Gyula, közgazdasági és filozofiai iró. Szül. Temesvárott 1864., a gimnáziumot Ungvárt, a jog- és államtudományokat Budapesten végezte. 1886. a budapesti tudományegyetemen a jog- és állambölcselet magántanára. 1891-ben ugyan e szaknak címzetes rendkivüli nyilvános, 1896 aug. 20. pedig rendkivüli nyilvános tanára lett. Irodalmi munkái: Ricardo, jelentősége a közgazdaság történetében, érték- és megoszlástana (1886); Az objektiv létben való hit lélektana (1890. angolul is megjelent); Bevezető a jogbölcseletbe (1892); A Budapesti Szemlében két nagyobb tanulmánya jelent meg: 1886. Az állam ellen (Spencert Herbertől); 1890. Angol és német közgazdaságtan.
(ang., picknick, franc. pienique), tánccal összekötött társas lakoma, melynek költségét a megjelent tagok fizetik. Magyarul batyubál.
(ásv.), l. Topáz.
l. Areopiknometer.
(Gasterosteidae), a tüskeparásu, zárt uszóhólyagu csontos halak egyik családja. Az alsó szemszél csontja erősen kiszélesedett, a háti úszó előtt szabad tüskés sugarak vannak, a hasúszó egyes tüskévé alakult át. Egyetlen neme a Gasterosteus L., melynek teste pikkelytelen. 10 ismert faja közül, melyek az északi félgömb édes vizeiben és félig sós vizeiben élnek, csak egy faj, a tüskés pikó (G. aculeatus L.) ismeretes hazánkból. Hátán 3 szabad tüske, a középső a leghosszabb, a mellső úszó egy tüskéből és egy sugárból áll. Teste oldalt összenyomott, háta zöldesbarna, kékesfekete, oldalai ezüstösek, töröktája vérpiros-rózsaszinü, úszói zöldesek. Különösen íváskor, április és juniusban élénkek e szinek. Nagysága 3-5 cm. A Duna vizkörnyékéből hiányzik, de előfordul más vizekben, igy a Poprádban. Németországban nagyban fogják és halzsírt főznek belőle. Csak 1882. Pillau mellett 3500 mázsát, 70 000 márka értékben halásztak ki. Nevezetes, hogy a him növényi részekből fészket épít, melybe a nőstényt bekergeti ikráinak lerakására, és azután a petéket a him megtermékenyítve, fészkét mindaddig őrzi, mig kicsinyei ki nem kelnek.
l. Pikul.
(metilpiridin), a piridin homologja, amely levezethetó a piridinből (C5H5N), ha benne egy hidrogénatomot a metilgyökkel (CH3) helyettesítünk; képlete tehát C5H2NCH3. A P.-nak három izomerje ismeretes, amelyek előfordulnak a csontolajban; de mesterséges úton is előállíthatók. Az a-P. szintelen folyadék; fs. 0°-on 0,965, fp. 130°. Ebből káliumhipermanganáttal aló oxidációkor P.-sav képződik; savakkal egyesül és ekkor vizben könnyen oldódó sók keletkeznek belőle. A b-P. azonos a sztrihnin desztillációjakor keletkező P.-nal. Fs. 0,977, fp. 143°. A g.-P.-nak fs. 0°-on 0,974, fp. 144°; ebből oxidációkor izonikotinsav képződik.
l. Pikronsav.
(trinitrofenol), erős egybázisu sav, amely levezethető a karbolsavból (C6H5.OH), ha abban három hidrogénatomot három nitro- (NO2) gyökkel pótolunk; képlete tehát C6N2(NO3)3.OH. Képződik a concentrált salétromsavnak fenolra és különféle organikus vegyületekre (indigo, anilin, gyánta, selyem, bőr stb.) való hatásakor. Előállítása ugy történik, hogy fölmelegített koncentrált (fs. 1,3) salétromsavhoz igen óvatosan karbolsavat öntenek; a kapott folyadékot ezután koncentrált salétromsavval elegyítik és addig főzik, mig barnavörös gőzök fejlődnek. Ilyenkor gyántaszerü tömeg keletkezik, amelyet forró vizben feloldanak és kikristályosítanak. A P. sárga lemezkékből vagy prizmákból álló test, mely 160 sr. hideg vizben feloldódik. Oldata még erősen higítva is sárga szinü és erősen keserü ízü; fs. 1,813, op. 122,5°; óvatosan hevítve bomlás nélkül szublimálódik, de hirtelen felmelegítve elpuffan. A P. erős sav, a fémekkel jól kristályosodó, de vizben többnyire nehezen oldódó sókat, u. n. pikrátokat alkot, amelyek hevítéskor vagy erős ütéstől kivétel nélkül elrobbannak. E sók közül legfontosabak:a káliumpikrát C6N2(NO3)3.OK. mely 260 sr. vizben oldódik; könnyebben oldódik (10-14 sr. vizben) a nátriumpikrát C6N2(NO3)3.ONa. és legkönnyebben az ammoniumpikrát C6N2(NO3)3.O(NH4). A P.-at festékül is használják, mivel a gyapotot, selymet, bőrt igen szép sárga szinre festi és a megfestett tárgyak szine rendkivül tartós. A P.-as sókat (főleg a kálium- és ammoniumpikrátot) pedig erősen robbanó sajátságuk miatt robbanó szerek gyártásánál alkalmazzák, többnyire lőporral és sajtolt lőgyapottal elegyítve. A P.-at ezenkivül szines lángok (sárga, zöld, vörös) készítéséhez is használják. A szines lángok felvillanása és a robbanás döreje közt elmuló időből Jakobson szerint éjjeli hadgyakorlatok és csaták alkalmával két hely távolsága is meghatározható volna. A P.-nak ismeretes két izomerje és összetett éterei is, de ezeknek nincs gyakorlati fontosságuk.
(ásv.), l. Peridotit.