(oláh-, Petriláka), kisközség Alsó-Fehér vmegye marosújvári j.-ban, (1891) 1032 oláh lakossal.
1. Ágost, német térképrajzoló, szül. Bleicherodeban Nordhausennál 1822 ápr. 18., megh. 1878 szept. 25. Sokáig működött Angliában, azután 1854-től haláláig a gothai Justus Perthes-féle földrajzi intézet igazgatója volt. Az ugyanott neve alatt megjelenő Mittheilungen c. földrajzi folyóirat világra szóló tudományos központtá tette hosszu időre Gothát.
2. P. Gyula Henrik, német orientálista, szül. Glauchauban 1801 aug. 12., megh. Nauheimben 1876 jun. 10. A keleti irodalmak tanára lett Berlinben (1837), aztán beutazta Kis-Ázsiát és Persiát (1852-55), majd Palesztinát és Sziriát is (1867-68). Irta: Grammatica linguae armenicae (Berlin 1837); De Ostikanis, Arabicis Armeniae gubernatoribus (u. o. 1840); Beiträge zu einer Geschichte der neuesten Reformen des Osmanischen Reichs (törökül is Ramis Efenditől, u. o. 1842); porta linguarum orientalium u. o. 1840-1872); Reisen im Orient (Lipcse 1865); Thesaurus, sive liber magnus, vulgo liber Adami appellatus (u. o. 1867); Pentateuchus samaritanus (Berlin 1872-91); Versuch einer hebr. Formenlehre nach der Aussprache der heutingen Samaritaner (Lipcse 1868).
régi trieri választófejedelmi kis ezüstpénz, 7 fillér, a nehéz P. pedig 19 fillér értékben.
Biharban, alkalmasint Kötegyán mellett állott, közel a zarándi Bethlen ősi faluhoz. IV. Bélának 1258. évi oklevele szerint Dienesmonostroával együtt a Becse-Gregorok alapították. Róla több adat nincs. V. ö. Bunyitay, A váradi püspökség (II. 415-17. old.).
(Nagy-P.), a Japán-tengerben az orosz-szibériai partvidéken, az É. sz. 42,5 és 43° alatt, a povorotnij-fok és a Tyumen közt, számos szigettel. Hossza 185 km.-nyire nyulik be a szárazföldbe. Hat kisebb öbölre szakad, amelyek közt az Usszurii-, az Amur- és a Posszjet-öböl a legjelentékenyebbek. 1800 km. hosszu partjain 20 jó kikötő van.
Goodrich (l. o.) amerikai pedagogus álneve.
1. Károly, a német K.-afrikai gyarmat alapítója, szül. Neuhausban (Hannover) 1856 szept. 27. Történelmet és nemzetgazdaságot tanult. s 1880. Londonba ment, honnan visszatérve, 1884. márc. Behr-Bandelin gróffal Berlinben a német gyarmatosító társulatot alapította. Első útját még ugyanazon év okt. tett meg K.-Afrikába, s midőn megjött, 1885 febr. 12. sikerült a német K.-afrikai-társaságot alapítania. 1887. a zanzibári szultánnal egyezségre lépett, 1888-ban szervezte az Emin pasa fölkeresését tervező expediciót s midőn ez tárgytalanná vált (1889-ben Stanley már rábukkant Emin pasára), P. a expedicióval K.-Afrika belsejébe hatolt, a benszülött törzsfőnökkel több kereskedelmi szerződést kötött, útjában találkozott Emin pasával s 1890. Bagamojóba ért; 1891. K.-Afrika császári biztosává nevezték ki. 1895 nov. saját kivánatára rendelkezési állapotba helyezték. Irta: Willenswelt und Weltwille (Lipcse 1883); Deutsch-national kolonialpolit. Aufsätze (Berlin 1887); Die deutsch-ostafr. Kolonie in ihrer Enstehungsgesch. und wirthschaftl. Eigenart (u. o. 1889); Die deutsche Emin-Pascha-Expedition (München 1891); Gefechtweise und Expeditionsführung in Afrika (Berlin 1892); Das goldene Ophir Salamons (München 1895).
2. P. Keresztély Henrik Frigyes, schleswigi származásu csillagász, szül. Koldenbüttelben 1813 szept. 19., megh. Clintonban 1890 jul. 19. Berlinben s Göttingában elvégzett tanulmányai után Sartorius von Walterhausen alatt 1838-43-ig az Etna trigonometriai felvételét eszközlé, mire az olasz trigonometriai osztály igazgatójává neveztetett ki. 1848. politikai okokból elbocsáttatott, de az országban maradt s később őrnagyi rangban vett részt az akkori harcokban. Palermo bevétele után Franciaországba, majd Konstantinápolyba menekült. 1854. É.-Amerikába megy és 1858. a clintoni csillagvizsgáló igazgatója lett. Tág körben is ismeretes 48 apró bolygó felfedezése által (1861-89), különösen fontosak pedig jeles csillagtérképei, melyek e felfedezéssel szoros kapcsolatban állanak. 1874. P. vezette a Venus-átvonulásra küldött amerikai expediciót Új-Zélandba.
3. P. Phillis, l. Wheatley.
4. P. Vilmos Károly, német zoologus; szül. Koldenbüttelben 1815., megh. Berlinben 1883. 1842-76. Mozambiqueben, Zanzibárban és Madagaszkáron, valamint Kelet-Indiában utazott, ahol rengeteg természetrajzi muzeum állattárának lett igazgatója s e minőségében halt is meg.
regényes várkastély Silz közelében (Tirol), az Inn és az arlbergi vasút mellett. Előbb a Fuggerek, majd a Wolkenstein családé volt; 1893. Ferenc József királyunk vette meg a várat.
(ejtsd: piterszbörg), kikötőváros Virginia É.-amerikai állam Dinwiddie countyjában, Richmondtól D-re, az Appomattox-folyő és vasutak mellett, (1890) 22 680 lak., jelentékeny dohány-, pamutexporttal és virágzó iparral. 1864 jun. 15-től 1865 ápr. 3-ig Grant ostromzár alatt tartotta.
Jenő Ádám Hermann, német archeologus, szül. Heiligenhafenben 1836 aug. 16. Kielben és Bonnban klasszika-filologiát meg archeologiát tanult, 1859-61. Olaszországban, majd Hamburgban meg Londonban élt s aztán az erlangeni egyetemen habilitáltatta magát; 1864-1886. több helyütt tanárkodott s ekkor titkár lett a német császári archeologiai intézetnél Athénben, majd 1887. Rómában. Irta: Tehophrasti Characteres (Lipcse 1859); Kritische Bemerkungen zur ältesten Geschichte der Griech. Kunst (Plön 1871); Die Kunst d. Pheidias (Berlin 1873); Reisen in Lykien, Milyas u. Kibyratis (Luschannal együtt, Bécs 1889); Städte Pamphyliens und Pisidiens, mit Niemann és E. P. közreműködésével Lanckoronski Károly gróf adott ki (u. o. 1890-1892).