(cocculin), a Menispermum Cocculus magvában található, igen keserü ízü és nagyon mérges vegyület, amely az említett magvakból alkohollal való kivonás útján kapható; képlete C15H16O6 + H2O. Szintelen kristályos test, op. 199,5°; hideg vizben nehezen oldódik, de a lúgok könnyen oldják. Salétromsav oxalsavvá oxidálja és ólommal vizben igen könnyen oldható vegyületté egyesül. L. még Halgyilok.
(lat. picti, a. m. befestettek, vagy tetováltak) a Kr. u. IV. sz. óta a rómaiaktól É-ra fekvő és le nem igázott Kaledonia gael eredetü kelta lakossága, mely az ugyanakkor Irországból bevándorolt skótokkal a római Britanniának valóságos réme volt; midőn pedig a rómaiak az országot elhagyták, az elrómaiasodott britannusok, hogy a P.-tól szabadulhassanak, az angolszászokat hivták be. A P. két törzsre oszoltak: a dikaledonok és a vekturionok törzsére, melyeket a Grampian hegység választott el. A déliek (dikaledonok) már az V. sz.-ban felvették a kereszténységet (szt. Ninian és tanítványaitól), az északiakat Columba (megh. 597.) térítette meg, és a P. első keresztény királya Brudeus (megh. 586.) volt. Nektan alatt, ki 710. lépett a trónra és igen tudományszerető volt, az egyházi viszonyok nagyon megváltoztak; hatalmu tetőpontjára azonban a P. Hungus alatt (730-760) jutottak, aki csaknem mindig győztesen harcolt a skótokkal, britekkel és az angolszászokkal, de már 839. a skótok teljesen megtörték a P.-et. 844. Kenneth (Alpin fia) lett a P. királya, s azóta ez a nép egyre jobban elvesztette faji jellegét, és egészen beolvadt a skótokba. A pikt királyok székhelye Forteviot volt Strathernéban. - Piktek fala, l. Hadrián-fal.
(gör.) a. m. képirás.
(pikol), különböző, de 60 kg.-hoz közel járó értékü súlymérték Kelet-Ázsiában. Igy Khinában az angol szerződés szerint a vámnál a 100 ketty-ből álló P. 60,479 kg., némely áruknál 90-140 ketty van a P.-ban; Japánban némelyek szerint 59,295 kg., mások szerint 60, 217 kg. Kokhinkhinában 62,48 kg.; németalföldi Indiában 61, 689 kg., Singaporeban, Pinangban stb. 64, 713 kg.
helyesebben piláv, főtt rizsből álló török nemzeti eledel. Az adsem P.-ban (persa P.) apróra vagdalt húsdarabok vannak.
az a spanyol és amerikai ezüst piaszter, mely a spanyol címer mellett a két megkoronázott Herkules-oszlopot, mint a Gibraltári-szoros jelképét mutatja.
(spanyol), két oszlop a lovardában, melyhez az iskolázandó lovat mindkét oldalról kantárainál fogva kikötötték. A P.-ok közötti oktatás inkább az első lábak magas emelésére irányult, mi végből a lovagló ostort használták, mint azt a magas iskolalovaglásnál a cirkuszban láthatni, hol az u. n. spanyolos (parádés) lépésnél (többnyire minden lépésnéll) a lovaglóvesszővel érintik a ló első lábait, mintegy emlékeztetőül a P.-ok közt kapott (de erősebb) intésekre.
(franc.), falba épített és falból kiugró négyszögletes pillére a görög-római és renaissance építészetnek, mely ugyanezen stilusok oszloprendszereinek (l. o.) arányaival bir és az oszloprendszerek törvényeinek van alávetve. A nagyon erősen kiugró P.-ek durvák.
a berni alpok Emmen csoportjának legvégső kiágazása ÉK-en, Luzern és Unterwalden svájci kantonok határán; számos csúcsa közt a Tomlishorn (2133 m.), az Esel (2123 m.) és a Klimsenhorn (1910 m.) a legismertebbek. Azelőtt babonából kerülték, mig most, a szép kilátás miatt, melyet nyujt, sokan látogatják. Nevét a monda szerint Pontius Pilátustól kapta, de a valóságban P. a. m. pileatus, vagyis kalappal (pileus) befödött; a P. fellegeinek állásából az időt szokták jósolni. A rávezető pálya a Pilátus-pálya (l. o.).
Pontius, római helytartó Judeában és Samariában, ismeretes Jézus Krisztus szenvedése történetéből. A szentiráson kivül Flavius József történetiró foglalkozik vele bővebben és kegyetlen s ravasz férfiunak tünteti fel. A zsidók többször feltámadtak ellene és Vitelliusnál bepanaszolták, ki letette hivatalából és pört indított ellene Rómában, melyből azonban Tiberius császár halála folytán szerencsésen megmenekült. Eusebius azt állítja, hogy Galliába száműzték, ahol öngyilkos lett. Jézus elitéltetése körülbelül P. helytartóságának (Kr. u. 27-37.) közepére esik. P., Procla v. Claudia Procla, állítólag kereszténnyé lett. Hogy P. magát Jézus elitéltetésére nézve Tiberius előtt mentegette, már Justin vértanu és Tertullián előtt is ismeretes volt bár az «Acta vagy Commentarii Pilati», valamint P. két levele a császárhoz apokrifok.