Schott. (növ.), az aroideák génusza, több mint 100 faja Amerika tropikus vidékein terem. Tejelő, többnyire kúszó félcserje. Szára számos mellékgyökeret bocsát, vele a fákon kúszik, tehát tehernövény. Csinos sallangos vagy márványozott levele vagy virágburokjának brillians szine kedvéért gyakran üvegházban ápolják, sőt szobadísznek is alkalmatos. A P. Selloum C. Koch levele vastag, bőrnemü, fénylő sötétzöld, 6 dm. hosszu, aránylag széles, szárnyasan szabdalt, alsóbb sallangjai lantformán metszettek. Levélnyele 1 m. vagy hosszabb. A P. pinnatifidum-ot Kunth tőle csak a hosszura nyult egyszerü szár kölönbözteti meg. A P. erubescens Rümpl. virágburka biborpiros, levele nyilasszives. Magasra kúszik, falzatot befuttatni célszerü vele.
a trójai mondakör egyik alakja, hires íjász, aki mint a Oeta-melléki maliak királya vonult Trója alá, de útközben egy mérges kígyó megharapta és sebe olyan förtelmes szagu volt, hogy Odysseus tanácsára Lemnoszban hagyták. Itt tengődött 10 évig, de minthogy Heraklesnek a lernai hidra mérgébe mártott nyilai nélkül a jóslat szerint Trója nem volt elfoglalható, azok a nyilak pedig Heralkes hagyatékaként P.-nél voltak, a görögök elküldtek érte, machaon meggyógyította s ekkor a hires íjász Párist elejtette. Ph. története a görög tragédia kedves tárgya. V. ö. Milani, Il mito di Filottete (Firenze 1879) és Wolf (Vajda) Károly, Ki hozta vissza P.-t Memnos szigetéről (Egyet. Philol. Közl. 1879).
krontonból származó görög filozofus, Kr. e. 450 körül élt és Pythagoras követője volt. Sajátságos világnézet megalapítója, mely szerint a világ középpontja a tűz, mely mindennek életet ad, a többi égi test e körül kering, a közelebbiek kisebb, a távolabbiak nagyobb sebességgel. Igy tehát első volt, ki a Napot tartotta a világ központjának.
az ókori mitoszban Pandion athéni királynak és Zeuxippének fia, testvéreivel (Prokne, Ereditheus és Butes, l. külön-külön), egy-egy mitoszi mondának központja. Prokne Tereusho, Arese fiához, Fókusz királyához ment férjhez és Ityst szülte neki. Ekkor azonban Tereus szenvedélyre gyult P. iránt; azért Proknét elrejtette, P.-t pedig azon ürügy alatt, hogy első meghalt, erőszakkal nejévé tette, hogy pedig ne panaszkodhassék, nyelvét kivágta. P. végre mégis megtudta a valót, testvérének egy ruhába szőtten elpanaszolta sorsát, mire a nővérek közösen megölték Ityst és Tereusnak feltálalták. Ez viszont gyilkos haraggal vette őket üldözőbe, mely haragtól nem tudtak volna szabadulni, hacsak az istenek egy-egy madárrá nem változtatják őket; Tereust karvallyá, Proknét fecskévé, P.-t fülemülévé.
(állat), l. Fülemüle.
város frigiában, l. Akser.
l. Philo.
(a. m. finnbarát), Fábián István magyar iró és finnista nyelvész álneve.
az achájai szövetség hadvezére, szül. Megalopoliszban Kr. e. 253., melynek védelmében, nemkülönben a szellasziai csatában kitüntette magát. Csalódva a hellének szabadságszeretetében, elébb Krétában képezte ki magát a hadügyi ismeretekben, majd 207. az achájai szövetség hadvezére lett. Mint ilyen újból szervezte a sereget és kivált a lovastaktika terén a görögök legnagyobb hadvezéreinek sorába emelkedett. Rövid távollét után, melyet Kréta szigetén töltött, visszatért hazájába, mely Nabis spártai tirannulssa hadakozott, kinek háta mögött mát ott volt a féltékeny Róma és ennek vezére T. Quinctus Flaminius. P. megverte Spartát és kényszerítette, hogy az achájai szövetséghez csatlakozzon, mely igy soha sem létezett hatalomra emelkedett. Róma ezt irigyelvén, egymásután elszakadásra birta Spartát s Messzenét, amit P. fegyveres kézzel megtorolt, de egy szerencsétlen csata után a messzeniek hatalmába kerülvén, a börtönben megmérgezték. 70 éves korában igy szállott a sírba az utolsó hellén, kinek életrajza Plutarchosnak egyik legszebb alkotása.
(franc., A sanssoucii bölcs), igy nevezte magát Nagy Frigyes porosz király műveinek 1765. kiadott első gyüjteményében, melynek címe: Oeuvres du Philosophe de Sanssouci. Au Donjon du Château. Avec privilege d' Apollon.