(Cumbre de Mulhacan, Mulahacen) a. m. Mulej-Hasszán-csúcs, melyet Granada utolsó előtti arab királyáról neveztek igy. D-i Spanyolország, tehát Ny-i Európa legmagasabb hegycsúcsa (3481 m.) a Sierra Nevada hegységben. Közelében emelkedik a Picacho de Veleta (l. o.).
vulkán, l. Teneriffa.
(ejtsd: pikó), 1. Ferenc, francia festő, szül. Párisban 1786 okt. 17., megh. u. o. 1868 márc. 15. David és Vincent tanítványa, műveiben a klasszicista irány hagyományait érvényesítette és mint egy nagy iskola vezetője, hasonló szellemben működött. Művei közül legnevezetesebbek: Amor és Psyche (1819); Ráfáel és a Fornarina; Zafira halála (Páris, Ste-Sévérine-templom); Elektra és Orestes (páris. Luxembrourg-muzeum); Madonna (Páris, Notre Dame de Lorette); két allegoriai mennyezetképe a párisi Louvreban; Krisztus és a próféták falképei a párisi St. Vencent de Paul templom apszisában stb.
2. P. György, francia történetiró, szül. Párisban 1838 dec. 24. Jogot tanult s 1865. a szajnai törvényszéknél biró lett; 1877. Dufaure meghivta az igazságügyminisztériumba a bűnügyi és kegyelmi ügyosztály igazgatójának. 1879. a Parlement c. balközép-párti hirlap szerkesztője, 1878. Thiers helyébe az akadémia tagja, 1896 óta mint Simons utóda, az akadémia tagja, 1896 óra mint Simons utóda, az akadémia állandó titkára. Nevezetesebb művei: Recherches sur la mise en liberté sous caution (Páris 1863); Les élections aux États généraux dans les provinces de 1302 á 1617 (u. o. 1874); Le parlement de Paris sous Charles VIII. (u. o. 1877); La réforme judiciaire en France (u. o. 1881); M. Dufaure, sa vie et ses discours (u. o. 1883); Un devoir social et les logements d'ouvriers (u. o. 1885). Fő munkája: Histoire des États généraux et leur influence sur le gouvernement de la France de 1355 á 1614 (2. kia., Páris 1888), melyet az akadémia már két ízben a Gobert-jutalommal tüntetett ki.
(bány., franc., ejtsd: pikotázs), az aknát, ha meg akarjuk óvni a vizek beszivárgásától, fából vagy vasból készült vizálló biztosítással látjuk el. A fagerendákat igen pontosan egymásra illesztjük, a hézagokba pedig száraz fából készült ékeket verünk; ezt a ékverést nevezik P.-nak. A vasburkolatu aknákban is hasonlóképen faékeket verünk a hézagokba és ugy akadályozzuk meg a viz beszivárgását.
(ejtsd: pikpüsz), Páris ilyen nevü utcájáról elnevezett világi papokból és laikusokból alakult társaság, melynek célja kezdetben: a szegény gyermekek díjtalan tanítása, az oltári szentség imádása, a prédikálás és önmegtagadás volt. Alapította Condrin Péter József Áldozópap (szül. 1768., megh. 1837 márc. 27.). VII. Pius 1817 jan. 14. alapszabályait megerősítette, u. a. évi nov. 17. kelt bullájával pedig a társaság fő céljává az Európán kivül való hithirdetést jelölte ki. Van e társaságnak női ága is (1804 óta) amelynek tagjai az oltári szentség imádásán kivül szegény leányok tanításával foglalkoznak. Fő székházuk Párisban van, számos fiókkal. Van házuk Valparaisóban és 1849 óta Limában (Peru).
l. Duboisia.
természetrajzi nevek utána Pichet Ferenc Gyula (l. o.) nevének rövidítése.
Poitiers latin neve.
(ejtsd: pikté), 1. Ferenc Gyula, P. de la Rive, francia természetbuvár, szül. Genfben 1809 szept. 27., megh. u. o. 1872 márc. 15. A zoologia és az anatomia tanára volt 1835-től haláláig szülővárosában. Irta: Histoire naturelle des insectes néoropteres (2 köt. Genf 1841-55); Traité de paléontologie (2 kiad., 4 köt. Páris 1853-57); Description des mollusques fossiles dans les environs de Geneve (u. o. 1847-54); Description des quelques poissons fossiles du mont Liban (u. o. 1850; új soroz. 1860); Mélanges paléontologiques (u. o. 1863-67); stb. V. ö. Soret, P. (Genf 1872).
2. P. Márk Ágost, svájci fizikus, csillagász és meteorologus, szül. Genfben 1752 jul. 23., megh. u. o. 1825 ápr. 19. A hires saussure tanítványa és tudományos utazásain kisérője volt. 1786. szülővárosában tanár lett, később pedig az ottani akadémia elnöke. Miután Genfet Franciaországhoz csatolták, 1803. a Tribunat tagja és titkára és 1807. a közoktatás 15 felügyelőinek egyike lett. P. még a párisi reformált konzisztoriumnak, a genfi Soc. de physique et d'hist. nat.-nak (melynek alapítói közé tartozott) s a Royal Society-nak tagja és a genfi csillagászati obszervatoriumnak igazgatója is volt. 1796. fivérével és Maurice-szal együtt a Bibliotheque britannique c. folyóiratot alapította melynek célja volt, hogy az Angliában tett fölfedezéseket és az ott megjelent műveket elterjessze és melynek címe 1816-tól fogva Bibliotheque universelle volt. P. számos fizikai, csillagászati és meteorologiai művet irt.
3. P. Raoul Péter, svájci tudós, szül. Genfben 1842 jun. Szülővárosa egyetemén volt tanár s 1877. az addig állandó gázoknak ismert oxigént, nitrogént és hidrogént erős nyomással és hűtéssel cseppfolyókká változtatta; készített egy jéggépet is, mely a fagyasztást kénsavas és szénsavas vegyülékkel eszközölte, utóbb pedig kisérleteinek gyakorlati kihasználására Berlinben egy részvénytársaság is alakult. Irta: Méroire sur la liquéfaction de l'oxygene, la liquéfaction et la solidification de l'hydrogene et sur les théories des changements des corps (Páris 1878); Synthese de la chaleur (u. o. 1879); Nouvelles machines frigorifiques basées sur l'emploi de phénomenes physico-chimiques (u. o. 1885) stb.
l. Piktek.