Piski-vajdahunyadi vasút

építette a bányakincstár a Vajda-hunyadon levő vasgyára érdekében. A forgalomnak átadatott 1884. Hossza 15 044 km. Helyi érdekü vasút jellegével biró sík pálya. Az építkezési tőke 463,466 frt volt. Az üzemet az államvasutak saját számlájukra kezelik.

Piskolt

nagyközség Bihar vármegye érmihályfalvai j.-ban, (1891) 2330 magyar lak., vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.

Piskóta

(az ol. biscotto szóból, mely ismét a középlat. biscoctus, a. m. kétszersült, származéka), lisztből tojással, vajjal, cukorral és fűszerekkel készült sütemény, mit különösen Angliában készítenek sokféle alakban és módon (fancy-biscuits). Az angol P. legelterjedtebb neme a cakes, melyet azelőtt csaknem kizárólag Angliában gyártottak, s hordtak szét a világ minden részébe; mivel nagyon tápláló, könnyen emészthető és hosszabb ideig eltartható a nélkül, hogy megromolnék, a P. lassankint igen kedvelt élelmi cikk lett, különösen a betegek táplálásánál és az utazásban. Ma már, a tömeges gyártás miatt, áruk csekély; gyárilag állítják elő.

Pislogás

(scintillatio), az a tünemény, mely a csillagok látszólagos rezgésében, rögtönös fény és szinváltozásában mutatkozik, és melynek okát régebben - különösen Arago - interferencia-jelenségekben keresték, mások meg csak levegőnk rétegeinek különböző állapotában találják, mint azt újabban főleg Respighi és Exner fejtették ki. Az utóbbi felfogás alapján terresztrikus P.-ról is beszélhetünk, mely az izzó testek határvonalainak hullámszerü ingadozásaiban, távoli tárgyak szélein fellépő hasonló tüneményekben nyilvánul. A különösen tiszta hideg éjeken a csillagokon észrevehető P.-t még a levegő magasabb rétegeiben levő jégtűcskék hatásából is iparkodtak megmagyarázni, az ezeken áthatoló fénysugárnak ugyanis rögtönös irány- és szinváltozást kell szenvednie. V. ö. Exner K., Über die Scintillation (Bécs 1891).

Pislogóhártya

(membrana nictitans), a cápák, csúszó-mászók és madarak szemének harmadik héja, mely a szem belső zugától indulva ki, a szemet haránt irányban elfedi. Az emlősöknél igen elcsenevészett s a majmoknál és az embernél csak mint kis félholdforma redő van meg a szem belső zugában.

Piso

-család, plebejus eredetű, de nagy történelmi szerepre jutott római család, mely a Calpurnia genshez tartozott; kiválóbb tagjai l. Calpurnii.

Piso

Jakab, XVI. sz.-beli humanista költő, a dunai tudós társaság tagja, szül. Medgyesen (Erdély). Olaszországban (főkép Rómában) nevelkedett és a jogdoktori címet elnyerte. Később az egyházi rendbe lépvén, II. Ulászló király szolgálatában római magyar követ volt, itt ismerkedett meg és lépett szoros baráti viszonyba Erasmussal, a kittünő humanistával. A pápák, akiknél nagy tekintélynek örvendett, diplomáciai kiküldetésekre használták (II. Gyula 1510 és X. Leo 1514., mind a ketten Lengyelországba), melyek azonban nem nagy sikerrel jártak és P. jobbnak látta a diplomáciai pályával szakítani. Magyarországba jövén, előbb Thurzó Eleknek (a későbbi országbirónak és királyi helytartónak) lett a nevelője, később II. Lajosé. Közben ismét vállalkozott diplomáciai szereplésre; mint II. Ulászló titkára részt vett az 1515-iki bécsi kongresszuson, 1523. pedig fontos ügyekben küldötték Lengyelországba. A mohácsi csata után, egyrészt minden vagyonából kipusztulva, másrészt növendékének II. Lajosnak halálán búslakodva, komor visszavonultságba esett és ugy is halt meg 1527 márc. havában. P. nemcsak korának legjelesebb latin költői közül való, de jóformán az egyedüli erdélyi latin költő, aki jelentékenyebb munkákat hagyott hátra. Ennek köszönhette, hogy I. Miksa császár megkoronázta pieta laureatusnak. Költeményei közül (melyek kitüntek könnyü technikájuk által) egy kötetet P. barátja Wernher György adott ki (Bécs 1554), egy másik gyüjtemény Pray közléséből e század elején Seivert kiadásában jelent meg, a többi még kiadatlan. Ő maga kiadta Antoniusnak és Beroaldusnak egy-egy költeményét (Bécs 1502). V. Ö. Abel Jenő, magyarországi humanisták és a dunai tudós társaság (akad. értek., Budapest 1880), ahol a korábbi irodalom teljesen fel van véve és kritikailag méltatva.

Pisseleu

Anna, l. Etampes.

Pissodes

L. (állat), a rejtve ötlábtőízes fedelesszárnyuak rendjébe, az orrmányosok családjába tartozó bogárnem, melynek teste hosszukás, külváza kemény és orrmánya egyenes, testfélhosszánál jóval rövidebb. Igen sok faja kártékony, p. a P. pini L., mely fenyvesekben pusztít. A bogár alig 15 mm. hosszu, sötétbarna szinü, fedőszányain sárga pettyekkel. Lárvái a fenyőfában élnek.

Pissoir

(franc., ejtds: piszoár), rossz magyarsággal a. m. vizelde. A P. számára vagy egész nagy helyiségeket rendeznek be, mely esetben a falakat embermagasságban márvánnyal, palával, pléhvel stb. burkolják, amelyen ha csak lehetséges, vizet folytatnak végig; vagy csak kisebb kő, emaillozott vas- v. faience-medencét vizsugárral és bűz-záróval. Nagyobb városokban elkerülhetetlen szükség az utcákon nyilvános P.-okat fölállítani, melyek egész külön kis épületek vasból vagy faienceból.


Kezdőlap

˙