Általánossá vált szabály, hogy polgári ügyekben (ellentétben a büntető ügyekkel) az állam a jogsegélyt nem nyujtja ingyen, hanem hogy ezért a tárgy értékhez és a birósági cselekmény fontosságához mért illetéket kell fizetni vagy bélyegjegyekben, vagy közvetlenült lerótt taksákban. Eszményi álláspontról sok érvet lehet ugyan felhozni a jogsegély nyujtásának ingyenessége mellett, de bizonyos, hogy ez a perek számának tetemes szaporodását vonná maga után, és éppen az alaptalanul perlekedőknek válnék leginkább javára. A szegényeken egyébiránt az által van segítve, hogy ha csak nyilván jogtalan igényt nem támaszt vagy véd, bélyeg- és illetékmentességet élvez, sőt szükség esetén ingyenes ügyvédi képviseletben is részesül (szegényjog). A perrel járó összes kiadásokat, ide értve az ügyvéd, a tanuk, a szakértők díjait és magának a félnek egyéb kiadásait, P.-nek nevezzük. Minthogy magát a pert, tehát az evvel járó P.-et is rendszerint az okozta, akire a pert eldöntő határozat szerint rábizonyult, hogy a perben jogtalanul támadott, vagy a követelő fél, a felperes jogának el nem ismerése vagy a kötelezettség teljesítésének elmulasztása által a per szükségét előidézte: a biróság a pert vesztő felet rendszerint elmarasztalja az ellenfél P.-ében, kivéve azokat a költségeket, melyekről a biróság azt itéli, hogy a jog célirányos érvényesítésére vagy a védelmére szügségtelenek voltak. Ha a fél részben nyertes, részben vesztes, a P. kölcsönös megszüntetésének van helye, azaz mindegyik fél a saját költségeit viseli. De a biróságnak joga van, a fenforgó körülményekhez képest ily esetben is az egyik felet a másik fél költségében vagy ennek egy részében elmarasztalni.
(Perun), a régi pogány litvánoknál a menydörgés istene s a görögök Zeuséhez hasonlóan az istenek főnöke, ki (mint élesztő, életadó tűz) a mellérendelt istenekkel, nevezetesen Potrimpossal (a termékenyítő vizzel) és Pikullossal (a rombolóval) szent háromságot képezett, mely az ismeretes indus háromságra (Brahma, Visnu, Siva) emlékeztet.
(Prelog), nagyközség Zala vármegye perlaki j.-ban, (1891) 3750 horvát lakossal; a járási szolgabirói hivatal székhelye, járásbirósággal, takarékpénztárral, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.
nagyközség Torontál vármegye nagybecskereki j.-ban, (1891) 4583 szerb, német és horvát lakossal, járásbirósággal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.
Westprignitz járás székhelye Potsdam porosz kerületben, a Stepenitz és vasút mellett, (1890) 7565 lakossal, vasöntéssel, gépgyárral, agyagáru-, szappan-, szivarkészítéssel és gőzfürészmalommal.
a polgári perben annak igazolása, hogy a felperest a keresetbe vett jog megilleti és hogy éppen a perbe fogott alperes ellenében illeti meg (legitimatio ad causam activa - passiva). Gyakran a kérdésben forgó jog állításában és bizonyításában a P. is benfoglaltatik; igy p. ha felperes a pert magával az alperessel kötött szerződés alapján indítja. Máskor azonban a P. a jog állításától és bizonyításától elválasztható; igy amikor az örökös az örökhagyó személyében keletkezett jog iránt, vagy az ingatlan tulajdonosa az ingatlan mint uralkodó jószág számára szerzett szorgalom iránt perel, amikor valaki mint örökös az örökhagyó által vállalt kötelezettség alapján, vagy a dolog birtokosaként pereltetik. A P.-nál nem a per érvényességének előfeltételeiről, hanem csak a kereset megindokolására szükséges ténykörülmények egy részéről van szó. Ezért itt csak azokat a perszabályokat lehet alkalmazni, amelyek más kereseti ténykörülmények tekintetében állanak. Megtörténhetik ugyan, hogy a kereseti egyéb ténykörülmények igazolásának dacára felperes P. hiánya miatt nem lesz pernyertes, de a per a legitimatio ad causam hiányából semmissé nem válik.
József, zsidó teologus, a modern zsidó tudomány egyik kiváló képviselője, szül. Baján (Bács) 1835 nov. 25., megh. Münchenben 1894 márc. 4. A gimnáziumot szülővárosában végezte, hol atyja P. Baruch A. az ottani zsidó hitközség rabbi-helyettese, a teologiai tudományokba bevezette. Teologiai, bölcsészeti és nyelvészeti tanulmányait a boroszlói rabbi-szemináriumban, illetve egyetemen végezte. 1862. a poseni Brüdergemeinde választotta hitszónokának, 1871. a müncheni zsidó hitközség rabbijának. Utóbbi állásában, tudománya, tiszta jelleme és igazán papi hivatalkodása miatt köztiszteletben állva, élte fogytáig működött és magyar hazával s annak tudományos köreivel mindvégig élénk összeköttetésben állt. Főbb munkái: Melchemata Peschitoniana (értekezés, Boroszló 1859); R. Salomo b. Abraham b. Adereth (u. o. 1863); Gesch. d. Juden in Posen (u. o. 1865); David Cohen de Lara's rabbinisches Lexikon Kether Kehuna (u. o. 1873); Beiträge z. Gesch. d. hegräisch. z. aram. Studien (München 1884). Számos nagy becsü nyelvészeti és régészeti cikke jelent a Zeitschrift d. D. M. Gesellschaft (Lipcse), a Frankl-Graetz-féle Monatsschrift für Gesch. u. Wissenschaft d. Judenthums (Boroszló), a Revue des études juives (Páris) és a Magya-Zsidó Szemle c. folyóiratokban. Kiadott több rendbeli egyes és gyüjteményes szónoklatot is; hagyatékából fia P. Félix Predigten von Dr. J. P. c. gyüjteményt adott ki. Bővebb életrajzát l. Revue des études juives XXVIII. k.; Jewish Quarterly Review VII. és Magyar-Zsidó Szemle XI. (1894) 146. old. köv.
a polgári perben a felperes nyilatkozata, hogy a perről lemond. A P. joga a felperest a megkezdett tárgyalás folyama alatt, illetőleg az irásbeli perben a perfelvétel után mindaddig megilleti, amig a biróság végitéletet hozott. A P. felperesre nézve a per elvesztésével egyenlő hatállyal bir; és azért P. esetében perújításnak ugyanazon feltételek alatt van helye, mint pervesztés esetén. E mellett felperes ugyanazt a tárgyat más jogalapon már perrel követelheti, Az a felperes, aki a pert leteszi, köteles az alperes perbeli költségét megtéríteni.
l. Gyöngykő.
(lat.) a. m. átvizsgálás, átkutatás, átolvasás; perlustrál, átkutat valamit, hogy itéletet hozhassanak felőle.