szerepel. Ő maga mint hősszerelmes működött s kedvenc szerepei voltak: Hamlet és Moor Károly. E két szerepben Budán is föllépet, de a Honművész c. lap erősen megtámadta és elitélte modorossága miatt. Mint iró is szerencsét próbált Toldi Miklós c. darabjával, mely 1835. okt. 1. került szinre.
(giralis mozgás), a szilárd testeknek a velük mereven összekötött tengely körüli forgó mozgása. Ha a pergő test tömege a tengelyre vonatkozólag teljesen részarányos, akkor a P.-ból a tengelyre hatás nem támad, ez tehát irányából el nem mozdul, minthogy a pergő test minden részecskéje a tehetetlenségnél fogva egyszer felvett mozgását és mozgási síkját megtartja; az ily tengelyt szabad tengelynek nevezzük. A szabad tengelyt irányából eltéríteni akaró erők annál nagyobb ellenállásra találnak, mennél nagyobbak a tehetetlenségi momentum és a forgási sebesség. A szabad tengely sajátságaiból magyarázható, miért nem dül el valamely gyorsan forgó pörgettyü, karika v. pénzdarab, még ha forgási tengelyük ferde irányu is, a tengely ugyanis ilyenkor a zavaró erő hatása alól kitérendő, kúpot ir le, a nélkül, hogy hajlása a vizszinteshez változnék (1. ábra). A szabad tengely azon törekvését, hogy irányát megtartsa, még a Bohnenberger-féle rotációs készüléken (2. ábra) is meg lehet mutatni.
[ÁBRA] 1. ábra. Pörgettyü. 2. ábra. Bohnenberger rotációs készüléke.
Ez három, egymásra kölcsönösen merőlegesen álló tengelyek körül forogható gyűrükből áll, melyek középsőjében ugyancsak foroghatóan golyó van megerősítve; ha a golyót tengelyére alkalmazott zsineggel bármely helyzetben gyors forgásba hozzuk, a forgási tengely mindig önmagával párhuzamos marad, bármikép forgassuk is ide-oda az egész készüléket. A P.-nak, illetve a szabad tengelynek legnagyobbszerü példáit a bolygók, köztük Földünk is szolgáltatják. Ha a Föld tökéletes gömb volna, tengelye is ennélfogva mindig ugyanazon irányu volna, más szóval ugyanaz a csillag volna mindig a sarki csillag. Mivel azonban a Föld az egyenlítő mentén mintegy kiduzzad, ebből oly zavaró erők támadnak, melyek a Földnek az ekliptikához 661/2 fokkal hajló tengelyét az ekliptikára merőleges állásba törekszenek hozni. Azonban a Föld tengelye - más okokból eredő csekély ingadozásokat nem tekintve - sem változtatja ezen hajlását, hanem körülbelül 26 000 év alatt az ekliptika normálisa körül 45° szöggel kúpot ir le, minek következtében aztán más és más csillag lesz a sarki csillag; igy p. északon mintegy 12 000 év után a Lant Vega csillaga lesz az. A földtengely ezen kúpszerü mozgása vonja maga után az equinokcium nyugat felé haladását az u. n. precessziót is (l. o., Föld, Equinokcium).
(lat.) a. m. megijed, valami iránt borzalommal viseltetik; jogi értelemben valamely pernél vagy ügyletnél bizonyos személyt biróul el nem fogad.
(Perahta), l. Luca.