Periszisztola

(gör.), igy nevezték a szivszünetet, azaz a szivműködés azon rövid ideig tartó állapotját, melyben ugy a pitvarok, valamint a szivgyomrok elernyedve vannak.

Periszkópikus lencse

Wollaston ajánlotta domboru-homoru vagy homoru-domboru szemüveglencse, melynek homoru oldala a szem felé fordítandó és mely az oldalt levő tárgyak tiszta látását teszi lehetővé. Innen ered az elnevezés is, t. i. körülnéző (periszkópikus). Ha a szem mozdulatlan szemüveg mögött oldalt levő tárgyra néz, a szemtengely nem esik többé össze a szemüveg tengelyével és a szem csak megerőltetéssel birja az excentrikusan érkező fénysugárkúpot a retinán egyesíteni. A P. előnye éppen abban áll, hogy a szemnek ezen működését megkönnyíti az egyenlő domboruságu szemüvegekkel szemben. Hátránya azonban az ilyen lencséknek, hogy erősen tükröződnek és ezért nem is alkalmazzák nagyon.

Perisztaltikus mozgás

l. Bél (III. köt. 19 old.).

Perisztilosz

(gör.), oszlopcsarnok, mely egy piacnak vagy udvarnak oldalain belül fut végig. (A portikusz oszlopcsarnoka kivülről, a P.-é belülről övez egy térséget.)

Perithecium

(gör.-lat.), a morzsagombák spórafészke, mely a spóratömlőket foglalja magában.

Peritiflitisz

l. Bélgyuladás.

Peritonaeum

(gör.-lat.) a. m. hashártya; peritontisz, hashártyagyuladás.

Perjámos

nagyközség Torontál vármegye perjámosi j.-ban, az Aranka folyó torkolatához közel, (1891) 5953 német lakossal; törekvő s szorgalmas népü község, melynek a Maroson élénk forgalmu réve, hires fakereskedése, malomipara, mészégető telepe, élénk gabona és marhapiaca van. Széke a járási szolgabirói hivatalnak, van két takarékpénztára, népbankja, tanonciskolája, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. P. igen régi, már a rómaiak idejében lakott hely; a török hódoltságig Csanád vármegye tartozéka volt s magyarok lakták; Mátyás király idejében részben a gazdag Dóczyak birták. A török uralom alatt szerbek telepedtek az elszéledt magyarok helyébe, 1724. németek vándoroltak be a Rajna és Mosel vidékéről.

Perje

l. Fűmagtermelés és Poa.

Perjel

(prior), az egyes kolostornak főnöke a közösség elve szerint szervezett szerzeteknél; az egy kerülethez tartozó kolostorok egy tartományt alkotnak, élén a tartományi főnökkel, az összes tartományok fölött a rendesen Rómában székelő vezérfőnök áll. Igy vannak szervezve a szabályozott papok rendei, u. m. a piaristák, a szerviták és a kolduló szerzetek. A P.-t néhol rektornak, néhol guardinannak nevezik. Hazánkban kiváló állással bir az auraniai P., aki a főrendiháznak tagja (1625. LXI. és 1885. VII. t.-c.).


Kezdőlap

˙