(gör.), készülék a be- és kilélekzési nyomás mérésére. A készülék egyszerü kéneső-manométer, amelynek egyik szára erős falu gumicsővel s annak végén a száj- és orrnyiláshoz teljesen illő álarccal függ össze. A vizsgálandó egyén az álarcot arcához illeszti s lehetőleg erősen belefuj a készülékbe, vagy annak levegőjét beszívja. Igy meghatározható a be- és kilélekzési nyomás, az előbbi ép egyénben 36-74 mm., az utóbbi 82-100 mm. kéneső-nyomásnak felel meg. Tüdő- és szivbajokban ezen nyomási képesség tetemesen gyöngül. A P. adatai főleg a spirometria adataival összevetve adnak becses fölvilágosítást a lélekző szerv állapotáról.
v. pneumatomfalokele (görög), a köldök tájékán levő légdaganat, melyet a bőr alatti laza kötőszövet hézagaiba jutott (sérülés után, lobos izzadmány vese bomlása által, köldöksérv evesedése után stb.) levegő okoz, ugy, mint hasonló körülmények között a test bármely részén.
máskép tüdő-emfizéma, l. Emfizéma.
v. pneumatográf (gör.), a mellkas lélekzéssel járó változásainak feljegyzésére való készülék. Marey P.-ja széles, puha kaucsukcső, melyet az állat vagy ember melle körül öv gyanánt vezetünk. Két végét dugóval zárjuk el. A dugók egyike át van fúrva, ezen keresztül üvegcső vezet a kaucsukcső ürébe. Az üvegcső kiálló szabad végét vékony kaucsukcső segedelmével manométerrel v. Marey-féle poligráffal kötjük össze. A poligráf olyan kaucsukhártyával elzárt dob, mely hártyája mozgásait iróemelőre ruházza át.
(gör.) a. m. tüdő.
(gör.) a. m. tüdőgyulladás.
l. Porbelélekzési betegségek.
l. Légmell.
(Panompeng), Kambodsa francia protektoratus fővárosa Utó-Indiában a Me-kong és a Bien-ho-tó lefolyásának összetorkollásánál, kertektől körül fogott területen 35 000 lak., a királynak, a buddhista főpapoknak palotáival, szép pagodával és a francia kormányhatóságok épületeivel.
az ókori Athénnek egyik legrégibb telepítvénye, ez idő szerint meredek szikladomb nyugatra az Akropolisztól. Leirását l. Athén (II. köt., 272. és 273. old.), fekvését u. o. az ókori Athén térképén. V. ö. Welcker, Der Felsaltar des höchsten Zeus, oder das Pelasgikon in Athen, bisher gennant die P. (Bécs 1852).