Phönix

a görög mitologiában, l. Phoinix.

Phönixhutta

(Fönixhutta, Rolovahutta), kisközség Sáros vármegye sirokai j.-ban, (1891) 192 tót lakossal, vasúti megállóval; határában vasércbányák vannak.

Phönix-lapok

Komáromy Mihály ügyvédtől föltalált, a hektográf-masszához hasonló sokszorosító anyag. A velök való számos sokszorosítási eljárás között nagy feltünést keltett az, amellyel valamely fa-, acél- vagy kőmetszet pár perc alatt tisztán vegyi úton, megsokszorosítható papirosra; sőt üvegre, porcellánra is beégethető.

Phönix-rend

vagy máskép Hohenlohe hercegi házirend. Alapította 1757 dec. 29-én I. Fülöp Ernő Hohenlohe-Waldenburg-Schillingsfürst hercege. Fia, I. Károly Albert 1770. egy második osztályt csatolt hozzá. Középpajzsa kerek, kék szinü, előlapján aranyszegélyü vörös gyűrün belül «In senio» fölirat, ez alatt lángokból kiemelkedő ezüst fénix. Hátlapján hermelinszélü kék hercegi kalap alatt E. P. monogramm. Szalagja karmazsin-vörös, két-két arany- és ezüst gyöngyszinü szálcsikkal.

Phönix-szigetek

szigetcsoport a Csöndes-oceánban, a Gilbert és Ellice szigetektől K-re; 10 sík felületü korállsziget, összesen 42 km2 területtel, csaknem minden növényzet nélkül. Az észak-amerikaiak csak guanó-telepeik miatt lakják és keresik föl időnkint; a Swallow és Howland szigeteken egy megsemmisült kultura nyomaira (épületromok) akadtak.

Phraates

5 parthus király neve, l. Parthia.

Phragmidium

Link. (növ.), l. Rozsda.

Phragmires

Trin. (növ.), l. Nád.

Phraortes

1. az első médiai királynak, Deiokesnek apja; - 2. Deiokesnek fia és utóda, aki 22 évig tartó uralkodása alatt (Kr. e. 656-635) a persákat és más népeket meghódította, de végül az asszirokkal szemben maga is elbukott.

Phrixes

az ókori görög mitoszban Athamas bedeiai királynak Nephelétől lett fia, akit mostoha anyja Ino gyülöl és Zeusnek akart feláldozni. P. azonban testvérével, Hellével (l. o.) egy bűbájos természetü koson megszökött, melyet Hermes küldött volt a testvéreknek. Helle beleesett a tengerbe (Hellespontos), P. azonban szerencsésen eljutott Kolkiszba, ahol a kost a bujdosókat óvó Zeusnak áldozta fel, az aranygyapjat pedig Aetes, kolkiszi királynak ajándékozta.


Kezdőlap

˙