politikai község Lika-Krbava vmegye peruici j.-ban, (1891) 1635 horvát-szerb lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. A járási szolgabirói hivatal széke. A község fölött P. várának romjai látszanak. A hasonnevü család fészkét képező várat 1553. Malkovics bosnyák pasa megerősített, miután megelőzőleg török családokat telepített ide. 1569. a zenggiek itt fényes győzelmet arattak a törökök felett. 1642. új vereséget szenvedtek itt a törökök Frangepán Gáspártól, aki a várat elpusztította. A törökök újból felépítették a várat, de Herbestein gróf és Lesle tábornokok 1685 jul. 22. visszafoglalták. A község közelében a Samograd nevü szép cseppkőbarlang van.
l. Magyal.
város Hainaut belga tartományban, vasút mellett, (1891) 8249 lakossal, gyapjufonással és pamutárukészítéssel, nagy dohányültetvényekkel.
(ejtsd: perduzi), 1. Baldassare, olasz építész és festő, szül. Sienában 1481 márc. 7., megh. Rómában 1536 jan. 6. 1503. Rómába megy, hol freskóképeket készít a S. Onofrio és S. Rocca a Ripa templomokban és fáradhatatlanul tanulmányozza az ókori emlékeket. 1509-11. építi az egyszerü, de nemes Villa Farnesinát. 1520. Rafael halála után Antonio de San Gallo vezetése alatt a római Szt.-Péter-templom építőmesterévé lesz, időközben azonban Bolognába megy, hol terveket készít a S. Petronio- és egyéb templomok számára. 1523. visszatér Rómába, de 1527., Róma kifosztása után, Sienába menekül, hol a székesegyház építőmesterévé nevezik ki. Itt festi a Fonte Giusta-templomban leghiresebb képét: Augustus császárt és a Sibilliát. 1535. visszatér Rómába, hol önállóan átveszi a Szt.-Péter-templom építésének vezetését. Utolsó életévében elkezdi építeni a Massimi-palotát, legkitünőbb építészeti művét, melynek nemes, egyszerü homlokzata, remek udvara szinte páratlan a maga nemében. Építészeti művei közül csak keveset fejezhetett be, de a firenzei Uffizi-gyüjteményben levő rajzai mutatják, mekkora tehetsége volt. V. ö Redtenbacher, a Dohme-féle Kunst u. Künstler-ben.
2. P. Ubaldino, olasz államférfiu, régi firenzei nemzetség sarja, szül. Firenzében 1822 ápr. 2., megh. u. o. 1891 szept. 9. Jogi tanulmányait Sienában végezte, mire aztán a párisi École des mines és a freiburgi bányászati akadémia hallgatója lőn. Több évi utazás után 1848. a Guerrazzi-Montanelli miniszterium alatt Firenze gonfaloniereje (polgármestere) lett. Mint az alkotmányos pártnak tagja, állását 1850. elveszté; de éppen ennek folytán a szabadelvü hazafiak ünnepelt vezére lőn. 1859 ápr. végén az akkor megalakult ideiglenes kormány tagja, azután pedig a toscanini Consulta alelnökének választották. Toscana bekebelezése után (1860) Firenzét képviselte az olasz parlamentben. Cavour 1861. a közmunkák miniszterévé tette, mely állását a Ricasoli-kabinetben is megtartotta; 1862 márc. pedig belügyminiszter lett. 1877. megválasztották Firenze gondalonierejévé, mely állást azonban, midőn a város 1878. fizetésképtelenné lett, letette.
(lat.) a. m. ferde, fonák, rossz akaratu; irigy; Perversitas, fonákság, rosszaság.
kisközség Krassó-Szörény vármegye bozovicsi j.-ban, (1891) 1121 oláh lak.
(lat.) a. m. kiterjesztés, elhiresztelés, kihirdetés; pervulgál, kihirdet, a nép közt elterjeszt.
hét vegyértékü alkohol, amely legnagyobb mennyiségben a Persen gratissima gyümölcsében található; kémiai képlete C7H9(OH)7. Tisztán előállítva finom tűalaku kristályokból álló test; op. 184°, forró vizben könnyen oldódik. A lúgos rézoldatot, éppen mint a mannit (Fehling-féle oldat), nem redukálja és az élesztőtől nem erjed meg. 250°-ra hevítve, vizet veszítve, mannithoz hasonló testté alakul át.
(lat.) a. m. láb (l. o.). - Pes calcaneus, P. equinus, P. varus, l. Lábelferdülések. - P. planus, l. Ludtalp.
(franc., ejtsd: pözád), a ló ágaskodása első lábai szárának a felső kar alá való húzásával. Az u. n. spanyol iskolának egyik gyakorlata. A makacsságból és a lovas akarata ellen történő ágaskodástól abban különbözik, hogy hátsó lábait a csánkban jól meghajtja, helyben marad s nyugodtan emeli föl elejét s nyugodtan ereszti le ismét a ló.