Pipiske

(búbos pacsirta), l. Pacsirtafélék.

Pipitér

v. pipetér (növ.), túl a Dunán fehér sugaru fészkes virágokat neveznek igy, p. a Leucanthemumot, az Anthemist, Matricariát. Ugyanilyen virágokat túl a Tiszán papvirágnak neveznek. Szelid P. a Matricaria, l. Szíkfű; vad P. az Anthemis, l. Montika.

Pippi

olasz festő, l. Giulio Romano.

Pippin

(Pipin), férfinév, nevezetesebbjei: a frank háznagyok major domus sorából:

1. Landeni P., Karlmann frank köznemes fia, aki Arnulf metzi püspök segélyével nyerte el II. Chlotar (613-628) alatt az austrasiai háznagyi hivatalt s azután bölcsen és nagy eréllyel viselte a kormányhatalmat; megh. 639.

2. Heristali P., Ansegisel és Begga fia, az előbbiek unokája, kezdetben austrasiai háznagy volt, erélyes és eredményes harcot folytatott a keleti frank népek ellen; igazságossága által elnyerte a nagyok bizalmát s 687. Testri mellett Neustrasia és Burgund háznagya és csapatjai fölött diadalmaskodva, e két tartomány birtokába jutott, mire aztán Theoderich merovingi király mind a három ország háznagyává nevezte ki. Dux et princeps Francorum címen viselte a hatalmat Theoderich, III. Chlodvig, III. Childebert és III. Dagobert árnyékkirályok alatt; megújitotta a márciusi mezőn tartani szokott, időközben feledésbe ment népgyüléseket; 689. és 697. diadalmasan harcolt a frizek, hasonlóképen az alemannok és a bajorok ellen, megh. 714 dec. Felesége Plechtrudis volt, fia pedig Martell Károly (l. o.).

3. Kis P., a frankok királya, Martell Károly második fia. A 741. történt osztozkodáskor Karlmann bátyjával mint háznagy Neustrasiát és Burgundot kapta: 747. Karlmann lemondott tartományairól P. javára s Monte Cassino kolostorba vonult vissza. P. ekkor átvette az egész frank monárkia kormányát, előbb azonban még Grifo nevü féltestvére által támasztott lázadást kellett elnyomnia. P. fényes kormányt vitt és a szerencse mindvégig hű maradt hozzá. Midőn a longobardoktól szorongatott III. István pápa Frankországba jött, hogy P.-től segélyt kérjen, ez 754 jul. 28. Karlmann és Károly fiaival együtt St.-Denisben megkoronáztatta magát a pápa által s 755 tavaszán Itáliában vonult. Aistulfot Paviában ostrom alá fogta és szigoru Föltételek alapján békére kényszerítette. P. elvonulása után azonban Azstulf a békét megszegve, a pápát újra ostrom alá fogta Rómában. P. ekkor 756. újból átkelt az Alpokon, Aistulfot a frank fenhatóság elismerésére s az Exarchatusról (l. o.) való lemondásra kényszerítette, melyet aztán P. a pápának adományozott; egyszersmind felvette Róma városának patriciusi címét. P. a pápával való szövetséget a gyökeresen reformált frank egyháznak a római szentszék tekintélyének való alárendeltetése által erősítette meg, amit szt. Bonifaciussal egyetemben vitt keresztül. 753. és 757. szerencsésen harcolt a szászok ellen, Narbonnenak elfoglalása által pedig visszaszorította a szaracénokat a Pireneusokon tuli vidékre s 760-68. ismételve vezetett hadakat Waifar aquitaniai herceg ellen. Meghalt Párisban 768 szept. 24. Birodalmát még életében fiai, Károly (l. Nagy Károly) és Karlmann között felosztotta. V. ö. Hahn és Ölsner, Jahrbücher des fränkischen Reichs unter P. (Lipcse 1863 és 1871). V. ö. a Frankok és az Egyházi Állam-hoz idézett irodalmat.

4. P., Itália királya, Nagy Károly és Hildegard másodszülött fia, szül. 778., megh. 810 jul 8. Előbb Karlmannak hivták, de midőn 781. Hadrian pápa Rómában megkeresztelte s Itália királyává koronázta, a P. nevet kapta. 791-ben és 796-ban az avarok ellen harcolt; 797. a bajorok és longobardokkal elpusztította a szlávok birodalmát s 799. atyjával a szászok ellen vonult. Midőn Nagy Károly 806. Diedenhofenban fiai között a birodalmát felosztotta, P. Bajorországot és Itáliát nyerte. Miután P. Korzikáról a Mórokat kiűzte, elfoglalta Velencét 810. Fia Bernát (megh. 818.) Itáliát örökölte.

5. P., Aquitania királya. Jámbor Lajos és Irmengard fia; atyjának 814. trónra való lépése után aquitania király lett, 830. Lothár testvérével együtt atyja ellen fellázadt s a birodalomnak új felosztása alkalmából tartományait a kapott új területekkel gyarapította; 833. megint fölkelt atyja ellen s ennek a tróntól való letételét szakított, Jámbor Lajost trónjára újból visszahelyezte s egészen a haláláig (838 dec. 13.) hű maradt hozzá. P. nevü fia a trónöröklésből kizáratott s regényes életét 846. a börtönben befejezte.

Pipra

L. (állat), rikácsoló verébalkatuak rendjébe, a Contingidák családjába tartozó madárnem. Csőrük rövid és magas, az első evezőtolluk megrövidült, farkuk egyenes vagy ékalaku. 19 faja ismeretes, melyek D.-Amerika lakói, rovarokkal és gyümölccsel táplálkoznak, minden fajnak a nősténye zöld. P. aureola L., A him fekete, vörös, torka sárga. Verébnagyságu.

Piqua

város Ohai É-amerikai állam Miami countyjában, a Miami és vasút mellett, (1890) 9090 lak. Gazdasági gép-, kocsigyártással, gyapjufonókkal, vasöntéssel; főképen élénk gabonakereskedéssel.

Pique

(franc., ejtsd: pik) a. m. lándzsa, a francia és tarokkártya egy csoportját is igy nevezik, mely a magyar kártyában a zöld szinü csoportnak felel meg.

Piqué

(franc., ejtsd: piké), pamutszövet, melynek felszine olyan, mintha varrógéppel mintásan le volna tűzve. Készítéséhez az alapszövetet alkotó lánc- és vetülékfonalon kivül még egy pótléklánc szükséges, amelyet az alapszövetbe csak helyenként kötnek le, s ez a szövet fonákján szabadon lóg. Szövésnél a pótlékláncot erősebben feszítik, miért is ez szövés után jobban húzódik össze mint az alapszövet fonalai s a felette levő alapszövetet duzzasztja. A pótléklánc szabad részeinek lekötésére pótlékvetüléket is használnak, sőt az utóbbit néha borzosítják (bogácsoják) is, mely esetben a P.-barchentet nyerik.

Piquet

(franc., ejtsd: piké), a. m. cövek. E néven ismeretes nálunk is egy igen kedvelt társas kártyajáték. Két játszó vehet benne részt a magyar 32 lapos kártyával. A játszma eredménye négy osztás után leszámított egységek különbözetéből áll, nyertes az, ki a különböző módon számítható egységekből többet tud irni. A fizetés az előre meghatározandó összeg után történik. - P. a katonaságnál, l. Piket.

Piquetberg

kerületi vagyis grófság a Fokföld ÉNy-i tartományában, az Atlanti-oceán. Clanwilliam, Tulbagh és Malmesburg közt, 4488 km2 területtel, (1891) 11 587 lak., akik közt 6507 fehér bőrü. A Greatt Berg folyó körüli vidéke igen termékeny; gabona, szőllő és dohány a fő termékei. Fő helye P., az ugyanily nevü hegy Ny-i oldalán, 400 lakossal.


Kezdőlap

˙