Rikárd, német egyiptologus és történettudós, szül. Stettinben 1851 szept. 24. P. Eduárd szobrász fia volt a Berlinben meg Lipcsében keleti nyelveket és etnográfiát tanult; 1875. könyvtáros, 1888 óta a göttingai egyetem könyvtár-őre, s 1890 óta u. o. az egyiptologia és a keleti történelem tanára. Számos apróbb értekezésén és tanulmányán kivül irta: Hermes Trismegistos (Lipcse 1875); Geschichte der Phönizier (Berlin 1889), átdolgozba kiadta Maspero művét: Geschichte der morgenländischen Völker im Altertum (Lipcse 1877), meg Perrot és Chipiez munkáját: Geschichte der Kunst im Altertum (u. o. 1884).
olasz város, l. Cadore.
A poláros tengelyekkel biró kristályoknak ama tulajdonsága, hogy ezen tengelyök irányában gyakorolt nyomás alatt annak irányában elektromos polárságot mutatnak, azaz egyik végükön pozitiv, az átellenesen negativ elektromosságot felvesznek. A nyomás csökkentése ellenkező előjelü elektromosságot kelt. A jegecek P.-a szoros összefüggésben van azoknak piroelektromosságával; a nyomás növelése mindig a poláros tengely végein ugyanazon elektromosságokat kelti, melyek a kristálynak hűtése által keletkeznének, a nyomás csökkentése pedig a kristály melegítésével egy értelemben kelt elektromosságot.
l. Összenyomhatóság.
(ol.) a. m. pásztorsíposok. Olaszországban igy nevezik azokat a népdudásokat, akik karácsony hetében az Abruzzók hegyei közül Rómába zarándokolnak, hogy ott a szűz Mária és a gyermek Jézus képei előtt énekkel és tánccal fejezzék ki ájtatosságukat.
Ferenc Antal, olasz utazó, Magalhăes utitársa, szül. Vicenzában 1491., megh. u. o. 1534. A föld első körülhajózását szerencsésen befejezte és leirta. Leirása Amoretti kiadásában jelent meg e címen: Primo viaggio intorno al gloobo terracques (Milano 1800).
(ejtsd: pigal) Ker. János, francia szobrász, szül. Párisban 1714 jan. 26., megh. u. o. 1785 aug. 21. Először Le Lorrainnek, azután Le Moinenak volt tanítványa, azután Rómában élt, hol főleg az ókori szobrokat másolta. 1742. kiállított, Hermest ábrázoló szobrával akkora tetszést keltett, hogy a párisi akadémia tagjává választották. Ez időtől fogva számos állami megrendelésnek lett részese. 1745-48. készítette le Mercuriust és Venust ábrázoló két nagy szobrát, melyeket XV. Lajos francia király Frigyes porosz királynak ajándékozott (Sanssouci). Legkitünőbb műve Móric szász marsall síremléke a strassburgi Szt.-Tamás-templomban (1756). V. ö. Tarbé, La vie et les oeuvres de Jean-Baptiste P. (Rheims 1859).
vagy pidgin-englisch (ejtsd: pids'n-inglis; khinai elferdítése az angol business szónak) az a megromlott angol tájszólás, melyet a D-i tengereken a khinaiak beszélnek. V. ö. Leland, Pidgin-Englisch sing-song (2. kiad., London 1888); Lentzer, Colonial Englisch (u. o. 1891).
Ágost (kisfalusi), tábornok, szül. 1807., megh. Mokrán (Arad) 1874. 1823. mint hadapród a 2. huszárezredbe lépett, s 1848. ugyanazon ezrednél százados volt Kis Ernő alatt. Részt vett a szerbek elleni hadjáratban; az alvidéki hadak fölvonulásakor ő is Vécseyvel jött s részt vet a III. hadtest minden ütközetében, s ezredessé, majd a forradalom végén tábornokká lépett elő. A világosi fegyverletétel után hosszabb ideig bujdosott, de 1850 tavaszán Aradon önként jelentkezett s ekkor 12 évi várfogságra itélték.
egyike a hires indiai gyémántoknak, mely szép kerek brilliáns 821/4 karát súlyu. P. lord hozta Indiából. 300,000 frtért sorsolták ki 18,1-ben.