(franc.) a. m. ha nincs pénz, nincs svájci (zsoldos).
(ejtsd: poen dö gall) vagy egyszerüen Galle, megerősített kikötőváros Cejlon Dny-i partján, sziklás hegyfokon, meglehetősen egészségtelen vidéken, 33 505 lak. A Pet vagyis a benszülöttek városa nagyobbára facsoportok és kertek közt van; az európai városrészben, ahol a citadella is áll, vannak a kormányhatósági intézetek és a templomok. Biztos kikötője most Colombóval szemben háttérbe szorult; csakis a téli monszun korában kötnek ki benne az európai hajók. P. volt a portugáloknak első, 1518. megteremtett telepe Cejlonon; 1520. Kandi császárjától megkapta a fahéj-monopoliumot; 1642-ben elfoglalták a hollandok és Cejlonnal együtt a britek birtokába ment át.
l. Himzés és Parket.
(franc., ejtsd: poent), valaminek hegye; igy az élc, az anekdota éle is.
(ejtsd: poent a pitr), kikötőváros Guadeloupe francia szigeten, annak Grande-Terre nevü részén, az É. sz. 16°14'12' alatt, (1891) 17 250 lak., cukorfőzéssel; nagy és biztos kikötővel; élénk kereskedéssel, amelynek cikkei a cukor, kákaó és vanilia. A város a tengerparton elterülő Place de la Victoiretól egyenes utcákban húzódik a szárazföld belseje felé. A házakat egymástól nagyobbára kőfalak választják el. 1843. nagy földrengés pusztította el.
l. Vizsla.
l. Fekete pontok.
latin növénynév után Poiret (ejtsd: poaré) János Lajos Mária francia botanikus nevének rövidítése. Szül. St.-Quentinben 1755., megh. Párisban 1834. Munkái: Voyage en Barbarie (Páris 1789, 2. köt.); Leçons de flore (u. o. 1819-20, 3 köt.); Histoire philosophique, littéraire etéconomiquedes plantes de l'Europe (u. o. 1825-29, 8 köt.); Lamarck botanikai enciklopédiáját is folytatta (V-XIII).
(ejtsd; poaszon) Simond Dénes, franca matematikus és fizikus, szül. Pithiviersben 1781 jun. 21., megh. Párisban 1840 ápr. 25. Tanulmányait Fontainebleauban az École Centraleban kezdte, 1798. a műegyetemre ment, hol Lagrange és Laplace tanítványa volt, kik nagy tehetségét csakhamar felismerték. 1802. az analizis és mekanika tanára lett, később pedig examinátori hivatalt töltött be. Ezenkivül a Bureau des longitudesban is volt hivatala, és a párisi egyetemre is meghivták, hol az elméleti mekanikát adta elő. Napoleon bukása után nagy politikai kitüntetésekben részesült; nevezetesen: bárói, majd pedig 1837. pairi rangra emeltetett. Munkássága nagyon sokoldalu; fő jellemvonása, hogy tisztán elméleti térre vonatkozik. A matematika terén igen fontosak ama munkálatai, melyek a variáció-, továbbá a valószinüségszámításra vonatkoznak. Kiváló érdeklődéssel viseltetett a csillagászat problemái iránt. Sokat foglalkozott a csillag-nap változatlanságával, a Hold librációjával, de főkép a Holdnak a Föld körüli mozgását tanulmányozta. Volt tanárának, Lagrangenak vizsgálódását is nagy érdeklődéssel kisérte, és nem egyben tovább fejlesztette. A fizika különösen mekanikai, hidrosztatikai és hőtani problemák megoldását köszöni neki; nevezetesek a hajcsövességre vonatkozó nézetei, amennyiben Laplaceéitól elütőek. Foglalkozott az elektromossággal és mágnesességgel is. Irodalmi munkássága rendkivül nagy; legelső értekezését még mint a műegyetem hallgatója irta. Nagyobb művet csak egyet irt, melynek címe a következő: Traité de mécanique (Páris 1811, 2 köt.).
(ejtsd: poaszi), város Seine-et-Oise francia départementban, 23 km.-nyire Páristól a Szajna bal partján, a St.-Germain-en-Laye-i erdő Ny-i szegélyén, vasút mellett, (1891) 6432 lak., mekanikai műhelyekkel, ceruza- és gombkészítéssel, nagy börtönnel. 1868 óta azon marhavásárokat, amelyeket Szt. Lajos alapított, már nem tartják itt meg. Temploma az építő művészet történetének szempontjából egyike a legértékesebbeknek. Régi hídját kibővítették és igy eredeti alakját elvesztette. Már Nagy Károly idejében egy missus dominicusnak volt székhelye. A IX. sz.-ban négy nemzetgyülésnek volt szinhelye; ezek egyike II. Pipin aquitaniai királyt halálra itélte. 1561. katolikusok és protestánsok közt itt nyilvános vallási vita folyt. Itt született IX. Lajos.