Adél, szinésznő, l. Glassbrenner.
(ejtsd: peron), az ugyanily nevü járás székhelye és harmadrangu vár Somme francia départementban, vasút és a Somme mellett, amely a Cologne-nyal együtt itt halakban gazdag tavat alkot, (1891) 4746 lak., zöldségtermeléssel; a XVI. sz.-ból való, sz. Jánosról elnevezett templomában szép portale és szép festmények láthatók. Azonkivül érdekesebb épülete a gót ízlésü városháza és egy régi kastély a középkorból való 4 toronnyal. P. a IX. és X. sz.-ban Vermandois grófjaié volt. 1468 okt. 14. Bátor Károly és XI. Lajos itt szerződést kötöttek. 12 km.-nyire van Testry, most Tertry falu (367 lak.), ahol heristalli Pipin a neustriai majordomust legyőzte.
l. Peronoszpora-betegség. - Peronosporaceae, gombacsalád, mely a gombák Phycomycetes főcsoportjába tartozik.
(l. a szines képmelléklet), hazánkban nagyon gyakran ragyának is nevezett, a peronoszpora-gombacsalád eges fajai által különböző növényeken okozott betegség. E gombacsalád több nemre (u. m. Phytophthora, Peronospora, Cystopus, Pythium) oszlik, s számos fajt foglal magában, amelyek között igen sokan kulturnövényeinken élősködnek; igy a burgonyán a Phytophthora infestans de By. - Peronospora infestans Casp. - (l. Burgonya- és Növénybetegségek), a szőllőn a Peronospora viticola de By. (újabb elnevezése Plasmopara viticola berlese et de Toni), a repcén, káposztán s egyéb keresztes virágu növényen a Peronospora parasitica de By., a cukor- és a takarmányrépán a Peronospra Schachtii Fuck., a lóherén és a lucernán a peronospora trifoliorum de By., a borsón, lencsén, bükkönyön és babon a Peronospora Viciae de By., a mákon a Peronospora arborescens de By., a lenen a Peronospora Lini Schröt., a hagymán a Peronospora Schleideni Unger, a salátán a peronospora gangliformis de By., a rózsán a Peronospora sparsa Berk. stb.
[ÁBRA] 1. ábra.
[ÁBRA] 2. ábra.
A peronoszpora-gombák valamennyien megegyeznek abban, hogy fonalas testük - micelium - a megtámadott növények belsejében terjed s ágaik el, még pedig mindig csakis a sejtek közötti hézagokban (l. 1. ábra m.-nél), ahonnét az egyes sejtek belsejébe u. n. szivókákat - haustorium - bocsát; jellegző továbbá rájuk, hogy fonalas testük soha sincsen válaszfalakkal tagolva. Szaporodás alkalmával a micelium a növény felszinére rendesen a légszájadékokon át (l. 1. ábra sz-nél, továbbá a Növénybetegségek képmellékletén a 8. ábrát) ágakat, az u. n. konidiumtartókat (l. 1. ábra kt-nál) bocsát, amelyekről fűződnek le a gomba szaporodását közvetítő testecskék, az u. n. konidiumok (1. ábra k), melyek a légáramok által tova vitetnek s új infekciót okoznak. A konidiumok csakis akkor fejlődnek tovább, ha vizcseppbe - a növényt belepő harmat- v. esőcseppbe - jutnak; ha ez megtörtént, akkor v. közvetlenül kicsiráznak s csirájuk behatolva a növénybe miceliummá lesz, vagy pedig a konidiumok plaszmája apró darabkákra oszlik szét, melyek mint u. n. rajzók kiszabadulnak a konidium hártyájából (2. ábra), egy ideig csillószőreik segélyével mozognak (l. a Növénybetegségek képmellékletén a 10. ábrát), azután szőreiket s mozgásukat elvesztve csiráznak s fejlesztik a miceliumot (1. ábra z-nél, l. továbbá a Növénybetegségek képmellékletén a 9. ábrát s-nél).
[ÁBRA] PERONOSPORABETEGSÉG A SZŐLLŐN.
A konidiumok által való ivartalan szaporodás igen gyors, s rendesen tavasztól a nyár végéig számos generáción át tart, néhány peronoszporánál azonban ivaros szaporodásra is akadunk, amennyiben a nyár végéig számos generáción át tart, néhány peronoszporánál azonban ivaros szaporodásra is akadunk, amennyiben a nyár végén a megtámadott növények belsejében női és himivarszerv (oogonium és antheridium) fejlődik, melyek egymásra hatása után az oospora keletkezik. Az ivaros szaporodással biró peronoszporák leginkább oospora-alakban telelnek át - innét e sporákat téli sporáknak nevezik, - a többiek v. konidium- v. micelium-alakban; az oospora áttelelve az elrothadt növényrész belsejéből kiszabadul, s vagy közvetlenül csirázik vagy előbb szintén rajzókat fejleszt.
A peronoszpora-gombák a megtámadott részeken barna foltokat okoznak, melyek később elszáradnak (l. a P. szines képmellékletet A-nál); az elszáradás különösen nagy foku a leveleken, melyek idő előtt lehullanak s igy a növény további fejlődését megakasztják. A P. könnyen felismerhető akkor, ha a konidiumok képződése már megindult, mert ezek oly nagy tömegben produkáltatnak, hogy szabad szemmel mint fehér, sokszor cukornemü por nagyon könnyen kivehetők. a fehér por a levél mindkét oldalán s a növény egyéb zöld részein is kiverődhetik, de rendesen csak a levél alsó lapján szokott feltünően észleltetni (l. a képmelléklete B-nél), mig a levél felső lapján rendesen csak a barna foltokat venni észre (l. A-nál). A P. legnagyobb károkat a burgonyában (l. Burgonya) és a szőllőben szokott okozni, amely két növényen járványszerüen pusztít. Hazánkban újabb időkben főleg a szőllő P.-e pusztít s fordította e betegségre a közfigyelmet. A szőllő P.-e ugy a leveleken, mint a hajtásokon és a fürtökön észlelhető; a fürtöt megtámadhatja a virágzás előtt, alatt v. után s az előbbi két esetben a virágzaton épp olyan fehér verődéket lehet észlelni, aminő a levelek alján szokott mutatkozni (l. C-nél); ha a betegség ilyenkor jelentkezik a fürtön, ez a nélkül, hogy bogyót kötne, elszárad. Ha a fürtön már bogyók vannak, akkor a beteg szőllőszemeken a fehéres por nem szokott észlelteni, hanem a bogyó egyes helyein a héj piszkos-szürke szint vesz fel vagy pedig zacskómódjára összehúzódik és elbarnul; az előbbit az amerikaiak után szürke rothadásnak - grey rot - (l. D-nél), az utóbbit barna rothadásnak - brown rot - (l. E-nél) nevezik; a szürke rothadás rendesen a fejletlenebb, a barna rothadás pedig a már nagyobb bogyókat teljes elszáradása (l. F-nél). A venyigét a P. nem támadja már meg, de azért az olyan venyigén, melyet hajtáskorában (zöld korában) megtámadott a P., barna v. fekete foltok alakjában ráakadni a gomba támadásainak nyomaira (l. G-nél).
Valamennyi P. ellen igen jó sikerrel lehet azáltal védekezni, ha a növények lombozatát valaminő réz-oldattal bepermetezzük (l. Permetező). Általánosságban a következő szerek használata van elterjedve: a tiszta rézgálic-oldat (1 hektoliter vize 1/2 kg. rézgálicot számítva), a bordeauxi keverék (l. o.), a grünspan (l. o., 1 hektoliter vizre 1-11/2 kg.-ot számítva) és az azurin (l. o.), melyek között kiváló hatásánál fogva a bordeauxi keveréket kedvelik legjobban. A rézvegyületekkel való védekezés óvó, nem pedig gyógyító védekezés, miért is a siker attól függ, hogy elég korán, akkor alkalmazzák-e, mikor még a növényeken a betegség nem jelentkezett. A már megtámadott növényrészeket a permetezéssel többé meggyógyítani nem lehet. A legtöbbször két-háromszori permetezés elegendő a növények megvédésére; az első permetezést, mely a legfontosabb, nálunk a szőllőnél legtanácsosabb május közepe táján, a burgonyánál május végén vagy junius elején, elvégezni, a másodikat s utána esetleg a harmadikat akkor, ha az első, illetve a megelőző permetezés után fejlődött új, eddig még be nem permetezett lombozat már erős kifejlődést ért el. heves és ismételt záporok a réz-vegyületeket lemoshatják a lombozatról, amikor a permetezést, mihelyt az esőzések elmultak, ismételni kell. hazánkban a szőllő permetezését már több törvényhatóság szabályrendelettel tette kötelezővé.
(lat.) a. m. beszédét tart; azután átvitten: valami mellett szóval küzd; peroratio, nyilvános beszéd, különösen iskolai gyakorlat.
1. a polgári perben. A polgári perbeli végitéletet ennek természeténél fogva maga a biróság, amely azt hozta, meg nem változtathatja. De az abszolut megváltoztathatatlanság s feloldhatatlanság jellegével még sem lehet az itéletet felruházni. Azt a külön kérelem következtében megindított külön eljárást, amelynek útján a megváltoztatás v. feloldás (megsemmisítés) kieszközölhető, P.-nak nevezik. Alapjául szolgálhat: 1. hogy a pervesztés fél hibáján kivül a peranyag nem teljesen v. meghamisítva volt a biróság elé terjesztve (igazolás, perújítás); 2. az a körülmény, hogy az itéletben v. az eljárásban, melyen az itélet nyugszik, nyilvánvaló hiba követtetett el (semmiségi panasz, semmiségi kereset és a rokon P.-ok); 3. az, hogy a felsőbb birótól egyszerüen jobb itéletet várunk vagy ennek személyi minősítésénél fogva, vagy mert feltételezzük, hogy a felsőbb biróság, amely több személyből áll és a meghozott itélet fölött kritikát gyakorol, helyesebb itéletet fog hozni (felebbezés és a rokon természetü P.-ok). Amig az 1. és 2. alatt említett tekintetek a P. megengedését föltétlenül igénylik, a 3. alatti P.-ok szükségessége és célszerüsége kétségen felül nem áll és inkább a birósági szervezetnek, mint az eljárásnak kérdése. Különben az említett tekinteteket egymással ugyanannál a P.-nál össze lehet kötni és azok némileg össze is vannak kötve. Igy p. a felebbezésnél (3.) a félnek alkalmat lehet adni, hogy ügyét teljesebben előadja (1.) és az itélet bizonyos hibáinak felfedezése (2.) a felsőbb biró részére lehet fentartva, akiben egyszersmind alaposabb jogi képzettség feltételeztetik. Külső tekintetekből a P.-ok: 1. olyanok, amelyeknél fogva a jobb itéletet a felsőbb biróságtól várjuk (devolutiv P.) vagy amelyeknél kizárólag a perfél tévedése alapítja meg a P.-ot, az utóbbi esetben indokolva nem lévén a P. devolutiv jellege; 2. rendesek és rendkivüliek abban az értelemben, hogy amazokkal megállapított rövid határidő alatt kell élni, mig az utóbbiaknál ily rövid határidők nem léteznek; 3. felfüggesztő hatályuak, amelyek a megtámadott eljárást, különösen a végrehajtást megakadályozzák és olyanok, amelyek evvel a hatállyal nem birnak. A magyar polgári peres eljárás P.-ai a következők: a felebbezés, a felülvizsgálat, a felfolyamodás, az előterjesztés, az igazolás, a perújítás és a semmiségi kereset.
2. P. a büntetőjogban: a felebbezés, mellyel az anyagi és alaki semmiségek is érvényesíthetők, mert a semmiségi panaszt mint külön perorvoslatot eljárási gyakorlatunk nem ismeri. Felebbezéssel élhetnek a vádló és a vádlott, amaz a vádlottnak ugy terhére mint előnyére; a sértett v. károsított félnek a kir. Kuria felebbviteli jogot adott (Ku. Döntv. 9. sz.), ha magánjogi igényeit a bűnperben érvényesítette s azokról le nem mondott, de nem a büntetés kérdésében, hanem kizárólag megszüntető határozat vagy felmentő itélet ellen, amennyiben a kir. ügyész nem felebbezett. A védőnek önálló felebbezési joga van, a vádlott akarata ellenére is. A felebbezés az itélet kihirdetésekor vagy 24 órán belül; ha az itélet irásban közlik, a kézbesítéstől számítandó 8 nap alatt jelentendő be, s 8 nap alatt külön indokolható. A határidő peremtorius elmulasztása miatt alapos oknál fogva, de csakis a vádlott, igazolással élhet. A felebbezés a kir. törvényszéktől a kir. itélő táblához, ennek határozata ellen a m. kir. Kuriához megy. Ha a kir. tábla a kir. törvényszéknek vádhatározatát helybenhagyta, valamint a kir. törvényszéknek a vizsgálat megindítását vagy folytatását rendeli, határozata ellen további felebbezéseknek helye nincs. E két megszorítás kivételével a felebbvitel az igazságszolgáltatás gyorsaságának nem csekély hátrányára korlátlan. A kir. járásbiróságokhoz tartozó ügyekben a felebbezést eltérőleg szabályozta s részben korlátolta az 1883. VI. t.-c. E szerint bizonyos esetekben másodfokban a kir. törvényszékek, s harmad- és végső fokban a kir. itélőtáblák itélnek. Igy jelesül becsületsértés és könnyü testi sértés vétségeinek s bizonyos kihágások eseteiben. A harmadfokhoz való felebbezésnek azonban ugy ezekben, mint azokban az esetekben, amelyekben másodfokban a kir. táblák, harmadfokban a kir. Kuria itélkeznek, csak a törvény által meghatározott esetekben van helye. Tágabb értelemben a P.-okhoz tartoznak az igazolás és újrafelvétel.
(ejtsd: ardsentina), város Torino olasz tartományban a Clusone völgyében, (1885) 2242 lak.
Gyula, énekművész, szül. Ueckermündében, Stettin mellett, 1841 márc. 13., legelső zenei képzését Berlinben a Stern-féle konzervatoriumban nyerte 1859. További kiképzésre Firenzébe ment 1862., hol szoros tanulmányi viszonyba lépett a hires Pietro Romani énektanárral és az akkor ott visszavonultan élt világhirü énekművésznő Ungher-Sabatier asszonnyal. legelső szinpadi sikerét 1863. Boroszlóban aratta, a következő évben Prágában szerepelt szintén nagy sikerrel; ott ismerkedett meg a budapesti német opera karmesterével Barbierivel, akinek rábeszélésére a magyar fővárosba jött vendégszerepelni, hol minden felléptével újabb diadalokat aratott s hol voltaképen széleskörü hirnevét is megalapítá. Rövidebb-hosszabb németországi vendégszereplések után Milanóban lépett fel oly fényes sikerrel, hogy onnan az 1865-66. olasz operai szezonra Konstantinápolyba szerződtették. 1866. Bécsbe utazott s ott 1868-ig az udvari operánál működött mint szerződött tag. A bécsi operától megválva, ismét Olaszországba ment, hol a legelső szinpadokon szebbnél-szebb sikereket aratott, a 70-es évek derekáig beutazta majdnem egész Európát és Amerikát, mindenütt kitüntetésekben részesülvén. 1875. került ismét Budapestre, hol Podmaniczky Frigyes br. a nemzeti szinház operájához szerződtette egy évre; ekkor lépett szorosabb viszonyba a magyar művészi világgal, amelynek kötelékében 1878-tól fogva kevés megszakítással több mint tiz évig meg is maradt. A 80-as évek végén megvált Budapesttől s ismét Amerikába vitorlázott. Onnan visszatérve, Olasz-, Német- s Angolországban vendégszerepelt, mig végre a 90-es évek elejétől kezdve egészen a mai napig a budapesti m. kir. operának rendes tagja, kit a közönség kedvencének méltán lehet nevezni. P. valódi családi neve Prott, melyet még a 60-as évek végén cserélt fel Olaszországban az olaszos hangzásu P. névvel. Műsora minden irányban kiterjed, a Wagner-operákat is beleértve s oly gazdag, minővel kevés pályatársa dicsekedhetik. Hosszu művészi pályáján sok kitüntetés érte; Rómában a Szt.-Cecilia-akadémia tiszteletbeli tagjává választotta; Madridban a III. Károly lovagrend tagjává avatták fel s Magyarországban a Ferenc-József-rend lovagkeresztjével tüntették ki.
Vaszilij Grigorjevics, orosz festő, szül. Tobolszkban 1834., megh. Moszkvában 1882. A moszkvai művésziskolában és a szentpétervári festőakadémiában tanult, melynek tagja is lett. Nagy hirre jutott az orosz népéletből vett és természethűen, nagy élénkséggel megfestett képei révén, melyek közt a legjobbak: Tea Mitiscsiben, Szent beszéd egy falusi templomban, A madarász, A rajztanár, A vadász, Az első egyenruha, Temetés a falun (1865) stb.
Zsófia, l. Nihilizmus.