Pliverić

(ejtsd: -rics) József, horvát államtudós, szül. Új-Gradiskában 1847. Gimnáziumi tanulmányait Pozsegán és Zágrábban, jogi tanulmányait Zágrábban és Bécsben végezte, 1873-ban Bécsben jogi doktorrá avattatott, 1874. az államjog és népjog magántanára lett a zágrábi egyetemen, 1876. u. o. rendkivüli, 1880. rendes tanár. 1892-1893. az egyetem rektora volt. 1893 óta P. horvát országgyülési képviselő és mint ilyen a nemzeti (kormány-) párt tagja. A horvát jogászegylet havi közlönyében horvát nyelven irt dolgozatain kivül P. még a következő munkákat tette közzé német nyelven: Das rechtliche Verhältniss Kroatiens zu Ungarn (Zágráb 1885); Beiträge zum ungarisch-kroatischen Bundersrechte (u. o. 1886); Der Kroatische Staat (1887). Ezekben a munkákban P. azt az álláspontot képviseli, hogy Horvátország nem pusztán Magyarországnak önkormányzattal rendelkező tartománya, hanem Magyarországgal a reálunió viszonyában álló állam. Állásfoglalását Hodossy Imre a magyar képviselőház 1895. dec. 3-iki ülésén élesen birálta.

Pljesevica

a Karszt-hegyrendszer egyik tagja, mely Lika-Krbava vármegye K-i részében emelkedik; a hegység a szépségükről hires Plitvicei tavaktól (l. o.) K-re emelkedik s DK-i irányba csap; jelentékenyebb csúcsai a Gola P. (1649 m.) Javornik (1552 m.) és Ozeblin (1657 m.), melytől D-re mélyebb nyereg (1135 m.) szakítja meg.

Ploca

község Lika-Krbava vármegye gracaci j.-ban, (1891) 1435 horvát-szerb lak.

Plock

1. orosz-lengyel kormányzóság Poroszország, Lomzsa és Varsó közt 10878 km2 ter., 598 177 (1 km2-re 55) lak. Az egész kormányzóság sík és sok helyen mocsaras. Összesen 1410 ha-nyi területet borító kis tavai számosak. Folyói közül a legnagyobb a Visztula, amely D-i határul szolgál; beléje ömlenek a Drewenz, Mnin, Szierpenica; a Ny-i Bugba torkollik a Drialdovka és Plona; a Narevbe a Vegierka és Omulev. Földje nem igen termékeny; 61%-a esik művelés alá és mintegy 20% erdő. Lakói lengyelek, izraeliták (10,3%) és kevesebb számmal németek. A fő foglalkozás a földmívelés (rozs, búza, zab és burgonya). Vannak P.-nak malmai, tégla- és cukorgyárai. Járásai: Cjechanov, Lipno, Mlava, P., Plonszk, Prasznis, Ripin és Szierpc. - 2. P. (Pjelock), az ugyanily nevü kormányzóság és járás meg püspökség székhelye a Visztula magas jobb partján, (1888) 24 088 lak., mezőgazdasági eszközök készítésével, gyufa-, szappangyártással, vas-, szén-, petroleum-, só-, heringbehozatallal, cukor-répa- és fakivitellel. Kiválóbb épületei: a püspöki palota, a szinház és templomai közül a XII. sz.-ból való székesegyház, amelyben több lengyel herceg és király síremléke látható.

Plocka

vasműtelep, l. Gyalár.

Plockhorst

Bernát, német festő, szül. Braunschweigban 1825 márc. 2. Egy ideig Münchenben Pilotynál, azután Párisban Couturenél tanult és tanulmányutakat tett Belgiumba, Hollandiába és Olaszországba. 1866-69. a weimari művészeti iskola tanára volt. Számos vallásos tárgyu képet festett, melyek ürességük dacára is nagyon kedveltek Németországban. Ilyenek: Mária és János visszatérése Krisztus sírjától; Mihály arkangyal és a sátán küzdelme Mózes holttestéért (kölni városi muzeum); Krisztus föltámadása; Krisztus búcsuja anyjától; Krisztus útja Emmauszba; Mózes kitétele; Az őrangyal; Luther karácsony estéjén stb. Megfestette I. Vilmos császár és Auguszta császárné arcképeit is (berlini nemzeti képtár).

Ploermel

francia város Morbihan francia départementban, a Duc mentén, a Ny-i és az orleansi vasút találkozásában, csúcsíves templommal, kollégiummal, palakőfejtéssel; élénk kereskedés szarvasmarhával, gyagjuval és kenderrel, (1891) 3095 lak. Egykor erősség volt.

Ploesci

(Plojesty, Prahova román kerület fővárosa a Havasalföld É-i szélén, a Prahova és Teleajanu folyók közt, vasút mellett, (1890) 34 474 lak., petroleumfinomítással; élénk kereskedéssel (1891. az import 81/2 millió frank), amelynek fő cikkei a petroleum és a gyapju; gimnáziummal, tanító- és tanítónő-képzővel, ipar- és kereskedelmi iskolával, osztrák-magyar konzulátussal.

Plomb du Cantal

hegy a francia Cantal (l. o.) départementban.

Plombicres

(ejtsd: plońbier) les Bains, város és látogatott fürdő Vosges francia départementban, 430 m.-nyi magasban az Augrogne völgyében, vasút mellett, (1891) 1869 lak., két hideg (Bourdeille vastartalmu és Source Savonneuse) és 27, a gránittalajból fakadó 20-69,6°-os) meleg forrással, amelyeket már a rómaiak is ismertek és most főképen emésztési bajok görvély, köszvényes és reumatikus bajok ellen használnak. A legszebb fürdőintézet az 1857. épített Nouveaux Thermes; a rue Stanislasban vannak a Bains de Capucins és a Bain tempéré (azelőtt Neuf vagy Républicain), azután a Bain national gőzfürdővel (l'Enfer), a római fürdő és a római gőzfürdők. A XVIII. sz.-ból eredő arkádos ház előtt van a Source de Crucifix. Legszebb épületei még a III. Napoleon idejében épített templom, az 1390. alapított és e században másodízben is restaurált kórház, a kaszinó, a szinház és a Palais royal. Nagyobb vonzó ereje van azonban szép és festői környékének. Itt volt III. Napoleon és Cavour találkozása 1858 nyarán, amidőn Piemont és Franciaország Ausztria ellen szövetkeztek. V. ö. Bottentuit, Guide des baigneurs aux eaux minérales de P. (1883), és Liétard, Principales applications thérapeutiques des eaux de P. (1888).


Kezdőlap

˙