(lat., ol. permesso) a. m. engedély, megengedés, belegyezés; permissive, megengedéskép, engedély módjára; permissu superiorum, felsőbb engedéllyel; permittál, megenged, engedélyt ad. P. a retorikában, l. megengedés.
erősen eloroszosodott néptörzs a Felső-Kama mentén. Vjatka (mintegy 10 000) és Perm (mintegy 80 000) orosz kormányzóságokban; magukat komi-nak hivják és a zürjénekkel meg a votjákokkal együtt az észak-ugor (finn) nyelvcsalád permják-finn csoportjába tartoznak. nyelvükkel Rogov foglalkozott egy nyelvtanban (Szt.-Pétervár 1860) s egy szótárban (u. o. 1869). Már a XI. sz.-ban orosz adófizetők voltak, János cár pedig 1505. letette utolsó fejedelmüket, Matthaeust, s egészen leigázta a P.-at. Vadászattal, halászattal meg földmíveléssel foglalkoznak; vallásukra görögkeletiek, s az első keresztény térítőjük szent Stephanus volt (1375-96). V. ö. Smirnov, A P. (oroszul Kazán 1891).
Boldizsár, német szobrász, született Kammerauban (Bajorország) 1651., megh. Drezdában 1732-ben. Salzburgban Weisskirchernek, Bécsben Kanckernek volt tanítványa, azután 14 évet töltött Olaszországban, főleg Firenzében. 1704-10. Berlinben I. Frigyes király számára dolgozott, azután Drezdában telepedett le. Legkiválóbb művei: Szavójai Jenő herceg emlékszobra a bécsi Szt.-Katalin-templomban és az Íjját faragó Amor márványszobra Charlottenburgban. Dekorativ művei, melyekben a barok stilus tulzásaiban nyilatkozik, nagy számmal láthatók Porosz- és Szászország nagyobb városaiban.
a. m. diasz-szisztéma (l. o.).
l. Felcserélés.
község Zágráb vármegye vrginmosti j.-ban, (1891) 1060 horvát-szerb lakossal.
1. a Braziliai Egyesült-Államok egyike az Atlanti-oceán, Parahiba, Rio Grande do Norte, Ceara, Piauhi, Bahia és Alagoas közt, 128 395 km2 területtel, (1888) 1 110 831 lak. A parti lapály 50-70 km. széles, tőle beljebb a szárazföld felé fensíkok és hegyláncok emelkednek. Az Irmaos-hegység P. Ny-i határán DNy-ról ÉK-nek húzódik és vizválasztóul szolgál a Prahiba és Sao Francisco közt; kiágazásai DK-en vonulnak. Az állam nagyobb részét a Sao Francisco (l. o.) baloldali mellékvizei öntözik, amelyek a sellőik miatt nem hajózhatók. P. belsejét nagyobbára 500-1200 m. magas fensíkok (sertaos) alkotják, amelyek a szárazság miatt gyakran kopárak. A parti lapály talaja azonban termékeny alluvium, amelyet némely helyen buja őserdők, másutt cukornád-, pamut-, dohány-, kávé- és kákaoültetvények takarnak. Az erdők fernambuk- vagy pernambuk- és egyéb festő-, továbbá kitünő épületfát szolgáltatnak; ezenkivül a kókuszdió, balzsam, benzoe, ipekakuana és más gyógyszerek is találhatók az erdőkben. Az állattenyésztés legvirágzóbb ága a szarvasmarha-tenyésztés. Márvány a csaknem egyedüli bányatermék. Gyárilag űzik a vasöntést, szappan- és szeszfőzést, a cukor- és rumkészítést. A fővárosból 4 vasúti vonal vezet az állam belsejébe.
2. P., Cidade do Recife vagy Recife, Rio de Janeiro után Brazilia legnagyobb városa, P. államnak és püspökségnek székhelye az Atlanti-oceán partján, vasút mellett, a D. sz. 8° 3' és Ny. h. 34° 52' alatt, (1892) 190 000 lak., pamutfonással, olajprésekkel, gép-, hajó-, üveg- és cipőgyárakkal, szivarkészítéssel és cukorfinomítókkal. Iparánál fontosabb még a kereskedelme. Kikötőjét 10 m. széles zátony védi, amelyet csak ritkán lep el a viz; középnagyságu tengeri hajók biztos menedéket találnak benne. A kivitel fő cikkei: cukor, nyers pamut, pamutmagvak, rum és állati bőrök; a bevitelé: liszt, különösen Magyarországból, szárított halak, pamut-, vas- és acéliparcikkek. Az évi hajóforgalom: 2000 hajó 1,7 millió tonna tartalommal. Rendesen küldenek ide hajókat a Royal Mail Steam Packet Company, a Pacific Steam Navigation Company, a Messageries maritimes, a hamburg-délamerikai és az Adria, továbbá néhány É.-amerikai hajózó társaság. Kábelek Európával, É.-Amerikával kötik össze. A sík és alacsony földön, tehát meglehetősen egészségtelen vidéken fekvő várost két folyamtorkolat 3 részre osztja. A Bairro Recife a forgalom középpontja; itt van a vámház, a csillagvizsgáló, a nagy tengeri arzenál hajósiskolával és áruházakkal. Ugyancsak szigeten épült Sao Antonia szinházzal, árvaházzal és a kormányzói épülettel, amely még a hollandi időkből való. A szárazon van Boavista nyaralónegyed a kórházzal, a jogakadémiával és érseki palotával. E városrészeket öt híd köti össze egymással. A templomok közül csupán a Nossa Senhora da Conceiçăo válik ki.
(Pernov), az ugyanily nevü járás székhelye Livonia orosz kormányzóságban, a Rigai-öböl partján, a Pernava torkolatánál, (1890) 13 485 lak., tengeri fürdőkkel és tengeri kereskedelemmel. A kivitel (1893-ban 4,3 millió rubel) fő cikkei: gabona, len és lenmag; a bevitelé (122 677 rubel) hering, szén és szuperfoszfát. Kereskedelmi hajóinak tonnatartalma 28 880. P.-t 1255. alapították.
János, szobrász, élt a XVII. sz.-ban. A nyitrai székesegyház nagy oltárát Krisztusnak keresztről levétele és koporsóba tétele fehér alabastromból faragva díszíti s rajta a művész nevét e felirás mutatja: Joannes Pernegger fecit Anno 1662.
kisközség Pozsony vármegye malackai j.-ban, (1891) 1119 tót lakossal; van vaskovandbányája, melynek nyersanyaga a bazini kénsavgyárban dolgoztatik fel.