Pityriasis

(gör. - lat.), bőrbetegség, amely majd az egész testre, majd csak egyes bőrészekre terjed ki, és a felhámnak igen finom lemezek, pikkelyek, korpák alakjában való leválásából áll. Több neme van. Ha a bőr egyáltalában kevesebb faggyut választ el, akkor száraz és törékeny lesz, és előáll a P. simplex; rendesen azonban a P. az u. n. seborrhoeával társul, illetőleg az által okoztatik; ilyenkor t. i. a faggyumirigyek több váladékot szolgáltatnak, de egyúttal fokozott lehámlás is történik bennük és a faggyumirigyek sejtjei szolgáltatják az epidermistömegeket. Ez különösen a hajzatos testrészeken, a fejbőrön fordul elő, P. capillitii. Olyan egyéneknél, akik súlyos betegségekben szenvednek és ahol a bőr táplálkozása szenved, szintén előáll a bőr lekorpázása, P. tabescentium. Mint önálló betegségek szerepelnek még: a P. rubra, igen súlyos, az egész köztakaróra kiterjedő megbetegedés, amelynek lényegéről még keveset tudunk; a P. versicolor, igen közönséges megbetegedés, melyet a bőrgombák, az u. n. microsporon furtur okoznak és a bőrön piszkos sárgás, szürkés-barnás, gyengén viszkető és korpázó foltok alakjában jelentkezik, melyeket a laikusok rendesen májfoltoknak tartanak, amelyek azonban egyszerü ledörzsölés és valamely enyhe parazitaellenes szerrel (jódtintura, szublimát, benzoetinktura, szalicil stb.) való bekenés által igen könnyen meggyógyíthatók.

Pityriasis versicolor

l. Pityriasis.

Pityussa

az ókorban Spezzia neve (l. o.).

Pityuzák

spanyol szigetcsoport, l. Baleárok.

Pitz-völgy

magasan fekvő völgy a tiroli Imst kerületben, mely az Ötzvölgyi Alpok fő gerincétől (Wildspitze 3774 m.). É-i irányban 40 km.-re húzódik a felső Inn-völgybe; az Ache folyó öntözi s K-en a P.-i gerinc (Hohe Geige 3395 m.) a párhuzamosan futó Ötz-völgytől, Ny-on a Kaunsen Grat (Watzespitze 3533 m.) a Kaunsi-völgytől választja el. A 4 136 lakóval biró P. fővárosa St.-Leonhard 598 lak. A turisták kedvelt kiránduló helye.

Piuring

(ol.) a. m. több; a zenében bizonyos időmérték vagy dinamikus jelzés fölebb vagy lejebb fokozására szolgál, a piuring forte, kissé erősebben; piuring allegro, gyorsabban stb.

Pium corpus

(lat.) a. m. jótékony alapítvány.

Pium desiderium

l. Pia desideria.

Piura

peru egyik departamentója a Nagy-oceán mellett, 40 810 km2 területtel, (1876) 135 502 lak. K-i része, amelyet a Ny-i Cordillerák ágaznak be, gazdag trópusi növényekben és a magasabb részeken leglőkben (öszvérek és kecskék). A partvidék (a sechurai puszta) kopár; itt petroleumot, sót és szódát nyernek, amik export-cikkek. Fővárosa P. vagyis San Miguel de P., a Sechura jobb partján, 8 000 lak., kordovánkészítéssel és szappanfőzéssel. P. kikötővárosa Payta (3 500 lak), amellyel vasút köti össze.

Piuria

(gör.) a. m. genyvizelés (l. o.).


Kezdőlap

˙