1. az ugyanily nevü járás székhelye, az orosz-szibériai partvidéken, Kamcsatka DNy-i partján, 418 lak., Bering és Lapérouse emlékével, jó kikötővel - 2. Az ugyanily nevü járás székhelye Akmolinszk orosz középázsiai területen, az Isim jobb partján, (1890) 16 218 lak. Faggyuolvasztással, bőrcserzéssel, gyapjumosással, jelentékeny állat-, bőr-, gabonakereskedéssel.
város Rio de Janeiro (ettől 43 km.-nyire) braziliai államban, a Serra d'Estrella egyik üstszerü mélyedésében, mintegy 5000 lak., pamutfonással, sörgyárral, szivar- és napernyőkészítéssel; elegáns villákkal és szőllőkkel. Mint nyaralóhelyet sokan felkeresik. 1845. alapították.
l. Petrezselyem.
(Petrozsény, P.-Dilsa), kisközség Hunyad vármegye P-i j.-ban, (1891) 3774 oláh, magyar és német lakossal, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral, pénzügyőrbiztosi állomással, fürész- és zsindelygyárral. P. a szénbányászat egyik jeletékeny gócpontja; az itteni szénbányákat már a mult században ismerték, de csak századunk negyvenes éveiben kezdték bányászni. Nagyobb arányu település 1867 óta történt, amidőn a brassói bánya- és kohótársulat kezdte a bányákat művelni; utóbb a kincstár is nyitott bányákat Lónyabányán, Petrillán s Deákgyarmaton. A széntelepek itt 730 m. mélységig sem érnek véget, ugy hogy a kimeríthetetlen kőszéntelep egyike Európa leggazdagabb barnaszén-medencéinek. A brassói bányatársulat évi termelése mintegy 21/2 millió q szén, egy millió frt értékben. Közelében van a Csetátye Bóli (l. o.) barlang.
kiágazik a magyar államvasutak piski-petrozsényi vonalából. Hossza 18, 057 km. Legnagyobb emelkedése 12,5‰, a legkisebb sugár 190 m. Áthidalja a Magyar-Zsilt és az Oláh-Zsilt. A forgalomnak átadatott 1892. Az engedélyezett tényleges befektetés tőkéje km.-enként 43 743 frt, összesen 790 000 forint. Megszereztetett 316 000 törzs- és 658 400 elsőbbséggel. A névleges tőke összege 974 400 frt. Az üzemet az államvasutak kezelik.
(gör.-lat.), nagyon kemény, határozatlan jellemü kőzeteknek régi neve; egyébként a. m. felzit (l. o.).
kisközség Hunyad vármegye puji járásában, (1891) 980 lak. A piski-petrosenyi vasút itt ölt hegyi jelleget, gyönyörü viaduktjával és bevágásaival. A község a vasúttól keletre a Sztrigy mellett szóródott szét. A Sztrigy szűk völgyén felfelé haladva van a Zuhogó (Sipotuluj) vizesés. A völgynek legnagyobb érdekessége a jobb parti meredeken levő csontbarlang (Inkey-Béla-barlang). Ez Hunyad vármegyének ez idő szerint egyetlen csepkőbarlangja. A barlang-iszapból a barlangi medve (Ursus spelaeus Blumb.) midenféle koru példányainak, de legkivált fiataljainak csontjai fordul elő. V. ö. Téglás Gábor, Egy új csontbarlang a déli Kárpátok szegélyzetéből (Magyar tudományos akadémia mathem.-természettudományi Közlönye XXIII. köt. 1. r.).
(Petróc), kisközség Bihar vmegye belényesi j.-ban, (1891) 814 oláh lak., vasércbányákkal és vasművel, mely utóbbi jelenleg szünetel.
az ugyanily nevü járás és Olonec orosz kormányzóság fővárosa, püspöki székhely, az Onega-tó Ny-i partján, (1890) 12 111 lak., nagy vasöntővel; kikötővel- fa-, gabona- és halkereskedéssel; székesegyházzal; természetrajzi, történelmi és etnográfiai muzeummal.
bolgár hadügyminiszter, szül Sumlában 1861. Ott járt középiskolába, de tanulmányait, melyeknek körében főleg a matematikával foglalkozott, de nem fejezhette a kiütött orosz-török háboru miatt. Ennek vége után besorozták a hadapródok közé. A szerb-bolgár háboru kiütésekor (1885 nov.) őrnagy volt s mint a sereg lelke, nagy érdemeket szerzett. A háboru befejeztével Battenberg Sándor fejedelem, ki nem rokonszenvezett vele, kénytelen volt hadügyminiszteré kinevezni, amely állását Ferdinánd fejedelem alatt is megtartotta. P. nem tartozik az oroszbarát politikát űző bolgár államférfiak közé, hanem nagyon is szivén hordja hazája teljes függetlenségét. 1886 aug. 18. tárcájától, az oroszbarát politika miatt megvált.