a. m. floretselyem, l. Filosello.
az emlősök szőre alatt levő igen finom apró szőrnek a neve, amely némelynél p. denevér, vakond, mókus, menyét stb. igen jól van kifejlődve és gyakran egészen más szinü, mint az igazi szőr.
(lat.) a. m. az elhunytak jámbor lelkeinek (sírfelirat).
l. Pynacker.
(picco, kovid), európai elnevezése a keleti dra (l. o.) vagy dira hosszmértéknek, melyek Konstantinápolyban ugy a nagykereskedők, mint a gyapjuáruk üzletei használtak. Az 1862-ig Törökországban hivatalos pikendáre 25,7 angol hüvelyk, vagy 0,653 m. volt, Oláhországban pedig 25,24 angol hüvelyk, vagy 0,641 m. Egyiptomban (len- és gyapotáruk) az endáre 0,638 m., Tuniszban (gyapjuszövetek) 0,673 m.; a pik Hâlebi (vagyis aleppói pik, máskép azsin), mely 1874 óta nem törvényes mérték, bár európai és ázsiai Törökországban általában használják; 3/4 angol yard = 0,686 m. hosszu; a vele eredetileg azonos khalibi Oláhországban 0,683, Moldvában 0,671 m. volt. Az egyitomi pik béledi vagy pik maszri 0,578 m., mig a pik istambuli (vagyis konstantinápolyi pik) Egyiptomban 0,677 m., Tripoliszban 0,671 m., Tuniszban 0,637 m; a pik arbi (vagyis arab pik) Tirpoliszban 0,483 m., Tuniszban ellenben 0,488 m., - Pik, a francia kártya négy szinének egyike. L. Pique.
(franc. piquant) a. m. csipős, izgató, ingerlő; hasonló értelmü a pikantéria szó is.
igy nevezték a cseh huszitákat (l. o.) ellenfeleik. Valószinüleg a beghardoktól (l. Beghidák és Beghardok) származott a pikárd név s először a szabad szellem fi- és nőtestvéreinek ama, Csehországba menekült csoportjára vonatkozott, mely ott követőkre is talált, de gonosz módon elfajulva, még Ziska is üldözte. - P.-nak nevezték még az újabb adamitákat (l. o.) is.
(spany. novela picaresa), oly elbeszélés, melynek meséjét egy kópé kalandjai alkotják; franc. roman comique, ném. Schelm-roman. A P. spanyol eredetü, az elsőt Hurtadó de Mendoza irta: Lazarillo de Tormes 1583. A franciáknál Scarron (Roman comique 1662), Le Sage stb. művelték: Der abenteuerliche Simplicissimus. Gvadányi Rontó Páljában némelyek szintén P.-t látnak. V. ö. Kardos Albert, Irodalomtört. Közl. I.
több county az É.-amerikai Egyesült-Államokban és pedig Alabamában (1944 km2, 21 000 lak. Troy székh.), Arkansasban (1550 km2, 7000 lak., Murfreesborough székh.), Georginában (520 km2, 16 000 lak., Zebulon székh.), Illinoisban (2100 km2, 35 000 lak., Pittsfield székh.), Indianában (858 km2, 17 000 lak., Petersburgh székh.), Kentuckyben (264 km2, 14 000 lak., Pikeville székh.), Misszisszippiben (1872 km2, 18 000 lak., Magnolia székh.), Misszuriban (1550 km2, 27 000 lak., Bowling-Green székh.), Ohioban (1220 km2, 19 000 lak., Waverly székh.) és Pennsylvániában (1730 km2, 10 000 lak., Milford székh.).
l. Bélelt szövet.