(állat), l. Özöndékek.
a muzsák (l. o.) mellékneve.
Miklós, Peru köztársaság jelenlegi elnöke, szül. 1839. Előbb mint ügyvéd kereste kenyerét, azután a katonai pályára lépett és amellett mint politikus is kezdett szerepelni. 1869-ben pénzügyminiszter lett. Ebben az állásban annyi visszaélést követett el, hogy vádat indítottak ellene, mire P. külföldre menekült, 1876. visszatért és felkelést rendezett, mely azonban kudarcot vallott. Erre számkivetésre itélték. 1879. újra forradalmat támasztott és csakugyan magához ragadta a diktátori hatalmat, de 1881. elűzték. 1890. fellépett mint elnökjelölt, meddő eredménnyel, 1895. jul. ellenben hivei többségére emelkedvén, a köztársaság elnökének választották.
(franc., ejtsd: pjer) a. m. Péter.
l. Bruys.
(ejtsd: pierfoń), falu Oise francia départementban, 14 km.-nyire Compiegnetől, a compiegnei erdő DK-i szélén, vasút mellett, (1891) 1745 lak., vas- és kéntartalmu forrással, fürdővel, egy kis templommal, amelynek kriptája a XI. sz.-ból való és egy pompás középkori kastéllyal, amelyet 1395-1407. Orléansi Lajos, VI. Károly testvére építtetett; XIII. Lajos 1622. erődítményeit leromboltatta. Napoleon 1813-ban 13 000 frankért megvásárolta; Viollet-le-Duc vezetése alatt restaurálták. Most az államé. V. ö. Viollet-le-Duc, Description de château de P. (Páris 1887).
nevet visel Eugenia (l. o.) francia excsászárnő.
(fanc., ejtsd: pjerró) a. m. Péterke, komikus álarc a francia szinházban, az olasz Arlecchino és Pulcinella vegyüléke: az elsőtől furfangos ostobaságait, a másodiktól öltözékét kölcsönözte. Az olaszoknál rendesen P. az együgyü szolga, akit mindig megvernek; kosztümje bő fehér ruha, nagy gombokkal; a neki megfelelő női maszk neve Pierrette.
(ejtsd: pirxn) Henrik Hugh, angol zeneszerző, szül. Oxfordban 1815 ápr. 12., meghalt Lipcsében 1873 jan. 28. A zenét Német- és Olaszországban tanulmányozta és 1844. az edinburgi egyetemen a zene tanára lett. 1844. Leonhardt Karolin német költőnőt vette nőül. 1846 óta Hamburgban, 1863 óta Stuttgartban, 1872 óta pedig Lipcsében élt. Legnevezetesebb zeneművei: a zene Goethe Faust-jának második részéhez és operái: Leila (1848) és Contarini (1872); továbbá Jerusalem c. oratoriuma (1852) és Hesekias c. oratoiuma (1869) és Macbeth szimfoniája.
falu Drezda szász kerületi kapitányságban, Drezda tőszomszédságában, (1890) 12 422 lak., virágzó iparral, amely gépek gyártására, butorok, lakk, tapéták, gummiáruk, albuminpapiros, szalma- és nemezkalapok és parketták készítésére terjed ki.