az ugyanily nevü disztriktus fővárosa a brit-indiai DNy-i tartományokban, 48 km.-nyire Barelitől, a Garra bal partján, vasút mellett, (1891) 33 799 lak., (19 881 hindu, 13 847 mohammedánus), cukorfinomítókkal; hajóépítéssel; két nagy vásártérrel, egy Dsami Maszdsiddal (mecsettel), egy angol iskolával és egy szaraival (bennszülöttek vendéglőjével). A fő kiviteli cikkek: rizs, borax, bors, méz, viasz, szurok és gyapju.
régi nyelvünkben a papi tonzura neve; a növénytanban a. m. mézfejő (l. o.) a magyar hegyek elnevezésében kopaszt jelent.
1. P., nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pesti felső j.-ban, (1891) 4219 magyar és tót lakossal, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Az itteni nagy kastélyt a mult század második felében a Beleznay grófok építették, benne egykor Mária Terézia királyné is szállva volt. most düledezésnek indul. - 2. P. (Pilis), kisközség Szabolcs vármegye nyirbátori j.-ban, (1891) 1004 magyar és rutén lakossal.
község, l. Csaba.
összefoglaló neve a Közép-hegység egyik nagyobb csoportjának, melynek két tagja a Pilis- (l. o.) és a Gerecse-hegység.
a Dunai trachithegység egyik tagja, mely a Duna jobb partján Esztergomtól Szt. Endréig terül szét. Ezen hegység nem emelkedik a középhegység magasságán tul, de szépségénél fogva gyakran látogatják. Elrendezése inkább csoportos, mint láncszerü; legtömegesebb emelkedésében két fő tagot különböztetünk meg, a Pilist (757 m.), mely a hegység legmagasabb emelkedése s mészkőből épült fel és a trachitból álló Dobogókőt (700 m.); a kettőt a Két bükkfa nyerge választja el. Ezen csomópontból É. felé több nagy völgy huzódik, K. felé a Sikárosi völgy kanyarodik, melyben a Dömörkapu vizesése van. A hegységet tulnyomóan erdők borítják, s csak néhány szegényes község van benne. Ismertté és hozzáférhetővé a magyar turistaegyesület tevékenysége által vált.
az egykori Pilis vármegyében 1184 máj. 17. III. Béla király alapítása a ciszterciek részére. A burgundiai Aceyből jött szerzetesei csakhamar oly tekintélyesek lettek, hogy Imre király nálunk tette le megőrzés végett a keresztes háboru céljaira szánt pénzösszeget. Összesen 41 helyen volt birtoka az apátságnak, melynek tagjaiból alakították 1190. a pásztói, 1232. a bélháromkúti és 1263-ban az ábrahámi apátságot. 1241. a tatárok fölégették, IV. Béla azonban, kinek édes anyja itt volt eltemetve, 1254 jun. 28. minden régi kiváltságát megerősítette s a réginél nagyobb virágzásra juttatta. 1526 szept. 7. a törökök teljesen elpusztították. Az apátságot III. Károly állította helyre, ki 1712 okt. 5.-én a velehradi (Morvaország) apátsággal egyesítette. 1784 jul. 16., a velehradi apátság eltörlésétől 1787 szept. 16-ig, a magyarországi ciszterci-rend megszüntetéséig, önálló volt. 1802 jun. 25. I. Ferenc olykép állította vissza, hogy Pásztóval, 1814 aug. 19. pedig a két apátságot Zirccel egyesítette s a háromnak élére közös apátot állított. V. ö. Békefi, A pilisi apátság története 1184-1514-ig (Pécs 1891).
nagyközség Esztergom vármegye esztergomi j.-ban, (1891) 1857 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. A község igen szépen fekszik a Duna szorosában, a hegyek tövében Széke a közalapítványi uradalom erdőmesteri hivatalának. Közelében van a Dobozy Mihály hősies elestének emlékét fentartó Basaharc puszta (l. Dobozy, 2.). A Kishegy nevü magaslaton a néphagyomány még nem rég Dobozy várának romjait mutogatta. Ma P. a Pilis-hegységbe és a Dobogókőre (700 m.) irányuló kirándulások kedvelt kiránduló pontja. Közelében feküdt egykor a Castrum ad Herculanum római tábor.
kisközség Pes-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pilisi felső j.-ban, (1891) 1384 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. P. a Pilis-hegy (757 m.) tövében fekszik, melyet innen lehet megmászni.
kisközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pilisi felső j.-ban, (1891) 952 tót lak. A község a Pilis-hegy (757 m.) tövében fekszik, melyet innen szoktak megmászni. A község mellett vannak a pilisi apátság némi romjai. L. Pilis-hegy.