(pyrophorok), igy neveznek tágabb értelemben minden, a levegőn magától meggyuladó testet (cinkmetil, foszforhidrogén stb.); szorosabb értelemben azonban P.-nek rendesen azokat a finomul elosztott testeket nevezik, amelyek a levegőn megtüzesednek és elégnek. Ilyen P. a hidrogén által redukált finom eloszlásu vas vagy az ólom.
l. Foszforsavak.
(pirogalluszsav), három vegyértékü fenol, izomer és oxihidrokinonnal és floroglucinnal. A benzolból (C6H6) ugy származik, ha abban 3 hidrogén-atomot 3 hirdoxil-gyökkel helyettesítünk; kémiai képlete tehát C6H3(OH)3. Előállítása ugy történik, hogy a galluszsavat hevítik vagy vizzel 210°-ra melegítik beforrasztott csőben. Fehér fénylő lemezkékből v. tűkből álló kristályos test, 115°-on megolvad és óvatosan hevítve szublimálódik; vizben könnyen, alkohol és éterben nehezebben oldódik. Lúggal készült oldata igen sok oxigén mennyiségi meghatározására is használják. Erélyes redukáló anyag lévén, az ezüst-, arany- és kénesősókból az illető fémeket redukálja, miközben a P. ecetsavvá és oxálsavvá oxidálódik, ezért a fotográfiában mint igen jó «előhivót» is alkalmazzák.
l. Pirogallol.
a kátrány gyártásának mellékterméke. Áll: karbolsavból, paraffinból stb.
a. m. tűzeredésü kőzet, l. Eruptiv kőzet.
(gör.), az a díszítő eljárás, mellyel tűzes platinatűvel valamely rajzot a síma fafölületbe beégetünk. L. Izzótű.
mesterségesen készített, a gránithoz hasonló kő. Könnyen olvadó agyagból készül. Az agyagot égetik, porrá őrlik, nyers, nehezen olvadó agyaggal keverik, vizgőzzel gyengén megnedvesítik és nagy nyomás mellett préselik, azután újra égetik. Igen kemény, szivós; falakat raknak ki vele, valamint folyosók stb. burkolására is használják.
l. Hajózás.
az a marhaszin, melynél sárgás-vöröses szőrök más szinü szőrökkel vannak keveredve oly módon, hogy a pirosas vagy rőt szin általánosan, vagy a test egyes részein előtűnik.