(olasz, a. m. ólomtetők), Velence hirhedt államfogháza, l. Ólomfedél.
1. azelőtt független fejedelemség (360 km2), most Pisa olasz tartomány egy része.Egykoron Elbával együtt az önálló Pisához tartozott, de midőn ennek urai, az Appianok 1399. Pisát a Viscontiaknak eladták, P.-t és Elbát mint külön uradalmat maguknak magtartották. A XVI. sz. végén megszállották a spanyolok, de ismét visszaadták, későbben a P. a Ludoviso-család birtokába került amelytől 1700. a Buoncompagnok örökölték. 1801. a franciák elfoglalták. 1805-14. Napoleon nőtestvéréé Bacciocchi Elizáé volt; 1815. pedig Toscanához került. - 2. P. az egykori ugyanily nevü fejedelemségnek fővárosa és kikötőhely Pisa olasz tartományban, Elbával szemben, vasút mellett, (1881) 4595 lak. meglehetősen elhomokosodott kikötővel, ahonnan rendes hajójáratok mennek Elba szigetére.
Sebastiano del, tkp. Luciani, máskép Sebastiano Veneziano, olasz festő, szül. Velencében 1485 körül, megh. Rómában 1547 jun. 21. 1510 körül Rómába került, hol baráti viszonyba lépett Michelangelóval, az ő fölfogása olyan erővel hatott reá, hogy későbbi műveiben eredeti, velencei kolorizmusát azzal iparkodott egyesíteni, a mellett azonban nem maradt ment Rafael befolyásától sem. A viterbói községi muzeum és a szentpétervári Eremitage Pieta-képein még a velencei jelleg a túlnyomó, a Lázár föltámasztását ábrázoló hires képén (1519, londoni nemzeti képtár) azonban, melyhez állítólag Michelangelo készítette a rajzokat, a szinezés már nagyon háttérbe lép a hatalmas plasztika, a jelenet drámaisága mögött. Michelangelo segítségével kerültek 1514 és 1519 között a római S. Pietro in Montorino templom falképei is. Leghiresebb közöttük Krisztus ostorozásának megrendítő képe, melyet P. olajfestékkel festett a falra, amint különben is sokat foglalkozott technikai kisérletekkel. A római S. Maria del Popolo templom Chigi-kápolnája számára festett képei már némire modorosak. Róma kifosztása után (1527) Velencébe ment, de 1529-ben visszatért, és 1731-től fogva, mikor VII. Kelemen pápa pecsétőrré (Frate del P.) nevezte ki, keveset foglalkozott festészettel. Művei közül legfontosabbak és önálló jelentőséget biztosítanak neki kitünő képmásai. A legkitünőbbek: Női képmás a firenzei Uffizi-képtárban (1512, sokáig Rafael Fornarinájának tartották); VI. Adotján pápa (nápolyi muzeum); Aretino képmása (arezzói városháza); Andrea Doria doge képe (Róma, Doria-képtár); VII. Kelemen pápa (nápolyi muzeum); Női képmás (berlini képtár) stb. Méltán sorakozik ezekhez a budapesti országos képtárban levő képmása, melyet régebben Rafaelnek tulajdonítottak. Különösen jellemző rajta a háttérben levő táj, mely csakis tőle való lehet. V. ö. Richter, a Dohme-féle Kunst u. Künstler-ben.
l. Hematometra.
(gör.) a. m. geny.
l. Utász.
(Petrokov, petrikau) 1. orosz kormányzóság Galicia, Porosz-Szilézia, Kalis, Varsó, Radom és Kjelci közt, 12.249 km2 területtel, 1.106.900, 1 km2-re 90 lak. Felülete sík, csak D-en halmos. A talaj homokos vagy agyagos. Fő folyói K-i határán a Pilica, Ny-i határán a Vorta. Területének nagy részét (60%) erdők borítják. De terem gabonát, lent és kendert is. Az ásványország szolgáltat kőszenet (1887-ben 120 millió pudot), vas-, cinkércet és galmájt. A lakosok nagy része lengyel és római kat. (75%). Az ipar terén az orosz-lengyel kormányzóságok közt az első helyet foglalja el.1858 gyára 53.000 munkást foglalkoztat és 94 millió rubel értékü árut produkál; a legtöbb iparágak a vasipar (2 millió pud öntött vas, 2 millió pud vaseszköz), a pamutfonás (30), gyapjufonás (11 millió rubel). Az ipar középpontja Lodz, Zgers, Tomasov. Az 1866. alkotott kormányzóság járásai: P., Bendin, Breziny, Csensztohova, Laszk, Lodz, Novo- Radomszk és Rava. - 2. P., az ugyanily nevü orosz kormányzóság és járás székhelye, a Sztrada és vasút mellett (1888) 24.589 lak. szeszégetéssel, a kormányzóságban termelt árukkal való kereskedéssel, szép városházzal. A XV. és XVI. sz.-ban itt tartották a lengyel országgyüléseket és itt választották a királyokat. 1702. a svédek foglalták el. 1796. itt verték meg az oroszok a lengyeleket.
kis folyó Como olasz tartományban, a bergamói Alpokban ered két ágban a Monte Grigua és a Monte Aralata oldalából, keresztül szeli a Val Sassinát, hol vasműveket hajt s Bellano mellett szakad a Como-tóba, 60 m. magas vizeséssel (Orrido di Bellano)
a baromfiak és díszmadarak nyelvén keletkező sárgásfehér hártya, melyről azt tartják, hogy ez okozza a nehezített lélegzést és étvágytalanságot is. Tulajdonképpen a meghűlésből vagy izgató anyagok belehelése folytán keletkező orrhurut értendő píp alatt, mely tüsszögésben, nehezített sípoló vagy hörgő zörejtől kisért lélegzésben, fejrázásban és nyálkás-genyes orrfolyásban nyilvánul. Legtöbb esetben magától is meggyógyul, ha azonban súlyosabb a betegség, kátránygőzöléseket alkalmazhatunk oly módon, hogy melegített téglára vagy bádogfedőre kevés kátrányt cseppentünk. Célszerü azonkivül az orrnyilásokat kevés vazelinnel vagy más közönbös zsíradékkal bekenni. Teljesen indokolatlan a nyelv csúcsán látható sárgás hártyának lekaparása, miután az igy megsebzett nyelv fálydalmassá válik, ami a különben is megnehezített táplálkozást még nehezebbé teszi.
Laur (állat), a farkatlan kétéltűek rendjének nyelvetlenek alrendjébe tartozó békanem, rövid, széles, lapos majdnem háromszögletes fejjel; első lábán 4 szabad ujjal, melyeknek mindenike csúcsán a lebenyek csillagformán állanak; hátulsó lábai öt ujasok, úszóhártyával.Egyetlen faj az amerikai P. (P. americana Laur.), l. Békák (mellékleten a P. képe is megvan).