(ejtsd: podgorzse), város Wieliczka galiciai kerületi kapitányságban, a Visztula partján, Krakóval szemben, vasút mellett, (1890) 13 144 lak., bőrgyárral, sóraktárakkal.
olyan kisebb csomagok, doboz stb., melyekben az utasok utazásuk közben szükséges tárgyaikat viszik. Az a P., amelyet az utas a személykocsiba magával visz, kézi P., melyre a tulajdonos tartozik vigyázni és annak elvesztése esetén a vasútintézet semmiféle felelősséggel nem tartozik. L. még Málha.
l. Pénztári szolgálat.
A vasútnak elszállítás végett átadott podgyászokról az átvett podgyászdarabok mennyiségét és súlyát, valamint a szállításért fizetett díj mennyiségét tartalmazó és sorszámmal ellátott nyugta, u. n. P. adatik. A feladott podgyász a rendeltetési állomáson csakis a P. átadása ellenében adatik ki.
az ugyanily nevü galiciai kerületi kapitányság székhelye a Koropiec, a Dnyeszter mellékvizénél, (1890) 5646 lak., gazdasági gépgyárral és gabonakereskedéssel.
(Podhorján), kisközség Bereg váromegye munkácsi j.-an, (1891) 838 rutén és német lak., nagy mezőgazdasági szeszgyárral és sörgyárral. 1849. ápr. 22. itt verte meg Martini őrnagy magyar serege Barco osztrák tábornokot.
l. Horákok.
Lajos, nyelvbuvár, szül. Fekete-Lehotán (Gömör) 1815., meghalt Párisban 1891 aug. 26. Tanulmányait Lőcsén és Késmárkon kezdette; majd Selmecbányán a bányászati akadémián tanult, midőn atyjának közbejött halála folytán tanulmányait megszakítani volt kénytelen. Hosszu ideig mint nevelő s zongoramester működött, hogy anyját s testvéreit segélyezhesse. Igy nevelője volt Széchenyi István gróf fiainak is. A szabadságharcban Klapka táborában vett részt; 1849. külföldre menekült, hol Karagyorgyevics szerb fejedelem házánál mint kiváló nyelvtudós vendégszerető fogadásban részesült. 1859. a fejedelem gyermekeinek nevelője lett, a közben eső időt Párisban töltötte, hol a páririsi Bibliothe que National megbizta a khinai kéziratok és könyvek lajstromozásával. Nyelvtudományi munkálataiért 1858. a m. tud. akadémia külső levelező tagjává választotta. Ekkor adta ki Összehasonlító magyar és keletázsiai kis szótárát. 1870. jelent meg Ethymologisches Wörterbuch der magyarischen Sprache, erklärt (Páris 1876, 2. kiad. Bécs 1877) c. műve, melyben azt az elméletet állítja fel, hogy a magyar nyelv a khinaiból keletkezett. A hetvenes évek elején Lónyay Menyhért eszközölt ki számára az észak-keleti vasútnál titkári állást, melyet azonban súlyos betegsége miatt nemsokára elvesztett s visszatért Lajos fiával Párisba. Mesés nyelvismeretekkel birt, beszélt 22-25 nyelven, de tudását kellően érvényesíteni nem tudta, sokat kellett küzdenie, 1885 óta a magyar irók segélyegylete gyámolította. V. ö. Gyürki András, P. (Budapest 1896).
József, történetiró, szül. Udvardon (Komárom) 1795 jan. 18., megh. 1870 aug. 14. 1816. a kir. udvari kamara számvevői hivatalának tisztje; a magyar tud. akadémia 1834 nov. 8. választotta meg rendes tagjává. Legfőbb érdeme a budai krónika kiadása, melyet jegyzetekkel látott el. Önállóan megjelent művei és kiadásai: Buda és Pest régi állapotjokról (Pest 1833); Két magyar krónikája (u. o.); Pázmány Péter esztrgomi érseknek élete (Buda 1836); Hartvicus. Vita S. Stephani (u. o. 1836); Szent László királynak és viselt dolgainak históriája (1, 2. rész, u. o.); Szlavoniáról, mint Magyarországnak alkotmányos részéről (u. o. 1837); Chronicon Budense (u. o. 1838); Cuspianus János beszéde (u. o. 1841); Alutheranusok ellen 1525-ik év iktatott törvényhozása be nem folyt a r. kath. papság (Pest 1843); Magyarország karainak s rendeinek szavazati joga a közgyüléseken Buda 1847); Weranics Antal élete (Pest 1857); Béla király jegyzőjének idejekora és hitelessége (Buda 1861); Pannonhalmi apátság alapító level (u. o. 1868).
község l. Oroszlánykő-Podhragy és Vág-Beszterce-Podhragy.