Pennsylvania É.-amerikai állam legnagyobb városa az É. sz. 39° 47' és a Ny. h. 75° 10' alatt a Shuylkull s Delaware összefolyásánál. 154 km.-nyire az Atlanti-oceántól, (1890) 1 046 964, a vele szemben fekvő Camdent is beleszámítva 1 105 277 lakossal. New-York után az É.-amerikai államokban a legjelentékenyebb iparral, amely 1890-ben 259 000 munkást foglalkoztatott és 570 millió dollár értékü árut produkált. A legfontosabb iparágak a cukorfinomítás, cipőgyártás, a kémiai ipar, a gyapju-, pamuszövés, gép- s különösen lokomotivgyártás és hajóépítés. A kereskedés a közeli parti helyekkel különösen szénben igen jelentékeny. Mivel a Delawareon tengeri hajók is feljöhetnek, a külfölddel való kereskedés is jelentékeny. Az összes import 1893-ban 58,8, az export 43,4 millió dollárra rugott. A főbb kiviteli cikkek: gyapju, cukor, melassz, vasércek; a kivitel tárgyai: petroleum, pamut, olajpogácsa, szalonna, zsír, élő állatok, dohánylevél. Liverpoollal és Antwerpennel rendes hajóösszeköttetésben áll. P. 40 km. hosszu és 8-16 km. széles és 335 km2-nyi területet borít. Jellemző, hogy benne nagy bérkaszárnyák nincsenek; még a szegényebb családok is külön-külön házakban laknak. város középpontja a városháza (Public building) az unió egyik legnagyobb épülete; 148 m. hosszu, 143 m. széles; földszintje gránit, többi része fehér márvány; a 155 m. magas tornyán Penn szobra áll. Itt szeli egymást P. két fő utcája: az É-ról D-nek vonuló Broad-street és a K-ről Ny-nak vonuló Market-Street. A Shuylkill mellett a Chestnot-streetben van a postapalota, a régi városház vagyis Independence-Hall, mivel 1776 jul. 4. itt mondották ki az É.-amerikai államok függetlenségét, végül a Parthenon mintájára épített vámház. A templomok közül a kiválóbbak: a Grace-Baptist-temple a Broad-streeten, a kupolás kat. székesegyház a Logan-squareon, a zöld szerpentinből épített luth. Church of the Holy Communion. A legkiválóbb bank- és biztosítási üzletek épületei a Drexel-Building és a Pennsylvania életbiztosító-társaság épülete. Jelentékenyebb épületek még a fehér márványból álló pénzverő, az arzenál, a művészeti, a zene- és a természettudományi akadémia, amely utóbbival kitünő szakkönyvtár és jelentékeny gyüjtemények vannak összekötve. Nagy könyvtárak: P.-, Ridgway- és Mercantile-Library. A kiválóbb jótékony intézetek és kórházak: a Derxel-Home (diakonisszák háza) és a korintusi ízlésben épített Girard. college, földünk legnagyobb árvaháza. A Delaware partján vannak hajógyárak és a viz mentén feljebb Port-Richmond, az óriási széndockokkal meg egy gabonaelevátorral. A shuylkillen számos híd vezet át Ny.-P.-ba, amelyet kertek és villák díszítenek. Ebben van az University of Pennsylvania, az állam legnagyobb iskolája, amely egy collegből, orvosi fakultásból, állatorvosi, jogi, filozofiai és biologiai stb. osztályokból áll. É-ra tőle van a Drexel-Institute nevü ipariskola, gyüjteményekkel és könyvtárral. A Shuylkill mindkét partján terül el a Fairmunt nevü 1290 ha.-nyi területet magában foglaló park. 1876. itt volt a világkiállítás. Ny-i oldalán áll a Memorial Hall értékes gyüjteményekkel és a Horticultural Hall nevü nagy növényház. Közelében látható Humboldt és mások emlékszobra és az állatkert. A legfontosabb szinházak: Academy of Music, Chestnot Street Theatre, Park Theatre és Grand Opera House. A legfontosabb hirlap a Public Ledger. P. alapítója 1683. Penn William volt. 1774 szept. 5. itt gyült össze azon kongresszus, amely 1776 jul. 4-én az Egyesült-Államok függetlenségét proklamálta. 1777. P.-t az angolok megszállották, de 1778. kénytelenek voltak elhagyni. 1787 máj. 25-től szept. 17-ig itt tartotta üléseit azon kongresszus, amely a még máig is érvényben levő alkotmányt csinálta. 1790-1800. az unió fővárosa volt. V. ö. Scharf és Westcott, Hist. of P. (1884)- P. and environs (1889).
(gör., a. m. testvérszerető), II. Attalos pergamon és II. Ptolemaios egyiptomi király mellékneve.
L. (növ.), l. Jázmincsere.
(egyipt. Pi-lak a. m. Lak szigete), nilusi sziget a folyó első zuhatagjának D-i oldalán; későbbi időben Egyiptom D-i határa volt, nevezetessége azonban műtörténeti jelentőségében rejlik. Legrégibb emlékei II. Nektanebis (Kr. e. 361-345) király idejéből származnak. Kiemelendő az Isis-templom, melyet II. Ptolemaios Philadelphos idejében kezdtek építeni (előudvarát és perspektiv átnézetét l. Építészet, II. melléklet 14. és 17. ábra). P. szomszédságában ezeknél sokkal régebbi emlékeket rejtenek Bige és Konosszo szigetek; az utóbbi a régi görögök Avatonja («ahova tilos a belépés», t. i. a profán embernek), ahol a hagyomány szerint Osirist eltemették. P. szigetén ez idő szerint nobiaiak laknak, modern neve Dsezire-el-Birbe (a templomok szigete). V. ö. Bénédite, Description et historie de l'île de Philé (Páris 1893).
János, Nepomuk (l. 35. 3.) szász király irói neve.
ókori görög vígjátékiró, Szirakuzából származott, Kr. e. 330. Athénben találjuk, mint Menandros győzelmes versenytársát, akit tulszárnyalt a személyes komikum használatában. Ptolemios is meghivta Alexandriába, de P. visszatért Athénbe és ott is hal meg közel 100 éves korában. Kr. e. 262., épp mikor a szinpadon megkoszoruzták. 97 szinműve közül (a töredékeket Menandroséval együtt Meineke adta ki 1823.) kettőt Plautus (l. o.) is utánozott (Trinummusában és Mercatorában).
és Baucis, az ókori mitologiában öreg házaspár, mely a hitestársi hűségnek jelképe volt. A hitrege szerint Frigiában laktak egy szegényes kunyhóban, midőn az istenek elhatározták, hogy az emberiséget próbára teszik. Zeus és Hermes szegény vándorokként jöttek a földre, de P. kivételével senki sem akarta őket befogadni, mire büntetésül az egész környéket özönviz pusztította el, csak P. kunyhója változott által fényes templommá, melyben az isteneket szolgálták, mig végtére saját kérelmökre egy időben váltak meg az élettől és az istenek fákká változtatták őket. A mondát legszebben Ovidius dolgozta fel Átváltozásaiban (8. köt., 621. s köv.).
(tör. Filat), város a janinai török vilajetben a Kalama folyótól É-ra, a tengertől Janinába vezető nagy út mentén, 3000 lak.
szétszórva épült városka Messinia görög nomoszban, Kiparisszia eparchiában, a Peloponnezus Ny-i partján, gimnázium, felsőbb népiskola, mazsolaszőllő-termelés, (1889) 8973 lak.
Emánuel, szavójai herceg, született 1528., megh. 1580. Előbb papi pályára szánták, később katona lett s mint a császári hadak vezére St. Quentinnál megverte a franciákat. A cateaucambrésisi béke után I. Ferenc franci király leányát, Margitot vette nőül. E házassága révén visszanyerte az atyja által leveszett Szavóját és a piemonti hercegséget.