a mindennapi életben az a tér, amelyen a napnak bizonyos óráiban a vevők és eladók adás-vétel céljából összegyülnek. Legtöbbnyire a napi fogyasztásra szükséges élelmi és háztartási cikkek és házi eszközök kerülnek itt vásárra. (L. Vásár.) A kereskedelmi forgalomban már szélesebb értelemben használják e fogalmat s a keresletnek és kinálatnak összegét fejezik ki általa. A P. terjedelme nagyon különböző lehet a szerint, amint az illető áru kereslete és használata jelentkezik; vannak áruk, amelyeknek P.-a az egész világ, másoké már csak egy-egy kis szűk gazdasági terület. V. ö. Földes, Társad. gazdaságtan (I.).
(lat.) a. m. kegyes alapitvány.
(ejtsd: piacsendza), olasz tartomány Emilia compartimentóban, Cremona, Milano, Pavia és Parma közt, 2355 km2 területtel, (1881) 226 717, az 1893-iki becslés szerint 229 250 lak. D-i részében benyulnak a Liguri Apenninak ágai, amelyek a Monte-Neróban 1754, a Monte-Regolerben 1710 és a Monte-Roncallában 1667 m.-nyire emelkedik. É-i része sík és termékeny. Az É-i határán folyó Póba ömlik a Tidona, Trebbia, Nure, Chero és Arda. A fő termékek: a buza, kukorica, bor és dinnye; jelentékeny a szarvasmarha- és sertés-, továbbá a selyemhernyó-tenyésztés. a tartomány két járásra oszlik; ezek: Fiorenzuola d'Arda és P. - 2. P., az ugyanily nevü tartomány és járás fővárosa, 150 km.-nyire a Pótól, amelyen vasúti és hajóhíd vezet át és vasút mellett, (1881) 34 987, az 1893-iki becslés szerint 37 500 lak., márványbányával, selyemszalagszövéssel és fonással, gyapju- és pamutkelme-, kalapkészítéssel; erődítményekkel; széles és egyenes utcákkal, néhány szép térrel, aminő a Piazza de' Cavalli, amelyen Farnese Alessandro és Ranuccio hercegeknek Mocchi Francesco által készített lovasszobrai állanak, továbbá a Piazza del Comune Romagnosinak, az államjog egykori tanárának márványszobrával. 50-nél több temploma közül a kiválóbbak: a lombardiai román stilusban épített dom (1122-1233) Guercino és Carracci freskóival, 100 oszlopon álló kriptával és IX. Pius pápának Dupré által készített siremlékével; a renaissance-ízlésben 1499-1511. épített San Sisto a sixtusi madonna kópiájával Aranzinitől- Sant' Antonio, azelőtt székesegyház, szép gót előcsarnokkal és egy 8 oszlopon nyugcó campanilével; Sta Maria di Campagna Podenone freskóival. A számos palotája közül a legnagyobbak: a pompás Palazzo del Comue (XIII. sz.); az 1558. Vignola által épített Palazzo Farnese, amely most kaszárnya és a Palazzo dei Tribunali. Többféle skolán kivül van P.-nak nyilvános könyvtára (129 000 köt., 5800 füzet, 2810 kéziratÖ, ezüstbe kötött értékes paszlteriummal, amely egykor II. Lajos császár nejéé, Engilbergáé volt; szép szinháza, egy archeologiai és paleontologiai muzeuma és több kórháza. P.-t Kr. e. 219. Colonia Placentia néven a rómaiak alapították, 200. a gallusok feldulták, de a rómaiak újra felépítették és megerősítették. A középkorban önálló köztársasággá lett, de csakhamar felváltva néhány hatalmas olasz család (Scotti, Torriani) vette birtokába; 1332. a Viscontiak hatalmába esett. E család kihaltával 1447. P. el akart válni Milanótól, de Sforza Ferenc meghódította. 1511. Parmával együtt a Farnese család hatalmába került és azután Parma sorsában részesült. 1746 jun. 16. az osztrákok Lichtenstein herceg vezérlete alatt legyőzték az egyesült spanyol-francia hadat.
l. Lebrun (5).
Jakba, I. Károly király udvari orvosa, később titkos kancellárja volt. Egyházi ember lévén, a király szolgálatait egyházi javadalmakkal jutalmazgatta. Igy lőn 1330 előtt hájszentlőrinci (Bodrog vmegye) prépost, 1331 jan. 6. pozsonyi prépost, 1333 elején csanádi püspök. Tiz év mulva pedig zágrábi püspök. Megh. Budán 1348 okt. 16. 1332. őt küldött követül a pápai és nápolyi udvarokhoz a fiai és Károly calabriai herceg leányai közt kötendő házasság ügyében. 1333. pedig a királyt nápolyi útjára kisérte. Alkalmasint unokaöccse volt az a Piacenzai Jakab, ki 1374. mint királyi ügyész, Nagy Lajos jogait a sziciliai királyságra pápai trón előtt védelmezte. V. ö. Új Magyar Sion (1881, 189-91); Pór, Nagy Lajos (19, 532).
(ejtsd: piacsere) v. a piacere, olasz zeneelőadási kifejezés, a. m. szabadon, tetszés szerint, taktus nélkül.
(ol. ejtsd: piacsevole), zeneelőadási műszó, a. m. kecsesen, behizelgően.
bizonyos helyen és időben valamely áru középára. A kereskedelmi törvény szerint, ha a felek a vételárt P.-ban kötötték ki, egyéb megállapodás hiányában a teljesítést helyén és idejekor jegyzett középár értendő. Ily árjegyzés hiányában a teljesítés helyéhez legközelebb eső piacon jegyzett középár az irányadó. A felek azonban az illető piacon a teljesítés idejekor kötött vételi szerződésekkel a jegyzettől eltérő középárt igazolhatnak, mi fölött minden egyes esetben a biróság belátás szerint határoz (339. §). A P.-nak továbbá jelentősége van akkor, amikor a vevő a késedelmes eladó ellenében teljesítés helyett kártérítést követel; a kártérítés tárgya ez esetben rendszerint a különbözet, mely a szerződési és a piaci ár között mutatkozik (356. §). Bizománynál a P.-nak az a jelentősége is van, hogy ha a bizomány tárgya piaci árral biró áruk vétele v. eladása, a bizományos, ha csak megbizója máskép nem rendelkezett, a megszerzendő árukat eladóként maga szolgáltatja, a bizományba átvett árukat pedig vevőként maga megtarthatja. Ez az ügyletnek u. n. «in sich» (magában) megkötése (381. §).
a mezőgazdaságban azok a növények, melyeknek terményeit nem a gazdaságban használják fel, hanem a piacon értékesítik. Ide számítják a gabonaféléket, hüvelyes veteményeket, az ipari és a kereskedelmi növényeket (l Iparnövények). Velök szemben a takarmánynövények állanak. Az okszerü gazdálkodás és különösen a szántóföld termőerejének fentartása céljából fölötte fontos, hogy a mezőgazdasági termelésnél a piaci és takarmánynövények között arány legyen. A P. általában sokkal nagyobb mértékben vesz igénybe a talaj erejét, mint a takarmánynövények, mely utóbbiaknak egész termése takarmányul használva, trágya alakjában a földbe kerül vissza, mig a P. legértékesebb és a talaj legfontosabb alkatrészeit magába foglaló terményei eladatni szoktak. Ha ennélfogva a P. valamely gazdaságban tulságos arányban termeltetnek, ez a körlemény nagyban hozzá fog járulni a talaj fokozatos kimerüléséhez. Ez okokból a legtöbb gazdaságra nézve a talajerő fentartása szempontjából feltételnek tekintendő, hogy a mezőgazdasági termő területnek (szántóföld, rét és legelő együttvéve) mintegy fele része P., másik fele a takarmány termelésének legyen szánva. Különben minél kedvezőbbek a gazdaság talaj- és éghajlati viszonyai, annál inkább fokozható a P. területe, esetleg 60%-ig, ellenkező esetben leszállítandó egészen 40%-ig. V. ö. Hensch A., Jószágberendezés- és kezeléstan (Magyar-Óvár 1895).
(lat. a pium desiderium többese) a. m. jámbor kivánságok, jámbor, teljesületlen óhajtások.