Gyula, német bibliografus, szül. Drezdában 1812 nov. 25., megh. u. o. 1891 jan. 17-én. Lipcsében filologiát tanult, 1839-ben János herceg (később király), 1853. pedig Albert trónörökös könyvtárosa is lett, s 1859. udvari tanácsosi rangot kapott. Fő munkája: Anzeiger für Litteratur u. Bibliothekwissenschaft (1840-86), melynek pótlékai: Adressbuch der Bibliotheken Deutschlands mit Einschluss von Österreich u. des Schweiz (5. kiad. Drezda 1875) és Bibliotheca bibligraphica (lipcse 1866). Irta még: Catalogus Indicis librorum prohibitorum et expurgandorum (Drezda 1859); Katechismus der Biblithekenlehrer (Gräfel átdolg., Lipcse 18909; Catalogus bibliothecae Theocriteae (Drezda 1866); Biblographea Dantea ab anno 1865 inchoata (Lipcse 1880) stb. Kiadta még Falkenstein báró életrajzát (u. o. 1882) és több iratot János szász királyról.
1. József, fizikus és matematikus, a felsőbb mennyiségtan tanára, a bécsi császári akadémia rendes és a magyar tud. akadémia kültagja, szül. 1807 jan. 6., megh. 1891 szept. 17. Művei: Bericht über die Ergebnisse einiger dioptrischen Untersuchungen (Pest 1843); Integration der linearen Differenzialgleichungen mit constanten und veränderlichen Coefficienten (2 köt., Bécs 1853-59).
2. P. Ottó, matematikus, szül. Bélán (Szepesség) 1809., megh. 1833 aug. 28. 1851-57. a kir. József-ipartanodán az erőmű-géptan tanára, 1858 óta pedig a budapesti tudomány-egyetemen a felsőbb mennyiségtan tanára és a magyar tud. akadémia rendes tagja volt. Számos tankönyvet irt, melyek közül néhány német nyelvben is megjelent.
(franc., ejtsd: pő a pő) a. m. lassankint.
l. Imperatoria és Disznókömény.
Tourn.(növ.), l. Disznókömény és Athamata.
Gáspár, német tudós, szül. Bautzenben 1525 jan. 6., megh. Dessauban 1602 szept. 25. Tanult Vittenbergában, hol Melanchtonnak lakó- és asztaltársa volt s később 1550. legfiatalabb leányát is feleségül vette. Sokoldalulag képzett egyén lévén, 1545. magister, 1554. pedig a matematika, s 1560. az orvosi tudományok rendes tanára lett. Ágoston szász választó-fejedelemmel való első személyes találkozása alkalmával ennek bizalmát oly mértékben megnyerte, hogy az összes szászországi tudós iskolák főfelügyeletét reá bizta és vittenbergai tanárságának megtartása mellett választó-fejedelmi háziorvossá lett. De a Curäus orvos által irt, ámde P.-nek tulajdonított kálvinista irányu mű Exegesis perspicua controversiae de coena Domini (1572) a lutheránus hajlamu választó-fejedelemt a legnagyobb mértékben elkeserítette ellene, ugy hogy a korábban kedvelt ember nehéz fogságra itéltetett s 1575-től kezdve 11 éven át szigoru fogságban tartatott. Kiszabadulván, mint orvos működött. Nagy számu orvostudományi, matematikai, történeti, teologiai és bölcseleti munkát hagyott hátra; sőt megirta saját fogsásának történetét is.
(franc., ejtsd: pöpl) a. m. nép.
Konrád, német régiségbuvár, szül. Augsburgban 1465 okt. 14., megh. u. o. 1547 dec. 28-án. Padovában jogot tanult, egy ideig Rómában tartózkodott, de 1493. szülővárosába tért vissza, melyet több birodalmi gyülésen képviselt. I. Miksa császárnak kedves embere és kora egyik kiváló régésze volt. Róla nevezték el a római birodalom egyik térképét (l Itinerarium), melyet Celtestől kapott. Azonkivül a császár parancsára sok anyagot gyüjtött római feliratok másolataiból, melyeknek egy részét ki is adta (Romanae vetustatis fragmenta 1505 és Inscriptiones Romanae, 1520), a többi kéziratban maradt. P., Welser Margit folytatta férje művét és szintén irt össze egy római feliratgyüjteményt (megjelent Mertens kiadásában, Ágota 1778). V. ö. Herberger, P. in seinem Verhältniss zu Kaiser Maximilian (Augsburg 1851).
Irén, énekművésznő, szül. Zimonyban 1866 ápr. 17-én. 15 éves korában a bécsi konzervatoriumba lépett, Gänsbachernél befejezvén tanulmányait, egyhangulag az első díjat, arany emlékérmet, nyerte. Hamburg, Frankfurt, München (3 évig), Hannover elsőrangu operáinál volt szerződve, majd Amerikában nagy hangversenykörutat tett a new-yorki szimfonia-zenekarral és Damrosch Walterrel, s a new-yorki angol dalszinházban (Metropolitan Operahouse) énekelt. Hazatérve, 1894. nov. hangversenyén üde hangjának melegségével és ritka szép magasságával (es'') épp ugy elragadta a nagy közönséget mint koloraturájával s egész előadásának művészi voltával a szakértőket. A szinpadra azonban nem lépett; nőül ment Futtaki Gyulához (l. o., 1895 okt.), aki 6 hét mulva meghalt. Félév után a m. kir. operaházban mint Szilágyi Erzsébet (Erkel Hunyadi Lászlójában) olyan páratlan sikerrel lépett fel, hogy azonnal szerződtették. Több mint 80 szerepe felöleli a szubrett, koloratur és lirai teljes szerepkörök mellett még a drámainak azt a részét is, mely nem követel szokatlanul nagy erőt.
l. Onötvények.