Brunó, német festő, szül. Hamburgban 1848 febr. 19., megh. Münchenben 1894 jul. 15. Eleinte szobrász akart lenne és Hamburgban Lippeltnél, majd a drezdai művészeti akadémián és Schilling műtermében tanult. Olaszországba tett utazása hatása alatt azonban csakhamar a festészetre adta magát és Weimarban Pauwelsnak, Münchenben pedig Diez Vilmosnak lett tanítványa. Neve a Moritur in Deo címü Krisztus halálát ábrázoló festménye (1879., berlini nemzeti képtár) által vált szélesebb körben ismeretessé, szellemes, pikáns pasztellképei pedig éppen népszerüvé tették. 1885. Krisztus halálát és Jeruzsálemet ábrázoló nagy körkép festését vállalata el, Palesztinában tett tanulmányokat és Frosch meg Krieger festők segítségével 1886. elkészített. A táj megkapó hűsége, a cselekmény drámaisága a légtünemények csalódásig hű ábrázolása a maga nemében szinte páratlanná tették e festményt, mely 1892 ápr. 28. Bécsben tűzvésznek lett áldozata.
(gör.) a. m. ökölvívás (l. o.).
l. Fotográfia.
(lat.) a. m festékanyag az anatomiában és fiziologiában azok a szines anyagok, melyek egyes szövetelemeket megfestenek. Ilyen P. festi a szem hátterét sötétfeketére, ez okozza a szivárványhártya különböző szinét. Fekete, melaninnak nevezett szemecskék festik t. i. a szem érhártya- és a szivárványhártya szövetét. Ha a festék a szivárványhártya egész állományában van, akkor fekete a szem, különben pedig a festék mennyisége szerint mondjuk a szemet szürkének, kének stb. A szerecsenek bőrének, valamint a bőr esetleg barna foltjainak szine szintén onnan van, mert a bőr hámsejtjeinek mélyebb részeiben (a Malpighi-féle rétegben) finom sötét pigmentszemecskék fordulnak elő. Innen a hajak különböző szine is. A P. rendesen a vár festékéből lesz. Csak kivételesen kerül kivülről a szervezetbe, mint p. a szenes emberek tüdejében található szénporrészek v. tetovált emberek bőrfestéke. Sokszor beteg szövetekben is lehet festéket találni. - P. vegetabile, l. Növényfesték.
(pygmaioi), törpék, mesés ókori nép, mely az Okeanos partján lakott, s mely ellen a délnek vonuló darvak rendszerint síkra szállanak. Később a rege a Nilus partján kereste őket; egyes történetirók (Hekataios) apró termetü, de valóban létező népnek nézte, mely a darvakat vetéseiről riasztotta, mások egészen kétségbe vonták létezésüket.
l. Pinerolo.
(lat.) a. m. kézi zálog (l. o.). - Pignoratis, elzálogosítás.
(növ.), l. Eriodendron.
a bárányok hurutos tüdőgyuladásának népies neve, mely rendszerint meghűlés következtében támad s azután fertőzés útján is terjed a betegekről az egészséges állatokra. A betegség elleni védekezés abban áll, hogy a gyönge fiatal állatokat védjük a meghűléstől, ha pedig már fellépett valamely állományban, a betegek azonnal való elkülönítéséről és tartózkodási helyeik fertőtlenítéséről is gondoskodunk.
lépcsőkarokat megszakító egyenes lap. Sok lépcsőfok egymásután igen fárasztó, azért szükséges, hogy minden 15-20 lépcsőfok után egy pihenő jöjjön, melynek vizszintes felületén ha csak egy-két lépést tehetünk is, már az megpihenteti lábunkat és tüdőnket. Törött lépcsőkaroknál a P. a forduláshoz is szükséges. - P. a katonaságnál, l. Dobjelek.